A michigani Ann Arbor külvárosának egyik jelentéktelen üzleti parkjában található egy meglehetősen különös hely, amit sokan a fogyasztói társadalom temetőjének neveznek, míg mások szerint az emberiség meghiúsult álmainak állít megrendítő emléket. A New Product Works, azaz a Sikertelen Termékek Múzeuma sajnos földi halandók számára nem látogatható, pedig nagyon érdekes volna: a Gfk nevű nemzetközi piackutató cég gyűjteménye, ahová a hatvanas évek óta gyűjtik a világ minden tájáról a befuccsolt termékeket, és máig naponta gyarapodik a kiállítás. Tudta, hogy a nagy reményekkel piacra dobott, világmegváltó szándékú új termékeknek mindössze 20 százaléka képes fennmaradni? A maradék 80 százalék némi kétségbeesett reklámkampányt követően diszkréten eltűnik a polcokról és a kukában végzi – vagy itt, a Bukott Termékek Gyűjteményében.
A több százezer különböző tételt számláló gyűjteményt több kurátor és szakember is egyedülállónak találja, annak ellenére, hogy a helyiség elsőre nem tűnik többnek egy közepes méretű szupermarketnél, ahol a fém polcokon szépen sorakoznak az ételek, az italok, az egészségügyi és szépségápolási termékek, háztartási szerek, vagy a házi- és kisállatok gondozásához szükséges termékek. Itt azonban, a hipermarketektől eltérően az egyes termékekből nem 20-30 darab található, csak egyetlen, a romlandó tételeket pedig rendszeresen eltávolítják a gyűjteményből - számol be róla a The Guardian.com.
“Egy átlagos boltban körülbelül 50 ezer termék van leltáron. Nekünk kétszer ennyink van. Ügyfeleink az ország minden tájáról érkeznek, hogy inspirációt gyűjtsenek például a termékek összetételeiből, csomagolásából vagy technológiájából“ – mondta a gyűjtemény kurátora, Carol Sherry. Tudta például, hogy a tejes- és gyümölcsleves dobozok manapság elterjedt csavaros-kupakos záródását is egy ilyen túra ihlette? Először a Citrus Hill narancslé dobozán alkalmazták ezt a megoldást, amit - egy itt tett kirándulás során kapott ötletként - a japán mosószerek csomagolása ihletett.
Sherry szerint azonban nem minden találmány végződik ilyen sikersztorival. Megbukott a fogyasztóknál többek között a vízszerűen átlátszó Crystal Pepsi, a túlságosan is crackre emlékeztető csomagolásban forgalmazott BenGay mentolos cukorka, a Clairol Touch of Joghurt samponja, a Gillette Kizárólag Zsíros Hajra elnevezésű samponja, a Fortune Snookies, azaz a kutyáknak gyártott szerencsesüti, a koffeintartalmú sör, a Colgate fogkrémgyártó fagyasztott élelmiszerei, a minden idők egyik legrosszabb autójának kikiáltott Ford Edsel, vagy a Wharton Business School professzorának, Jonah Bergernek egyik ötlete is, amiről a kilencvenes évek végén boldogan hitte, hogy a sétát kiváltó gurulós találmánya egy életre megváltoztatja majd az emberiség közlekedését. Ehhez képest a Segway az elmúlt több mint 15 évben sem mondhatnánk, hogy letarolta volna a világot.
“Ezeket a tételeket nem lehet megvásárolni, tanulmányi célból tároljuk őket. A gyűjteményben található termékek a GfK. Piackutató Intézet tulajdonát képezik. Az ide látogató cégek ezeknek a termékeknek a segítségével ismerhetik meg a piac hóbortos változékonyságát és tanulhatnak azok hibáiból. Amikor a cégek egy új termék piacra dobásán gondolkodnak, gyakran merülnek fel bennük a kérdések: hogyan és mivel lehetne megváltoztatni az emberek életét. A termékfejlesztők már a remélt következő sikerre összpontosítanak, így nem hajlandóak arra, hogy időt és energiát szenteljenek az iparág korábbi kudarcainak. Sokszor csak később veszik észre, hogy mennyire hasznos a GfK gyűjteménye” – mondja az intézet innovációs vezetője, Elliott Rossen.
Carol Sherry mindennap járja az üzleteket és havonta mintegy 400 új termékkel bővíti a múzeum hatvanas évek óta gyarapodó készletét. Figyelemmel kíséri a márkák egyszer már befuccsolt, de mégis újragondolt termékeit is, ilyen volt például a Scott helytakarékos szalvétája, vagy a Bove pizza desszert ötlete. “Különös figyelmet szentelünk az ázsiai országoknak, mert ott általában rövidebb a termékek életciklusa. Az ottani fogyasztóknak ugyanis még az amerikaiaknál is nagyobb szükségük van az újdonságokra” – mondja Sherry az ázsiai piacról, ahol sokszor olyan termékek is feltűnnek a nemzetközi márkák szortimentjében, amelyekről a világ más pontján soha még csak hallani sem fognak. Ha például uborkás Pepsit inna, azért Japánig kell mennie – nem véletlenül.
