Hivatalosan is kiderült végre, hogy mire mennyit költünk.

Olvasási idő kb. 4 perc

Nőttek tavaly a reálbérek, a fizetésünk legnagyobb része azonban még mindig elmegy az alapvető szükségletek kielégítésére. Joggal merül fel tehát a kérdés, hogy akkor mennyiből lehet megélni?, hová folyik el a pénz?, és egyáltalán: mire költenek a magyar emberek a legtöbbet?

Leginkább, úgy tűnik, kajára, rezsire és közlekedésre. A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint egy átlagos magyar háztartás kiadásainak mintegy hatvan százaléka folyik el ugyanis ezekre a költségekre. A maradék negyvenet pedig leginkább tévére, netre, telefonra költjük, de a gyógyszerekre és a szórakozásra is elkülönítünk úgy négyezer forintot - átlagosan, fejenként.

Ehess, ihass, ölelhess, alhass!

Élelmiszerre, amibe az alkoholos italok természetesen nem számítanak bele, a kiadások több mint negyede ment el tavaly - leginkább húsra, pékárura és tejtermékekre. Ami a húsfogyasztást illeti, 2017-ben valamivel szívesebben vettünk sertést, mint baromfit, a kettőre együtt sem költöttünk azonban annyit, amennyit az "egyéb hús és hústermékek" kategóriára, vagyis felvágottakra, virslire, esetleg marhahúsra. A fejenként átlagosan 20563 forintból (ennyit költöttünk havonta élelmiszerre) 3304-et fordítottunk pékárukra, tejtermékekre - a tejet és a sajtokat is ideértve - pedig 3037-et hagytunk a kasszáknál. A további költekezési sorrend pedig: Zöldségek (2449 forint), Gyümölcsök (1607), Cukor és édességek (1382), Zsiradékok (918), Tojás (466), Hal (260).

Ami a lakásfenntartás költségeit illeti, fűteni volt tavaly a legdrágább: a teljes rezsikeret több mint 43 százaléka ment el gázra, szilárd vagy folyékony tüzelőanyagokra, illetve távhőre, és akkor az elektromos fűtési rendszerek még nincsenek is a képletben. A rezsiköltségnek persze így is átlagosan az ötödét teszi ki a villanyszámla, míg a többi tétel (víz- és csatornadíj, szemétszállítás, közös költség, felújítás és karbantartás, lakbér) összesen is csak az átlagos magyar háztartás egy főre jutó rezsiköltségének 36 százalékát teszik ki.

A fejenként a közlekedésre költött 8984 forint legnagyobb részét, nagyjából 70 százalékát a benzinkutakon hagyjuk, így átlagosan 2775 forintot fizetünk ki tömegközlekedésre.

Kiderült, hogy mire mennyit költünk.
Kiderült, hogy mire mennyit költünk.Shutterstock

Mennyit költünk az egészségünkre?

Ami pedig az egészségügyi kiadásokat illeti, erre 3874 forintot költ egy átlagos magyar. Ennek mintegy hatvan százaléka megy el gyógyszerekre, egy további 16 százalék vitaminokra és más gyógyhatású készítményekre, kerekítve 9-9 százalék pedig orvosi és fogorvosi ellátásra, valamint szemüvegre, hallókészülékre. Paraszolvenciára az egészségügyi kiadások 4 százalékát költjük, így havonta fejenként átlagosan 155 forintot csúsztatunk a borítékba - 9797561 fős lakossággal számolva ez azért nem olyan kevés: éves szinten mintegy 18 milliárd forintról van ugyanis szó.

A tavalyi évben egészen sokat, reálértéken több mint 5 százalékot növekedtek egyébként a fogyasztási kiadások, melyet az átlagos keresetek növekedése is elősegített. Elsősorban utazásra, vendéglátásra és lakberendezésre költöttünk szívesebben tavaly, mint egy évvel korábban.

Ha többet szeretnél tudni a pénzügyi tudatosságról vagy jól jönne pár tipp a megtakarítások növelésére, olvasd el további cikkeinket is!

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek