A Samsung szerint a vásárlásnál két fontos tényezőt érdemes mérlegelned: egyrészt, hogy mire futja a pénzedből, másrészt, hogy mekkora a nappalid mérete, pontosabban milyen messze ülsz a tévétől.
Mekkora legyen a képernyő?
A mai modern készülékek hihetetlenül részletgazdag képet nyújtanak, de ezt teljes pompájában csak akkor élvezheted ki, ha megfelelő távolságból nézed a képernyőt. A tévé ne legyen közvetlenül az orrod előtt, viszont ne is kelljen létcsőhöz nyúlnod, hogy értelmezni tudd, ki, kivel jött össze a Barátok köztben.
Ha az indokoltnál közelebb ülsz a tévéhez, az kevésbé problémás. A közhiedelemmel ellentétben attól nem kell tartanod, hogy elromlik tőle a látásod, legfeljebb kissé pixelesnek érzékeled majd a képet. A túl nagy távolság ellenben mindenképp rossz, mert hiába van egy menő okostévéd, így elszalaszthatod az apró részleteket.
Itt egy képlet, ami megkönnyíti a dolgod: a nézési távolságot oszd el hárommal, és máris megkapod az ideális képernyőméretet, ami a legjobban passzol a nappalidhoz. Ha például 300 centire van a kanapéd, akkor a kifogástalan látványhoz egy 100 centis képátlójú, vagyis egy 40 hüvelykes készülékre lesz szükséged - állítja a Samsung.
Miért fontos a betekintési szög?
Azért, mert ha nem szemből nézed a tévét, torzulhat a kép. A gyártók által megadott betekintési szög lényegében azt jelenti, hogy hány fokos eltérésnél kezdődnek a problémák. Amikor mondjuk 170 fok az érték, elvileg srégen, oldalról nézve sem romlik a képminőség, egészen addig, amíg nem lapulsz a falhoz. De onnan amúgy sem látnál semmit.
A Samsung azt javasolja, hogy a tévét szemmagasságban helyezd el, lehetőleg úgy, hogy függőlegesen 15, vízszintesen pedig 40 fokon belül maradjon a betekintési szög.
Mennyire számít a felbontás?
A Samsung szerint minél nagyobb a képernyő, annál fontosabb a felbontás. Egy 40 hüvelykes vagy kisebb tévénél a sima HD, vagyis a 720p is elegendő lehet, ám ha átléped az 50 hüvelykes határt, inkább a Full HD-t, azaz az 1080p-t válaszd, mert ekkor már határozottan érzékelhető a két felbontás közötti különbség.
Van értelme a 4K-nak?
Persze, hogy van, hiszen míg a Full HD 1920x1080 képpontos felbontást takar, addig a 4K, más néven UHD (a gyakorlatban egy is ugyanazt jelenti) 3840x2160-at, ami igazi látványorgiával kecsegtet. Legalábbis, ha Netflixet vagy más streaming szolgáltatásokat használsz, sokat lógsz a Youtube-on, UHD Blu-ray lemezeken néznél filmeket, vagy szeretnéd kimaxolni a játékok látványvilágát. Arra ugyanis egy darabig még várnod kell, hogy 4K-ban láthasd a tévéadásokat. Hacsak nem költözöl külföldre, ahol már akadnak ilyen sportközvetítések.
A Popular Science szerint 40 hüvelykes képátlóig teljesen felesleges 4K tévét venned, mert nem fogsz semmi differenciát látni. Egy nagyobb készülék esetén azonban már megfontolandó, hogy lépést tarts a technikával. Már csak azért is, mert tévét jellemzően hosszú távra szokás venni, és ahogy telik az idő, egyre több 4k tartalom közül válogathatsz majd.
Bár a piacon már megjelentek a 8K kijelzők (7680×4320 képpont) is, azok végképp megelőzték a korukat, így semmi nem indokolja, hogy milliókat áldozz rájuk.
Milyen egyéb szempontok vannak még?
- LED vagy OLED? A technikai háttérrel nem untatnánk. A lényeg dióhéjban annyi, hogy az előbbi megjelenítési technológia olcsóbb és hosszabb az élettartalma, de a betekintési szög és színhűség nem az erőssége. Az utóbbi meg drágább, ám cserében tökéletesen adja vissza a fekete színt, nagy kontraszt jellemzi és úgy általában egészen új szintre emeli a képminőséget.
- HDR: A technológia előnye, hogy szélesebb színtartomány, sokkal dinamikusabb, kontrasztosabb és fényesebb kép megjelenítését teszi lehetővé. A bökkenő csak az, hogy a 4K-hoz hasonlóan egyelőre elég szegényes a HDR tartalmak kínálata.
- Képfrissítés: A képernyőn másodpercenként megjelenített képek számát jelöli. 60Hz-nél például egy másodperc alatt 60-szor frissül a kép. Minél magasabb az érték, annál folyamatosabb és tisztább képet kapsz.
- Szoftver: A nagy tévégyártók készülékei más-más felhasználói felülettel rendelkeznek. Ha nem ismered a szoftvereiket, a vásárlás előtt célszerű megnézned őket működés közben – egy bemutatóteremben, műszaki boltban vagy akár az interneten –, hogy eldönthesd, melyik a legszimpatikusabb.
- Okos funkciók, hangrendszer: Ebben a tekintetben nehéz általánosítani. Gondold végig, hogy tényleg kihasználnád-e az extra funkciókat, és ha a válaszod igen, már csak annak kell utánajárnod, hogy azok mennyire dobják meg a végösszeget, és ez megéri-e neked.
Még mindig bizonytalan vagyok. Mit tegyek?
Végezz némi kutatómunkát! A Popular Science megjegyezte, a specifikációk arra mindenképp alkalmasak, hogy megmutassák a helyes csapásirányt, de azért nem példa nélküli, hogy egy csúcskészülék nem nyújt olyan kiemelkedő képminőséget, ahogy azt az ember elvárná, vagy éppen ellenkezőleg, egy fapadosabbnak tűnő tévé is okozhat kellemes meglepetéseket. Éppen ezért célszerű elmerülnöd az internetes értékelésekben, hogy mások tapasztalataiból okulva hozhasd meg a legjobb döntést.
Egyre több UHD tévé fogy
A Samsung felmérése szerint tavaly január és augusztus között az 55 hüvelyknél nagyobb tévék tették ki a globális eladások 40 százalékát. Ebben az időszakban különösen Észak-Amerikában mutatkozott átlag feletti kereslet a méretes készülékekre. A vásárlók 50 százaléka az 55 hüvelyknél nagyobb, 30 százalékuk a 60 hüvelyket is meghaladó képátlójú televíziók mellett döntött.
„A kutatásból az is kiderült, hogy az Full HD felbontású televíziók helyett egyre inkább az UHD felbontású tévéket választják a vásárlók. A tévépiac globális bevételének 50 százalékát az UHD tévék eladása hozza, Észak-Amerikában, Európában és Dél-Koreában ez a szám 60-70 százalék.
A Samsung adatai szerint, a Magyarországon értékesített 55 hüvelykesnél nagyobb készülékek részaránya egyelőre még elmaradt a nyugati trendektől, de már nálunk is dinamikusan közelít az európai átlaghoz. Ugyanakkor a hazánkban eladott UHD televíziók már az értékesített tévék harmadát teszik ki.”
– számolt be közleményében a cég.
