Ha rendszeresen olvasod a tesztjeinket, akkor már tudod, hogy az az időszak régen elmúlt, amikor a saját márkás áru megvásárlása azt jelentette, hogy az olcsóbb ár érdekében kicsit engedsz a minőségből. Ma már a saját márkás termékek felveszik a versenyt a legismertebb márkákkal, sőt sokszor le is körözik őket. De hogyan és honnan kerülnek a boltokba, és mit kell róluk tudni?
Saját márkás termék az, ami az adott üzletlánchoz köthető, és árban sokszor kedvezőbb mint a jól ismert márkák termékei. Általában élelmiszerekről beszélünk, de a szortiment egyre nagyobb, és a papírtörlőtől elkezdve az alufólián át a folyékony szappanig itt gyakorlatilag bármi megtalálható. De hogyan választják ki a szakemberek, hogy melyik képviseli majd legalább egy évig a céget?
Minden alapja a tender
"Szeretnénk egy tejfölt, legyen szép fényes, nézzen ki gusztusosan, és persze legyen finom" - mikor mi tesztelünk, általában ennyi elvárással indulunk neki a dolognak, egy tenderkiírás azonban ennél sokkal összetettebb feladat. Évente írnak ki tendert az Aldinál, ahol egyébként nemcsak a saját márkás termékek kiválasztásakor, hanem szúrópróbaszerűen is tesztelnek termékeket. Tehát megszületik a tenderkiírás, és arra küldik be a minden fajta, egy átlagos vásárlónak semmit sem mondó, de egyébként kifejezetten szigorú szabványokkal rendelkező beszállítóik a javaslataikat, ők pedig vakteszt során megkóstolják és laboratóriumi vizsgálatoknak vetik alá ezeket. Ha egy termék nem felel meg az ízlésviláguknak, akkor van még egy kör, amin a beszállítók javíthatnak a visszajelzések alapján.
De mi mindennek kell megfelelni?
"A Magyar Élelmiszerkönyv minden esetben a dolgok alapja, ezen felül vannak olyan minőségbiztosítási kritériumok, amik például nálunk is sokkal szigorúbbak a törvényben előírtaknál. Vannak belső rendszereink, amik a termékek kémiai, mikrobiológiai követelményeit rögzíti, ezen felül meghatározzuk azt is, hogy milyen legyen a termék kiszerelése, sótartalma, cukortartalma, kakaótartalma, milyen zsír, milyen olaj legyen felhasználva az előállításhoz, mert például szeretnénk elérni, hogy pálmaolaj és pálmazsír ne legyen az összetevők között. Írunk egy konkrét specifikációt ha egy konkrét terméket keresünk" - tudtuk meg az Aldi élelmiszerbiztonsági mérnökétől.
DNS tesztet a virsliknek is
Gyakorlatilag minden nap, éves szinten hétezer termékbevizsgálást végeznek, nem csak a tenderezéskor, hanem év közben szúrópróbaszerűen is vizsgálják a termékeket, mert olyan nem fordulhat elő, hogy valamit kiválaszt a cég, majd a beszállító mást szállít. Ez sokszor jelent független laboratóriumi vizsgálatot is a kóstolás mellett, hogy biztosra menjenek, ugyanis mint megtudtuk, az igazi bécsi virslit bükkfán füstölik és juhbélbe töltik, de aki trükközni akar, az kecskebélbe tölti, mert hasonló, csak olcsóbb a beszerzése, ezért kell néha DNS vizsgálatot is lefuttatni a beszállító cégeknek, hogy kiderüljön, nem trükközik senki ilyennel, még ha valószínűleg nem is feltétlenül jönnél arra rá, te most éppen nem teljesen azt kapod, amiéért fizettél. És ez csak egy példa a széles saját márkás szortimentből, vagyis a kóstolás mellett igen nagy a hangsúly a beltartalom vizsgálatán is.
Addig küldik vissza, amíg jó nem lesz
Ha nem is gyakran, de előfordul nálunk olyan, hogy hiába kóstolunk meg 5-6-7 vagy még több terméket, egyikre sem mondanánk azt nyugodt szívvel, hogy az jó. Na, élesben ilyen nem fordulhat elő, egészen addig küldik vissza a beszállítóknak a változtatási igényekkel, amíg azt nem tudják a kóstolók egyre mondani, hogy igen, ez legyen a saját márkás termékük. Ha kell ez 27 kört jelent, a lényeg az, hogy meglegyen az, amit viszont szeretnének látni a polcokon.
Hogyan néz ki a kóstolás?
A díványos teszteknél is vaktesztet alkalmazunk, és hangos sóhajtozások, visszafojtott szentségelések és fintorgások közepette tesztelünk, ha kell köpőcsészét is használunk. Mit kiderült ugyanígy zajlik az egész az Aldinál is, csak ők minden nap tesztelnek, és talán türelmesebbek mint mi. Náluk ha új terméket vezetnek be, akkor minimum tízen vesznek részt a tesztben, ha piaci rutinkóstolásról van szó, akkor 15-20 fő kóstol egyszerre.
Milyen szempontok alapján döntenek?
A tesztjeink során az egyik legérdekesebb és legizgalmasabb mindig az, hogy ugyanaz a termék milyen széles színskálán mozog, és bár a csomagolást értelemszerűen nem is látjuk, de mégis a termékek között milyen kinézetbeli különbségek vannak, és ez mennyire tudja egyébként befolyásolni azt is, hogy hány pontot kap. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy ilyenkor jönnek az olyan megjegyzések, hogy "a hármasból biztosan nem eszek, mert az ránézésre romlott" vagy hogy "ez már kinézetre is büntet", persze aztán mindenki megkóstolja, és néha, nagyon néha be is igazolódik, hogy attól még, hogy gusztustalanul néz ki, ízre nem rossz. A saját márkás termékek kiválasztása során is nézik a színvilágot, az állagát, a megjelenést, az összképet és itt a lehetséges csomagolás egységét is figyelembe veszik, vagyis minden részletre figyelnek, mert nyilvánvalóan az a cél, hogy ne az után derüljön ki, hogy finom, miután mindenfajta zsarolással és érzelmi terrorral sikerült bárkit is rávenni arra, hogy egyáltalán megkóstolja.
Van különbség más országok saját márkás termékei között?
Alapesetben azok a termékek, amik ugyanolyan márkanévvel, csomagolással és összetevőlistával rendelkeznek, egészen biztosan ugyanolyanok. Már csak azért is, mert gyakran pontosan ugyanott állítják őket elő, és ugyanonnan szállítják őket, a csomagoláson is azért van rajta több nyelven is a tájékoztató. Azoknál a termékeknél, amiket Magyarországról szereznek be csak Magyarország számára ott törekszenek arra, hogy a magyar ízvilágnak megfelelő legyen a termék, a cégcsoporttól függetlenül szabad kezet kapnak.
Most akkor a saját márkás termék ugyanaz mint a márkatermék csak olcsóbban?
Ez is egy régi hiedelem, miszerint ha van egymás mellett két zacskó, az egyik márkatermék a másik pedig saját márkás, az is lehet, hogy pontosan ugyanazt kapod, csak az ár különbözik. Most megtudtuk, hogy valóban vannak olyan beszállítók, akik ugyanazon receptúra alapján gyártják a márkaterméket mint a saját márkásat, vagyis van, ahol valóban csak a csomagolás és az ár más, de olyan is előfordul, hogy a belső tesztek és a külső visszajelzés is azt bizonyítja, hogy azok a változtatások, amiket a fentebb már említett tenderkiírás utáni körökben kértek, azt eredményezik, hogy ízvilágban jobb lesz a saját márkás termék, aminek a receptúrája viszont annyira szigorúan le van védve, hogy fordított helyzet gyakorlatilag nem állhat elő, vagyis nem lehetséges az, hogy olyan tökéletes saját márkás száraztésztát álmodnak meg a kollégák, hogy aztán az alapján kezdjék el gyártani a márkatermékeket, mert bizony nálunk is gyakran előfordul, hogy a saját márkás termék bizony ízben lenyomja a legnagyobbakat, miközben árban töredéke az ismertebb neveknek.
