Lecsapott a hatóság az agromaffiára

Olvasási idő kb. 4 perc

2016 decembere és 2017 márciusa között komoly mennyiségű terméket vontak ki a forgalomból.

Agromaffia - így hívják azokat a szervezett bűnözői csoportokat, amelyek az élelmiszerhamisítás által a hatóságok adatai szerint évi 12 milliárd euróra tesznek szert. Ők nem drogokkal, emberekkel vagy fegyverekkel kereskednek, nem autónepperkednek, hanem lejárt csokoládét adnak el, pancsolt whiskyt juttatnak el a boltokba vagy cukorral ütik fel a mézet. A drogkereskedelem után az élelmiszerhamisítás a második legnagyobb feketepiaci tevékenység, ami ráadásul potenciálisan súlyos egészségügyi kockázatot jelent a gyanútlan vásárlók számára.  Na, rájuk vadászott most az Europol, valamint az Interpol. Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal  segítette a munkájukat. Az eredmény: 47 tonna és további 107 ezer liter termék megsemmisítése itthon. 

Idén már 61 ország közreműködésével  zajlott az Opson VI.  nevű akció, négy hónap alatt a résztvevő országok érintett szervezetei összesen 9800 tonna, több mint 26,4 millió liter, valamint 13 millió darab terméket foglaltak le, amelyeknek összértéke 230 millió euró. A slágertermék a hamisított élelmiszerek piacán az olívaolaj, alkoholos italok, ásványvizek találhatóak, de kiderült, hogy még a kaviárt és a tengeri halakat is hamisítják.

02
NeBIh

A romlott hal átcímkézve kicsit olcsóbban, nem jó vétel

A hamis élelmiszerek és italok képesek komoly egészségkárosodást is okozni, de a gazdaságot érintő hatásai is jelentősek, valamint a vásárlók bizalmát is aláássa a gyártók termékeivel kapcsolatban. 

De mi az a hamis élelmiszer?

Hogy mitől lesz hamis egy méz vagy egy almalé, arról dr. Helik Ferenc, a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatóságának vezetője mesélt a Díványnak. 

"Az élelmiszerhamisítás fogalma az, amikor valaki szándékosan, gazdasági előnyszerzés céljából megváltoztatja a termék fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idejét, lejárt vagy romlott terméket használ az előállításhoz, a jogosult engedélye nélkül használja fel az adott csomagolóanyagot, illetve ide tartozik az is, mikor valamilyen beltartalmi értéket megváltoztat, vagyis kivesz belőle valamit vagy hozzátesz egy olcsóbb alkotóelemet, és ezáltal megtéveszti a fogyasztót"

Az élelmiszerhamisításnak van a nagyon egyszerű és sufni módja, amikor a sarki vegyesboltban a nyolcadikán lejárt terméket áthúzza tizennyolcadikára, és van ennek a profi változata, mikor több száz tonna terméket újradátumoznak és újracímkéznek, nagyon jó nyomdai technikával dolgoznak, vagy átcsomagolják a termékeket. 

De honnan jövök rá, hogy az a csoki hamis? 

Mindig meg kell nézni a csomagolóanyagot, ha bármi gyanús van rajta, úgy tűnik, hogy felül van bélyegezve, elmosódott a minőségmegőrzési idő, nem ugyanolyan a számoknak a karaktere mint egyébként a csomagolóanyagon van, akkor érdemes elkezdeni gyanakodni. De a beltartalommal is lehetnek gondok, például ha folyamatosan egy típusú kakaót veszünk, de az egyszer csak sokkal fakóbb, nehezebben oldódó vagy más ízű lesz, akkor az gyanúra adhat okot. "Ha ilyet tapasztalunk mindenképpen meg kell keresni a Nébihet, zöld számon vagy a Navigátor alkalmazáson keresztül, és kivizsgáljuk az eseteket" - mondta dr. Helik Ferenc. 

CSI: Élelmiszer

A Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatósága több hónapos előzetes adatgyűjtés során leplezte le például a mézhamisítókat, a szakemberek termékmozgásokat néztek, előzetes laborteszteket végeztek és utána csaptak le a vállalkozásra. "A Kiemelt Ügyek Igazgatósága nemcsak lakossági bejelentésre dolgozik, nagy részük saját felderítés, de a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, valamint a rendőrségtől kapott, gyanúra okot keltő információkra is rádolgozunk és felszámoljuk a tevékenységet" - mondta az igazgatóság vezetője, aki arról is mesélt, hogy az EKÁER (Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer) is nagyban hozzájárult, aminek segítségével például 15 ezer kilogramm romlott csokoládét  sikerült lefülelniük, de a 5 ezer kilogramm ismeretlen eredetű almát is ennek segítségével foglaltak le és semmisítettek meg. 

A magyar esetek között szerepel az a méznagykereskedés, amelyik mézei több mint 30 százalékban tartalmaztak olyan cukrot, ami a méhek által gyűjtött mézben csak kismértékben találhatóak meg. De  94 ezer liter lejárt almalé is fennakadt az ellenőrzéseken, jelenleg pedig 10 ezer liter igazolatlan eredetű whiskyt vizsgál a hatóság. 

03
NeBIh
Oszd meg másokkal is!
Érdekességek