Most vonatkoztassunk el attól, hogy az eldobható műanyag pohár nem valami környezetbarát megoldás, és koncentráljunk arra a fedélen lévő aprócska kis lyukra, aminek sokan a létezéséről sem tudnak, pedig nyilván nem véletlenül került oda, ahol van. Az élet nagy kérdéseit boncolgató sorozatunk legújabb talányára a Wonderopolis szállította a választ.
Kettős funkciója van
Csakúgy mint számos használati tárgyunk, az idők során a műanyag kávéspohár is látványos fejlődésen ment keresztül. A fedele például kezdetben csak arra szolgált, hogy séta közben ne lötykölődjön ki az ital, és az iváshoz használatos nyílás csupán később jelent meg rajta.
Az innováció ezzel nem állt meg. Így született meg az a tűszúrásnyi méretű lyukacska is, ami általában a másik nyílással ellentétes oldalon található a fedélen. Bár első ránézésre talán nem teljesen nyilvánvaló, a kis nyílás valójában hasznos funkciót tölt be. Sőt, igazából kettőt is.
Ha valaha is próbáltad már fejjel lefelé fordítva kiönteni egy ásványvizes palack tartalmát, akkor tudnod kell, hogy a víz ilyenkor nem egyenletesen, hanem bugyogva folyik ki belőle. A magyarázat az, hogy a levegőnek ugyanazon a nyíláson keresztül kell belépnie a flakon belsejébe, hogy kitöltse a rendelkezésre álló helyet, amelyen keresztül a folyadék távozik, így a keletkező vákuum légbuborékokat hoz létre. Amikor a bugyogást tapasztalod, az történik, hogy a folyadék áramlása egy pillanatra leáll, amíg a levegő bejut a palackba.
Na, itt jön képbe a parányi lyuk, amelyen keresztül a levegő szabadon áramolhat miközben a folyadék a másik nyíláson keresztül távozik. Az eredmény: a kávé egyenletesan folyik, így nem kell attól tartanod, hogy légbuborékok képződnek benne és kifröcsög.
A kisebbik lyuk további haszna, hogy másodlagos kilépési pontként szolgál a gőz számára. Ha a fedél légmentesen lenne lezárva, fennállna a kockázata, hogy a forró gőz megolvasztja a pohár fedelét. Az ivónyílásnak és a kis lyuknak köszönhetően azonban a gőz akadálytalanul kijuthat a levegőbe.
És mik azok a gombszerű puklik?
A fedélen lévő, betűkkel ellátott puklik szintén praktikus célt töltenek be. Miután a vendéglátóhelyeken megtöltik a poharakat, gyakran nehéz megfejteni, hogy pontosan milyen típusú ital – például cappuccino vagy hosszú kávé – van bennünk, hiszen általában egyformán néznek ki. Ha viszont a felszolgáló benyomja az adott italhoz párosított dudort, onnantól kezdve már egyértelmű lesz, hogy melyikben mi van, ami különösen hasznos lehet nagyobb rendelés esetében.
