A német Stiftung Warentest magazin egy rövid cikkben foglalta össze, mi mindent érdemes tudni a körömlakkokról, és mivel fogyasztóvédelmi kiadványról van szó, az érdekességek mellé bekerült egy kis figyelmeztetés is. Részletek a hajtás után, de először egy kis visszatekintés!
A körömlakk története
Közel 100 éve annak, hogy a körömlakk, ahogyan most ismerjük, a piacra került. És kinek vagy minek köszönhetjük? Hát, az autógyártásnak! Ahogyan egyre népszerűbb lett a közlekedésnek ez a módja, a szakemberek nemcsak a műszaki és formai részletek fejlesztésével voltak elfoglalva, hanem azzal is, hogy minél több színű, szebben csillogó és persze gyorsan száradó festékekkel rukkoljanak elő. A kozmetikai ipar pedig meglátta a lehetőséget ebben, kifejlesztették az emberi körömre kenhető lakkot.
Charles Revson, a Revlon márka alapítója az 1930-as években már komoly vagyonra tett szert az elején csak körömlakkokat forgalmazó cége révén, és ő mondta a következőket: „A gyárban kozmetikumokat gyártunk, az üzletben pedig álmokat árulunk.” és állítólag eki köszönhetjük azt is, hogy az árnyalatoknak egyes gyártók olyan költői nevet adnak.
És hogy hova jutottunk azóta? Hát oda, hogy már van kézműves és vegán lakk is, meg olyan is, amit három másodperc alatt is felvihetünk, és olyan is, ami változtatja a színét. Apropó színváltás, a magazin példaként hozza fel a Chanel Rogue Noir nevű lakkját, ami a márka egyik ikonikus terméke lett, és a sötétvörösből feketébe hajló árnyalat az 1990-es évek közepén hetekig hiányternék volt, mert Uma Thurman körmei ilyen színben pompáztak a Ponyvaregény című filmben.
Mire kell figyelni?
Németországban a nők milliói hetente legalább egyszer kilakozzák a körmeiket, és a felmérések szerint ez az arány növekvőben van. Persze nem árt kellően körültekintőnek lenni, a lakkok idővel elszínezhetik a körmöket, mert a pigmentek szépen befészkelik magukat a körömlemezbe, és a lemosó sem tudja őket onnan kiűzni. A megoldást a színtelen alaplakk jelenti, persze csak akkor ha szépen, egyenletesen visszük fel, úgy, hogy ne maradjon ki egy aprócska felület sem, és persze hagyjuk rendesen megszáradni azelőtt, hogy a színezett lakkot is felvinnénk. Az alaplakk egyébként segít eltüntetni a körömlemez esetleges egyenetlenségeit, amitől még tartósabb és szebb lesz a végeredmény.
Gyorsítsd fel a száradást!
Tippekből, trükkökből nincs hiány. Íme pár példa: egyesek szerint érdemes hideg vízbe mártani az ujjvégeket, vagy hajszárítóval fújatni a kezünket, esetleg leheletünkkel is megpróbálhatjuk felgyorsítani a folyamatot. Ezekkel az a baj, hogy a a lakk felszíne valóban gyorsabban megszárad, az alsóbb rétegeknél viszont ellentétes hatást vált ki, és valójában csak egyetlen dolog segít, a türelem. Ja, meg persze az is, ha vékony rétegeket viszünk fel, és hagyjuk, hogy azok alaposan megszáradjanak. (Itt pedig elolvashatod, mi lehet az oka annak, ha állandóan lepattogzik a lakkod, és mit tehetsz ellene.)
Ha a lakknak mennie kell
A körömlakklemosóknál egyszerűbb megoldás nem létezik, nem, a leszedegetés/kapargatás sem az, sőt! Egy baj van csak, a lemosó szárítja, pontosabban zsírtalanítja a bőrt és a körmöt. És a német magazin arra is figyelmeztet, hogy a lemosók gőzei irritálhatják a légutakat, és fejfájást is okozhatnak. Persze ha egy kellően átszellőztetett helyiségben használjuk, és nem ész nélkül döntjük ki a flakonból, akkor azért nem lesz baj. A helyes módszer ezenfelül pedig biztosan mindenki számára ismert: a lakkot a körömágytól a köröm hegye felé haladva kell eltávolítani, és ha kész vagyunk, érdemes a kezet bekrémezni, esetleg körömápoló olajat használni.
Mi a helyzet az UV-fényre kötő lakkokkal?
A cikkben külön kitértek azokra a körömlakkokra is, amelyek UV-fényre szilárdulnak meg. Ezeket sokáig csak a körmösök használták,de most már bárki számára elérhetőek (persze a tartós lakk van UV-lámpa nélkül is, teszteltük is ezeket lehetőségeket). Ami jó is lehetne, de amerikai kutatók kimutatták, hogy a bőrt ért bármilyen UV-sugárzás megnövelheti a rákos megbetegedések kockázatát, igen, a manikűrözésnél használt készülékek is veszélyt jelenthetnek, főleg, ha nem szakszerűen alkalmazzák ezeket. A Newcastle-i Egyetem kutatói ezért azt javasolják, hogy lakkozás közben mindenki használjon olyan kesztyűt, amiből csak az ujjvégek látszanak ki. És hogyan lehet megszabadulni ezektől a tartós lakkoktól? Állítólag az acetonos lemosóval kell próbálkozni, vagy fel kell keresni egy körömstúdiót, ahol viszont lehet, hogy reszelővel távolítják el a rétegeket, ami azért nem a legjobb megoldás, mert a procedúra megviseli a körmöt és a körülötte lévő bőrt.
Itt a vége!
Bár nem hisszük, hogy túl sokan lennének azok, akik még azelőtt megszabadulnának egy körömlakktól, mielőtt az kifogyna (haha) vagy beszáradna, a berlini köztisztasági vállalat szóvivője, Sebastian Harnich arra figyelmeztet, hogy a megmaradt/megunt lakkot semmiképpen ne öntsük a mosdóba vagy vécébe. Persze az sem jó, ha csak simán kidobjuk a kukába, mert veszélyes hulladéknak számít, ezért külön kell gyűjteni, majd el kell vinni egy hulladékudvarba.
Még egy esély?
Meg persze mielőtt kikukáznánk, megpróbálhatunk újra életet lehelni bele. Az üvegcsét tegyük egy tál nem forrásban lévő, de forró vízbe. Hagyjuk benne 15-20 percig, míg a víz lehűl. Ha minden jól megy, a lakkot már folyós formában emeljük ki a vízből. Ha mégsem sikerült volna életre kelteni, akkor adjunk hozzá pár csepp körömlakklemosót is. De ezzel legyünk óvatosak, mert az acetonos lemosó hatására valamivel megváltozik majd a lakk eredeti színe - írtuk egy korábbi cikkünkben.
Rákkeltő lakkok?
Svájci és türingiai fogyasztóvédelmi hatóságok nemrégiben összesen 114 körömlakkot vizsgáltak meg szúrópróbaszerűen, és 67 termékben találtak a többségében rákkeltő vegyületnek számító nitrózaminokból. A mintákban eltérő mennyiségben fordultak elő ezek az anyagok, de volt olyan körömlakk, amiben olyan magas volt a nitrózamin szint, hogy betiltották a forgalmazását. Az uniós szabályozás szerint a kozmetikai termékeknek csak annyit szabad tartalmazniuk, amennyi a gyártási folyamat során vagy azután potenciálisan kialakulhat. A bűnös egyébként a körömlakkok egyik alapanyagaként használt, egyébként tűzveszélyes vegyületként ismert nitrocellulóz. De hogy lehet kikerülni a nitrózaminokat? Egyszerű, el kell olvasni az összetevők listáját, és olyan terméket kell választani, amiben nincs nitrocellulóz.
