A bicikli többféle algoritmust kombinál a különböző feladatok elvégzéséhez, ezzel lehetővé téve, hogy hangparancsokra reagáljon, egyensúlyban maradjon, elkerülje az akadályokat, valamint észleljen és kövessen embereket – írja a New Scientist.
Két algoritmus, egy csip, és már megy is utánad a bicó!
A kerékpárhoz használt algoritmusok közül az első és általánosabb típus az emberi idegrendszernek egy egyszerűsített modellje, ami feldolgozási feladatokat lát el, például tárgyakat ismer fel. A másik mesterséges neurális hálózat működése jobban hasonlít az agy idegsejtjeinek működésére. A csip mindkét algoritmus műveleteit használja a hatékony és pontos működés érdekében:
A kerékpár többféle algoritmust kombinál, attól függően, hogy milyen feladatot kell elvégeznie, éppen akadályokat kell kikerülnie vagy embereket követnie. A csip öt különböző neurális hálózat ötvözetéből áll, ezért akár olyan hangparancsokat is adhatunk a bringának, mint egyenesen vagy gyorsabban.
Az algoritmusokat sokáig fejlesztették, mielőtt a kerékpár csipjére kerültek volna, éppen ezért, a kutatók szerint pedig más területeken is felhasználhatók. Úgy tűnik, más önvezető járművek vagy intelligens robotok fejlesztésénél is segítséget nyújthatnak, hiszen rengeteg problémát képesek kezelni az algoritmusok.
Ettől egyelőre még távol állunk. Bár a csip hatékonynak bizonyult a bicikli önálló navigációja tekintetében, az általános képességek igazolása még várat magára, sőt egyes kutatók szerint célravezetőbb, ha nem az agy működését próbálnák rekonstruálni az algoritmusok, kognitív műveleteink egyszerű utánzása ugyanis vélhetően sokkal hatékonyabb lehetne.
