Palántagond 1: Egyáltalán nem bújik elő a csíra
Vársz, vársz és semmi sem történik – Ez egy gyakori probléma, és nagyon sok megoldása lehet:
- Lehet, hogy várnod kell még? A paradicsom pár nap alatt előbújik, de a paprikának több hét is kellhet. Alacsonyabb hőmérsékleten ez a folyamat még lassabb.
- Rossz volt a mag? Ha vásárolsz egy tasak magot, abból évről évre egyre kevesebb csírázik ki, ezért nézd meg a csomagolást, hogy nem járt-e még le a szavatossága. Előfordulhat, hogy helytelen volt a tárolása, és ezért ment gallyra. Teszteld a magodat csírázóképesség-teszttel, és ha úgy sem csírázik ki, akkor új magot kell venned.
- Nem kapott elég nedvességet, vagy túl sokat kapott? A nagyobb magokat vetés előtt áztasd be csapvízbe fél órára, és legyen nedves a földkeveréked is, amikor beleveted a magot, majd a cserepet fedd le fóliával, hogy még jobban tartsa a nedvességet a föld (lásd erről a Palánta-útmutató videót). Ezután viszont csak akkor locsold legközelebb, amikor – a földet kicsit benyomva – száraznak találod.
- Rossz volt a hőmérséklet? A legtöbb magnak 20-28 fok között van az ideális tartománya a csírázáshoz, ami ráadásul talajhőmérsékletet jelent, ami pár fokkal általában hűvösebb, mint a szoba hőmérséklete.
- Túl mélyre vetetted? Olvasd le a vetési mélységet a tasakról, és figyelj arra, hogy néhány mag fényre csírázik, mint például a népszerű bazsalikom és a kamilla is – ezeket csak rá kell szórni a talaj tetejére, és hatványozottan figyelni kell rájuk, nehogy kiszáradjanak.
- Nem érintkezett megfelelően a talajjal? A palántaföld általában laza szerkezetű, ezért vetésnél kicsit meg kell préselned, hogy tömörödjön, és a mag minden oldalról tudjon érintkezni a nedves földdel – így kezdődik meg a csírázás.
Rossz a palántafölded? A legjobb keverék se nem agyagos, se nem túl laza, de tartalmaz elég tápanyagot, és tartja a nedvességet. Az ideális talajról és a palántaföld készítéséről bővebben is olvashatsz itt.
Palántagond 2: Megnyúlt palánták
Hosszú és vékony szár, kis levelek. Ismerős? Ha kevés a fény, de magas a hőmérséklet, a palánták halványak és megnyúltak lesznek, ettől fogékonyabbak a betegségekre is. Jó, ha tudod, hogy a megnyúlt szár a paradicsomnak nem akkora probléma, mert azt mélyre lehet majd ültetni, de a többi zöldségnek nagyon is az.
Megoldás lehet :
- Figyelj rá, hogy a palánták ne legyenek túlzsúfolva. A szaporítótálcán ne vesd őket egy ujjnyinál közelebb egymáshoz, mert elkezdődik a verseny a fényért és az ásványi anyagokért. Ha mégis túlzsúfoltak lettek, akkor még időben tűzdeld szét a magoncokat cserepekbe.
- Adj több fényt! A palántanevelés időszakában a növényeknek 14-16 óra világosságra lenne szükségük, ehhez a februári-márciusi palántázó időszakban egy LED-es növénytermesztő lámpa nagyon hasznos tud lenni. Ezeknek a lámpáknak az üzemeltetése olcsó, de a beszerzése egy vagyon, ezért ha nem szeretnél most épp erre költeni, akkor várd meg a márciust a palántázással, amikor már eleve több a természetes fény, forgasd gyakrabban a tálcát az ablaknál, hogy egyenletesebben érje a nap, vagy tegyél a tálca mögé egy fényvisszaverő lapot, melegebb napokon pedig tedd ki a palántákat a szabadba egy árnyékosabb helyre.
- Csökkents a hőmérsékletet. Ha már fejlődésnek indultak a palánták, nincs szükségük ugyanarra a melegre, mint ami a csírázáshoz kellett.
Palántagond 3: Palántadőlés
A palánták oldalra dőlnek, lassan elsatnyulnak – ilyenkor palántadőlést okozó gombák áldozatává váltak, ezért sajnos már menthetetlenek.
Megoldás lehet: Ha a palántadőlés megjelent, onnan már nincs visszaút, de sokat segít a megelőzésben, hogyha tiszták az edényeid és az eszközök, amivel dolgozol, jó a földkeveréked, illetve jó a légáramlás a szobában (vigyázat: nem huzat!). Ha ez egy visszatérő probléma, akkor használhatsz természetes gombaölő szert, amivel házilag csávázhatod a magokat (link ehhez).
Palántagond 4: Lekonyult, hervatag szár
A túl sok víz megfullasztja a gyökereket, mert kiszorítja a levegőt a gyökerek körül. Ilyenkor a levelek lekonyulnak, a szár megdől.
Megoldás lehet: Sose öntözd túl a cserepeket. A föld legyen laza palántaföld, hogy könnyen áteressze a fölösleges vizet. Az is előfordulhat, hogy indokolatlanul nagy cserépbe vetettél egy kis magot, így aránylag kevés vizet vesz fel, állandóan nedves közegben áll – kezdd kisebb cserépben a vetést, és inkább ültesd át majd egy eggyel nagyobba, ha szükséges.
Palántagond 5: Lelassult vagy leállt a növekedés, elszíneződött a levél
A levél színének a változása valamilyen tápanyaghiányra utalhat. A halvány vagy sárga csíkok a nitrogénhiányt jelzik, a lilás vagy vöröses levelek a foszforhiányt, a barna levélszélek a káliumhiányt mutatják.
Megoldás lehet: Ültesd át a palántát egy még nagyobb cserépbe, ami tele van tápanyagdús földdel, vagy ültesd ki a szabadba, ha már megérett rá. (Ehhez olvasd el A nagy kérdés: Mikor ültesd ki a palántákat? c. cikket)
Palántagond 6: Fodrozódik a levél
A levél a kiszáradás miatt bepöndörödhet, hogy megakadályozza a nagyobb párologtatást.
Megoldás lehet: A száraz levegő és a meleg egyszerre dehidratálhatja a palántát, ezért használj olyan talajt, amely tartja is a nedvességet, perlittel vagy vermikulittal mixelve. (DIY: hogyan készíts palántaföldet?)
Palántagond 7: Kártevők jelennek meg a palántákon
Azonosítsd be a kártevőidet. Előfordul, hogy liszteskék jelennek meg a zárt térben a gyenge palántákon, amik szívogatják a növényt. Ezek sárga pöttyöket hagynak hátra a leveleken, sőt még penész is megjelenhet a nyomaikon.
Megoldás lehet: Tegyél ki ragadós sárga lapokat, így szépen megritkulnak majd.
Palántagond 8: Penész a talajon
A talajon megjelenő penész a rossz vízelvezetést és a rossz levegőáramlást mutatja.
Megoldás lehet: lazíts a talajon, szellőztess, vagy tedd át a palántákat egy jobb helyre, ahol frissebb a levegő.
A helyes palántázásról útmutató videót is találsz itt, további zöld tartalmakat és konyhakerti tippeket pedig a Konyhakertész blogon!
