Míg Dél-Kaliforniában, Arizonában vagy Floridában a „cipősdoboz” stílusú dingbat bérházak jellemezték az ötvenes-hatvanas évek építkezési szokásait, addig New Orleansban valamint Chicago, Key West, Florida és Texas környékén az úgynevezett shotgun házak voltak népszerűek az amerikai polgárháborútól egészen az 1920-as évekig – írja a wikipédia org. A vasúti szerelvényhez némileg hasonló formájú, keskeny házak érdekessége többek között az, hogy a szobák egymásból nyílnak, azaz a nappaliból a hálóba, onnan pedig a konyhába érünk, ahol szintén található egy bejárati ajtó, tehát a ház mindkét végét ajtóval látták el akkoriban.
A forma a történészek szerint az afrikai és a haiti építkezési stílusra vezethető vissza. A shotgun házak kezdetben népszerűek voltak a középosztály köreiben is, azonban a 20.század közepére inkább a szegénység szimbólumává váltak. Sokuk a városfejlesztések áldozatává vált, míg párat sikerült műemléki védelem alá helyezni. A dzsentrifikációnak köszönhetően viszont aztán jó pár házat megmentettek a teljes pusztulástól és szépen felújították azokat. A legtöbb esetben az egykori viktoriánus díszítések is visszakerültek az emelt szerkezetes faházak tornácaira.
A shotgun házak nagy szerepet játszanak a déli kultúrában és folklórban. A babona ugyanis úgy tartja, hogy a kísértetek és a szellemek különösen vonzódnak ezekhez a házakhoz, mivel a két egymással szemben lévő bejárati ajtónak köszönhetően egyenesen át tudnak haladni a házon, míg vannak olyan házak, amiket szándékosan úgy építettek, hogy megakadályozzák a szellemek ki-be járkálását. De a déliek gyakran a kényelmes élet szimbólumaként is tekintenek ezekre a házakra.
A magával ragadó környéket és a hozzá tartozó építészeti stílust több zenész is feldolgozta már az utóbbi években, arról nem is beszélve, hogy egy ilyen házban született Elvis Presley, shotgunban nőtt fel a 74 éves R&R énekes, Aaron Neville, shotgun házban halt meg David „Honeyboy” Edwards és shotgun házat bérelt röviddel a halála előtt Jeff Buckley is Memphisben. A Talking Heads is tett utalást a shotgun házakra, ezt a stílust éltette a „Once in a Lifetime” című slágerében a nyolcvanas években. John Mellencamp a „Pink Houses” című dalával emlékezett meg a shotgunról, míg Bruce Springsteen „We Take Care of Our Own” című számában tisztelgett a kunyhók előtt, amelyek egyébként úgy épültek, hogy lehetővé tegyék a későbbi generáció számára az esetleges változtatásokat. A legrégebbi shotgun házak például még vízvezeték nélkül épültek, fürdőszoba sem volt bennük, majd pár évtizeddel később az igényeknek megfelelően alakították át a felújítások során.
New Orleans építészet történésze, Samuel Wilson szerint ezek a házak eredetileg a város külvárosaiban voltak jellemzőek az 1800-as évek elején, a shotgun pedig konkrétan azt jelentette, hogy simán át lehetett lőni a házon, ha annak mindkét bejárati ajtaja nyitva volt. Wilson feltételezésének valamelyest ellentmond John Michael Vlach tanár és népzenekutató, aki szerint az épületek stílusa és neve a 18.századi vagy még annál is korábbi haiti és afrikai kultúrára vezethetőek vissza. Szerinte ez a kifejezés a Dahomey Fon területről származik, ott használják a „to-gunt” ami „gyülekezési helyet” jelent. Valószínűleg ezt értették félre az afro-haiti rabszolgák és „shotgunnak” értelmezték újra.
A wikipédia.org információi szerint a shotgun ház kifejezést legkorábban egy Atlanta Journal-Constitution reklámban használták 1903 augusztusában. A circaoldhouses.com oldala szerint maanpság egy jó állapotban lévő, 1890-ben épült shotgun házért 145 ezer dollárt, azaz körülbelül 42 millió forintot kell fizetniük a stílus szerelmeseinek. Ide kattintva több ezer ilyen épületet talál az Instagramon.
