Harsogóan piros paradicsom, hatalmas padlizsán, bazsalikomillat és panelházak – elvarázsolt kert bújik meg a lakótelep közepén, alig pár száz méterre egy hatalmas közlekedési csomóponttól. Itt mégis nyugalom van, fák, madarak, gyerekek és egy csomó növény. Ez a Zápor kert, melyet most nyitottak meg hivatalosan, de a bérlők már tavasz óta dolgoznak benne.
Az Óbudai Kulturális Központ kertjét nemrég még beton borította vastagon. Ám aztán találkozott Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata és Rosta Gábor, aki városi kertek beindításával foglalkozik, és ebből megszületett a legújabb kert. A 26 családnak kertélményt biztosító parcellák építése tavaly kezdődött el, és tavasszal már el is foglalták a helyeiket a bérlők.
"A Békási kert (Juhász Gyula utca- Királyok utca sarok) 4 éve nyitott meg, nagyon sikeres volt az első két év, és ezért az Amfiteátrumban is akartak egy kertet létrehozni, de ott egy fővárosi engedély hiányzott, így nem indult el a kertépítés. 2015 szeptemberében kiderült, hogy esetleg lehet a Záporban kertet csinálni" - mesélt a kezdetekről a Díványnak Rosta Gábor.
Az eredetileg uszodának indult, ám építkezés közben funkciót váltott és színházzá, illetve úttörőházzá alakult kulturális központ oldalába 44 éve egy 1000 négyzetméteres focipályát építettek. Ennek a helyére került a kert: feltörték és földdel töltötték fel.
A tervezés és az önkormányzattal való megállapodás után elindult a bérlők toborzása. A helyi újságban cikksorozat jelent meg a kertről, lakossági fórumot tartottak. Ennek sikerét jelzi, hogy jelenleg is 40 fős várólista van a kertre. A tapasztalatok azt mutatják, minél közelebb lakik valaki a kerthez, annál többet lesz itt, de ha át kell utazni a kerületet, akkor le fog morzsolódni.
Az ágyásbérleti díj jelképesnek mondható, 2500,- Ft évente, amit a kertpénztáros szed be. Nagyjából 50-70.000 forint tartalékuk van, ez amolyan "osztálypénz", mivel az önkormányzattól az egyesület nem kap támogatást: a beínditást finanszírozták, de innentől elvárják, hogy önjáró legyen a projekt. Az ágyásbérletből összegyűlt összeget a javításokra, elhasználódott eszközök cseréjére fordítják.
A sok burjánzó parcella mellett néhány elég kopárnak tűnik. Ennek oka, hogy három család visszalépett menet közben, illetve van egy tulajdonos aki magról indította három hete az ültetést. Neki és a hasonló laikusok számára télen oktatást tartanak a kertgondozásról, növénytársításokról, mindarról, ami szükséges a későbbi sikerhez.
Rosta hét kertes tapasztalata alapján a legaktívabb két csoport a nyugdíjasok és a kisgyerekes szülők. A magyarázat egyszerű: ők érnek rá. "Ide le lehet jönni, a gyerekeket elengedni, társaságban lenni. Itt 3-4 nyugdíjas van mindössze, a legtöbben kisgyerekesek" - részletezte az alapító.
Veronika két lányával jár ki a kertbe, az egyik legdúsabb parcella az övék. A virágokkal és zöldségekkel teleültetett parcellákra jó ránézni, különösen irigylem a hatalmas gigapadlizsánjukat. Veronika elmondása szerint amikor meglátta, hogy itt közösségi kert fog nyílni, otthon bejelentette, hogy itt kertje lesz. Lett is. "Nagy balkonkertész vagyok, ez a kertesdi most az egész családnak nagy megkönnyebbülés, mert végre nem a teraszt szántom fel és csinálok dzsumbujt."
A közösségépítés nagyon fontos, Rosta Gábor nagy hangsúlyt fektet rá. Messze nem volt elég, hogy valaki jelentkezett parcelláért, ankéntokat is rendeztek, tanácsadásokat tartottak a jövendőbeli bérlőknek. A társaság heterogén, az idős gazdálkodótól kezdve a teljesen laikusokig vannak itt bérlők. Veronika ha teheti, minden délután itt van a lányaival, de ők közel laknak, így egyszerű a helyzetük. De van olyan kerttulaj aki autóval jön ide.
"Az az igazság, hogy az én ágyásom készült el legkésőbb, ezért lemaradtam az ideális vetésről.Ez az oka, hogy még nem nagyon szüreteltem semmit néhány retken kívül. Elképesztő mennyiségű bazsalikomom van, meg paprikáim – nem leszek ettől nagygazda, de földesasszony lettem!" – mondja nevetve Veronika.
Nem kötelező azonban konyhakertként hasznosítani a parcellát, az összes elvárás mindössze annyi, hogy gondozott legyen a kert. Ha tehát valaki fűmaggal veti be, és az egyik oldalra egy napernyőt tesz, a másikra egy nyugágyat, az is tökéletes. Alapvető viszont, hogy nem lehet vegyszerezni, bio módszereket kell használni.
Van természetes fluktuáció, de nem kell évente pályázni, aki maradni akar, az maradhat. Télen se lesz lezárva a kert, lehet a talajt frissíteni, vetni mustármagot, ami télen is nő, és táplálja a földet, vagy csak nézni, hogy alszanak a magok.
Közösségi kertek
Az I.világháború alatt az amerikai kormány embereket toborzott, hogy a „szabadság kertjeit" közösen műveljék meg, így biztosítva élelmiszert maguknak. A nagy világválság után az embereknek szükségük volt valamire, ami kirántja őket a depresszióból. Ennek egyik vadhajtása lett a közösségi földművelés. A II. világháború alatt 20 millió kert működött ilyen formában, és a megtermelt zöldség 44 százaléka ilyen kertekből került a piacra.
