A közhiedelemmel ellentétben a nők nagyon is nyitottak az újdonságokra, ha kütyükről van szó, és ők azok, akik a leginkább odafigyelnek az ár-érték arányra is, vagyis nem a csúcskategória náluk a hívószó, hanem az, hogy a pénzükért a lehető legjobbat kapják. Le lehet számolni azzal az előítélettel is, miszerint a nők csak a szín alapján választanak kütyüt, és bizony nagyon is átlátnak az olyan elterelő hadműveleteken, mint a virágocskás-strasszos díszítés – derült ki a Samsung legújabb nemzetközi kutatásából.
A nőket jobban érdeklik a kütyük
A Samsung 18 európai országot érintő kutatásából az derült ki, hogy a nők sokkal érdeklődőbbek a technológiai újítások iránt, és jobban is élvezik azok előnyeit a mindennapokban, mint a férfiak.
Egészen a 65 év feletti korosztályig bezárólag a magyar nőket jobban érdeklik a technológiai újítások (32 százalék), mint a férfiakat (26 százalék), és ez az adat nagyjából megegyezik az európai átlaggal. A 16-24 éves korosztályban a legszembetűnőbb a különbség (a férfiak mindössze 3 százaléka áll szemben a nők 20 százalékával), ami a kor előrehaladtával mérséklődik, de még 65 év felett is kétszer annyi nő érzi úgy, hogy érdeklik a legújabb technológiai trendek, mint férfi.
Nem akarunk lemaradni
A nők sokkal jobban tartanak attól, hogy nem tudják tartani a lépést a technológiai újdonságokkal, mint a férfiak. 16 és 54 éves kor között háromszor annyi nő válaszolta azt, hogy úgy érzi, nem tudja nyomon követni a technológiai fejlődést, mint ahány férfi. Újabb fordulat, hogy 55 év felett viszont már több férfi aggódik emiatt, Európában ez csak a 65 éves kor felett következik be.
Állásinterjún is sokan kamuznak a szakkifejezésekről
A megkérdezett magyar nők 11 százaléka mondta, hogy hetente legalább egyszer, de inkább többször előfordul vele olyan, hogy bár nem értett egy technológiai kifejezést, mégis magabiztosan állítja, hogy tudja, miről van szó. A férfiaknál ez az arány mindössze 7 százalék. De ez nem áll meg a sima baráti beszélgetéseknél, a megkérdezett magyar nők 11 százaléka bevallotta, hogy füllentéssel igyekezett tájékozottnak tűnni ezen a téren, míg a férfiaknak mindössze 5 százaléka került hasonló helyzetbe.
Az ár nagyon is számít
A felnőttkorú magyar lakosság felének mobilinternetes, ötödének netkapcsolat nélküli okostelefonja, 30 százalékának sima mobilkészüléke van, míg 13 százalékuk egyáltalán nem rendelkezik mobillal. A mobilnetes telefonok a 20 és 29 év közötti fiatalok körében a legelterjedtebbek, ennek a korosztálynak több mint kétharmada ilyen készüléket használ - ezt már az az Euronics kutatása derítette ki. A nők kifejezetten figyelnek az anyagiakra, még a márkajelzésnél is jobban: 75 százalékuk állítja, hogy mobiltelefon vásárláskor az ár a leginkább kritikus kérdés, ezt követi a márka és az operációs rendszer típusa. A kamera minősége a magyarok ötödét, míg a design csak minden tizedik embert befolyásol a választásban.
A nők többet használják a mobiljukat
A magyarok 15 százaléka saját bevallása szerint naponta több mint négy órát használja a mobilját, a telefonálástól kezdve a zenehallgatáson át a csetelésig mindent összesítve. Ez az arány még magasabb, közel 20százalék a nők körében. A nők 60 százaléka, a férfiak közel fele is azt vallja, hogy a mobiltelefonja nélkül már el sem tudná képzelni az életét.
Már csak a letöltést kell megtanulni
A magyar nők ötödének támadt már gondja valamilyen technológiával kapcsolatos művelettel és ilyenkor párját hívta segítségül. Egy film vagy zene letöltése például a nők 21 százalékán fogott már ki, míg a férfiaknál ez az arány csak 8 százalék. Nemzetközi szinten mindez hasonló gyakorisággal fordul elő a két nemmel (Ausztriában a férfiak és nők 6 százalékának, Hollandiában a férfiak 6, a nők 7 százalékának okozott ez gondot). Ezen a téren is a bolgárok adatai hasonlítanak a mieinkre leginkább, ahol a nők 19 százaléka járt már így a férfiak 10 százalékával szemben - mutatta ki a Samsung kutatása.
Nők az élen
Hogy mennyire nem igaz az a sztereotípia, miszerint a nők technológiai analfabéták, mi sem bizonyítja jobban, minthogy számtalan fontos tech céget irányítanak nők. A Forbes 2016-os, a világ legbefolyásosabb nőiről szóló listáján például hetedik helyezett lett a Facebook ügyvezető igazgatója, Sheryl Sandberg, akinek a vezetése alatt 2015-ben 3,6 milliárd dollár bevételt könyvelhetett el a cég. Közben azért még arra is jutott ideje, hogy könyvet írjon a munkahelyi szexizmusról és arról milyen egyenlőtlenségek érik a nőket és a férfiakat a munkahelyükön.
Susan Wojocicki a Youtube vezérigazgatója, 1999-ben csatlakozott a Google-hez, ő lett a cég első marketing vezetője. Az ő javaslatára vásárolta fel a cég 2006-ban 1,3 milliárd dollárért a Youtube-ot, aminek 2014 óta a vezérigazgatója. A munka mellett gyakran mesél a család és a munkahely közti egyensúly megőrzésének a fontosságáról, amit 5 gyereke mellett ő maga is gyakorol.
Az IBM élén is nő áll, Ginni Rommetty 2011 óta az IBM vezérigazgatója, de a HP, vagyis a Hewlett Packard vezérigazgatói pozicióját is nő tölti be. Meg Whitman korábban a Disneynél és a DreamWorksnél is dolgozott, de a férfiasnak mondott tech világot már az eBay-nél is megismerhette, ahol az igazgatósági tanács tagja volt és a cég ügyvezető igazgatója. Marissa Mayer 2012 óta a Yahoo vezérigazgatója, előtte szintén egy giga informatikai cégnél, a Google-nél volt vezető.
Itthon még nem ilyen rózsás a helyzet
Hazai viszonylatban a cél, hogy több nő szerezzen természettudományos diplomát, és hogy a közép és felsővezető nők sikeresen térjenek vissza a munkaerőpiacra szülés után, vagyis ne kelljen választani a karrier és a család között.
A Microsoft felmérése szerint a természettudományos diplomával rendelkezőknek mindössze egyötöde nő, mivel a fiatal lányok 15 éves korukra elveszítik érdeklődésüket az ilyen tantárgyak iránt. A vállalat ezért tanulmányt készített arról, miért olyan kevés a nő a természettudományos, technológiai, műszaki és matematikai (összefoglaló néven STEM) területen. Azt figyelték meg, hogy a lányok és a fiúk az oktatás korai szakaszában még ugyanolyan arányban lelkesednek a természettudományos, informatikai, műszaki tantárgyakért, ám a gimnáziumba lépve a lányok érdeklődése azonnal alábbhagy. A kutatás szerint ekkor már csupán 42 százalékuk nyitott a természettudományokkal kapcsolatos lehetséges karrierút iránt.
A környezet és a kultúra nagymértékben befolyásolja a fiatalok hozzáállását a STEM tárgyakhoz, csakúgy, mint a családjuk és tanáraik hatása. A lányok alapvetően úgy gondolják, hogy képesek lennének ugyanazokra a feladatokra, mint a fiúk, azonban hamar megtapasztalják, hogy a két nemet másként kezelik a STEM szakmákban, emiatt elbátortalanodnak, vagy elmegy a kedvük a továbbtanulástól. A válaszadók 60 százaléka nyugodtabban dönt egy természettudományos pálya iránt, ha tudja, hogy azon a területen az alkalmazott nők és férfiak aránya kiegyensúlyozott. A Microsoft ennek legyőzésére olyan példaképeket állít a természettudományos tárgyak iránt érdeklődő lányok elé, mint Péter Rózsa matematikus, a rekurzív függvények anyja; Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő; Dienes Valéria, az első magyar női egyetemi tanár, vagy a mindössze 11 éves programozózseni, Názer Lili, akivel korábban már mi is készítettünk interjút.
A Vodafone pedig azt jelentette be, hogy a vezető beosztásban lévő nők reintergációját támogatnák, vagyis hogy szülés után ezek a nők sikeresen visszatérhessenek a munka világába. A tervek szerint 3 év leforgása alatt ezer nőt érint majd a program globálisan és a cég célja a női vezetők számának növelése is.A Vodafone Csoport megbízásából a KPMG által frissen elvégzett gazdasági elemzés szerint a szülés utáni visszatérés problémája nem csak itthon létezik, a felmérés szerint világszerte 96 millió képzett, 40-54 év közötti nő karrierje tört meg egy adott ponton. Közülük 55 millióan előző munkahelyükön közép- vagy felsővezetői pozíciót töltöttek be.
