A bojtos vagy egyesek szerint pomponos sapka elmaradhatatlan kelléke a télnek, a gyerekkornak, és az aktuális sapkatrendek szerint most aztán tényleg nincs téli sapka bojt nélkül. Első ránézésre úgy tűnhet, nincs túl sok funkciója azon túl, hogy minden egyes lépésnél mozdul egyet, és mikor az emberek elszánt tekintettel futnak a villamos után, egész komikus lesz az összhatás az ugráló pompon miatt. De ki találta ki, hogy kell egy ilyen a sapkára, és mi a célja?
A pompon fontos!
Néhány divatkiegészítő nem éppen a funkcionalitásáról híres, ahogyan a pontos eredetét sem lehet visszavezetni. Nos, a pompon nem ilyen. A történészek szerint ugyanis a vikingek idejéig kell visszatérnünk, hogy megértsük, kinek az agyszüleménye volt ez a kis pamacs. Freyr, a viking isten, a fény, az eső, a termékenység és a jólét istene a skandináv mitológia szerint, és néhány ábrázolásában egy pomponos sapkában, sőt egyenesen sisakban látható, ami nem tűnik elsőre egy istenség viseletének. 1904-ben Södermanlandban egy olyan szobrot találtak róla, amin pomponos sisakot viselt, karkötőt, és erekciója volt. Hogy van-e összefüggés a pompon és az erekció között, az egyelőre nem tisztázott.
A 19. században maga a pompon szó a franciáknál jelent meg, Napóleon seregében szolgáló katonák viseleteként, a színük pedig azt jelezte, hogy melyik hadosztályba tartoznak, később ugyanez, vagyis a jelzés funkciója a skótoknál is megjelent. De volt, ahol ennél fontosabb szerepet is tulajdonítottak neki, ugyanis sok esetben a tengerészek hordták, mikor a hajó alacsonyabb részein teljesítettek szolgálatot, és a pompon fogta fel azokat az ütéseket, amiket a fejük kapott volna az ajtófélfától.
A nagy gazdasági válság visszahozta
De hogy miért lett ennyire elterjedt a pompon ma is, arra Martha Stewartnál találtuk meg a választ, aki szerint a bojtok felfutása és a divatiparba betörése a nagy gazdasági recesszió eredménye, ugyanis a bojt az, amivel nagyon olcsón, de meglehetősen látványosan fel lehetett dobni egy sima egyszerű sapkát. Már ha egyszerű pomponról beszélünk, és nem műszőrméről, amivel érdemes vigyázni.
