Azt mondják, hogy a fesztiválok arra valók, hogy az ember kilépjen a komfortzónájából. A Volton én is így tettem, de nem a sár vagy az eső miatt, gyakorlott fesztivállátogatóként engem az ilyen dolgok már nem hatnak meg, hanem azért, mert évek óta egyre több dolgot hurcolászok magammal a táskámban, most viszont kitaláltam, hogy ennek vége, én bizony egy telefonnal a zsebemben fogok bulizni.
Az eddigi elmérgesedett helyzet
Eddig egy átlagos fesztiválnapon az alapfelszerelés a következő dolgokból állt: pénztárca, telefon, papírzsebkendő, utóbbiból jó sok. Kell persze meleg ruha, lehetőleg egy esőkabát is, hiszen sosem lehet tudni mit tartogat az este. A kezdetek óta kissé feltornáztam ezt a felsorolást, alapdarabbá vált a sminkcucc, a telefontöltő és külső akksi, ahogy a minipatika is, hiszen nehogy már egy hirtelen fejfájás tönkretegye a bulit. Aztán jött a kézfertőtlenítő, meg persze a jegyzettömb és tollak, hiszen bármikor beeshet egy interjú. Kellett ragtapasz, hajgumi, egy kis csoki, ha hirtelen leesne a vércukorszintem, rágó, ha valami jó hagymásat eszem, körömreszelő, mert egyszer már letört a körmöm, és akkor nem volt. Szóval lassan olyan volt a táskám mint egy szatócsbolt, aminek a környezetem persze örült, mert mindig mindent lehetett kérni tőlem, és az esetlegesen megvásárolt zenekaros pólók vagy CD-k is az én táskámban kötnek ki rendszerint.
Akár telefont sem kellene vinnem
Volton, Balaton Soundon vagy Szigeten a karszalagoddal is tudsz fizetni. Sőt, ha applikáción keresztül töltesz fel rá pénzt, akkor a fesztivál végén visszautalják a rajta hagyott összeget. A jegyed jobb esetben nem hagyod el, ha mégis, akkor meg úgyis annyi az egész fesztiválnak is, szóval elég jó megoldás ez is. Vagy fizethetsz az NFC-képes telefonoddal, mert ha van Simple alkalmazásod, akkor ugyanúgy működik, mintha paypassos kártyáról lenne szó. Ez azért lehet jobb megoldás, mert a karszalaggal csak a fesztivál területén tudsz fizetni, a telefonoddal viszont gyakorlatilag bárhol, ahol működik az érintéses vásárlás. Mivel azt már nyilván nem vállalhattam be, hogy telefon nélkül indulok neki a bulinak, ezért utóbbi megoldás mellett maradtam. Egyébként nagyon könnyen tudtam az alkalmazáson belül regisztrálni a kártyámat, az egész fizetés pedig úgy néz ki, hogy feloldod a telefont, és oda teszed, ahova egyébként a kártyádat tennéd, és már pittyen is a fizetés. Az applikációban aztán nyomon követheted a tranzakcióidat, ha bármilyen kérdésed van, akkor pedig azonnal el is érheted az ügyfélszolgálatot a kérdéseddel.
Te hogyan jársz bulizni?
Tanulságok
Végül is igaz az, hogy a telefonommal mindent meg tudok venni a fesztiválon is, de azért a nagy kaland előtt kitömtem a zsebemet papírzsebkendőkkel, eltettem a szájfényemet, magamra tekertem egy pulóvert, és alaposan feltöltöttem a telefonom. Ezzel tényleg csak a legfontosabb dolgok voltak nálam. Fontos, hogy meleg ruhából olyat vigyél, ami egyben esőálló is, így két legyet üthetsz egyszerre. A többi dologra tényleg nincs feltétlenül szükséged, legalábbis egy napot ki lehetett bírni a túlélőszettem nélkül is, bár tény, hogy amennyiben újra nekivágnék egészen biztosan valami olyan nadrágot vennék, aminek akár oldalzsebei is vannak, hogy kicsit nagyobb legyen a mozgásterem azzal kapcsolatban, hogy mi mindent vihetek magammal.
A másik fontos dolog, hogy én annyira szó szerint vettem ezt a csak egy telefonnal fogok bulizni dolgot, hogy személyit se vittem magammal. Ez szerencsére csak a hazafelé úton jutott el a tudatomig, de annyira így sem töltött el felhőtlen örömmel, hogy szinte egy egész napot illegalitásban nyomtam végig.
Tehát akkor lehet táska nélkül bulizni?
Technikailag igen, sőt néha egészen jól éreztem magam táska nélkül. Egészen pontosan akkor, amikor éppen nem kaptam szívrohamot attól, hogy biztos otthagytam valahol. Aztán elkezdtem aggódni azon, hogy nincs nálam gyógyszertár, és mi van ha két percen belül rám tör életem első migrénrohama, vagy belázasodok a semmitől, vagy történik bármi. Egyébként az ilyen alkalmakra van a fesztiválon gyógyszertár, de azon vettem észre magam, hogy folyamatosan aggodalmaskodok, de már nem csak azon, hogy mi nincs nálam, hanem azon is, hogy az általam igencsak kedvelt és sokra tartott Wes Borland miért nem hagyja már abba ezt a Limp Bizkit haknizást mielőtt teljesen megőrül. Aztán meg azon, hogy vajon Steve Aokit beperelte-e már valaha valaki, ha éppen egy gluténérzékenyt hajított arcon tortával, vagy erre is rá lehet húzni a hírhedt Mayhem-precedenst, amikor beperelte a zenekart egy rajongó, akit eltalált egy disznófej, a bíróság pedig azt mondta, hogy minek megy Mayhem-koncertre az, aki ezzel nem számol.
Szóval egy idő után állandó feszültség lett rajtam úrrá, de legalább kiderült, hogy táskát terápiás okokból is hordok magamnál, és arra is rájöttem, nyugodtan csökkenthetem a méretét, mert eddig rengeteg teljesen felesleges dolgot pakoltam bele. És még mindig jó dolognak tartom a telefonnal történő fizetést, mert az sokkal inkább kéznél van, mintha a pénztárcámat kell előbányászni a táskámból, ami a hétköznapokon legalább ugyanannyira zsúfolt, mint mikor fesztiválra megyek.
