Tavasz van, ilyenkor a botcsinálta kertészek a macamagazinok helyett a kertészeti újságokra cuppannak rá. Mi is így tettünk, hogy megnézzük, érdemes-e több ezer forintot kiadni a lapokért, illetve, hogy mennyire szánják profiknak vagy laikusoknak. Nem először vesszük elő a lapokat, 2012-ben már megnéztük egyszer, mely lapot érdemes lekapni a polcról, és melyik felesleges pénzkidobás.
Az újságosoknál hat darab olyan lapot találtunk, mely egészében vagy részleteiben foglalkoznak a kerttel és/vagy növényekkel.
A Nők Lapja szinte már brand, meg is lovagolják rendesen ezt a tényt, mindenféle különszámokat adnak ki tematikusan vagy állandó jelleggel. Most itt van a Nők Lapja Kert és virág, mely 475 Ft-ba kerül, színes és szagos, biztosan sokan nyúlnak utána, mert minőségi papír és fotó a címlapon, tavasz kezdetén a tulipán olyan mint egy kisgyerek és kutya együtt - tuti vásárlócsalogató.
A 130 oldalas kiadványnak nagyjából a fele foglalkozik konkrétan a kerttel, a többi inkább megható és nők lapjás történet (promócióra már gondolni sem mernénk), többek közt például a Káli Art Inn tulajdonosairól, akik nem meglepő módon a "természet ölét" választották a büdös Budapest helyett. Praktikus tanácsokból viszonylag kevés van benne, inkább azoknak tudjuk ajánlani, akik szeretnek kertekről, növényekről olvasni, ugyanakkor nem akadnak ki, ha kapnak pluszban néhány receptet, jó kis termékelhelyezéseket és egy riportot a kertjét is kedvelő Bánsági Ildikóval. Persze ezzel nem azt akarjuk sugallni, hogy ez egy rossz újság, van benne egy csomó érdekesség: például Monet kertje, amit egy brit kertész hozott rendbe, vagy történet egy családról, akik egy farmon élnek állatokkal és növényekkel harmóniában, de akit a barokk kastélyparkok története érdekel, az is talál olvasnivalót magának. De inkább szórakoztató, mint informatív a lap, főleg, ha ragaszkodunk a kertészethez, és nem szívesen tágítjuk a kört.
Ennek teljes ellentéte a Kerti Kalendárium, a kertészek és kertbarátok havilapja, mely 415 forintba kerül. A pici, A5-s méretű újság vagy inkább füzet erős felütéssel indít: Pap Edina főszerkesztő helyettes az osztatlan közös tulajdonú földek megszűnéséről ír beköszönőjében, amiből hamar nyilvánvalóvá válik, hogy itt nem a kiskerttulajdonosok és hobbikertészek a fő célcsoport. Már az első cikkben (Még vethetők) olyan szakszavak jönnek szembe, mint a jarovizáció, a magágy, vagy a vibrátorozás. Viszont a leírások annyira precízek, hogy még én is megértem, pontosan hány centi mélyre, milyen távolságra és mennyi magot vessek, illetve, hogy mennyit érdemes vásárolnom adott mennyiségű zöldséghez. A lapban van 7 oldalnyi táblázat a gyümölcsfák betegségei elleni védekezésről, és hogy pontosan milyen vegyszerrel és milyen higításban ajánlott használni az erre szolgáló szereket. A 46 oldalas lapban van egy cikk a bonszájmetszésről és a szőlőnevelésről, de virágokról nemigen írnak, így inkább azoknak érdemes egy kísérletet tenni a lappal, akiket a gyümölcs- és zöldségtermesztés érdekel. Ami biztos, hogy szakemberek által írt, nagyon pontos információkhoz fognak jutni, ha megveszik a lapot.
A Meglepetés Virágok és kertek tavaszi különszáma 295 forint, első körben nem is vártunk tőle túl sokat, mert hát mi is bedőlünk néha a látszatnak. A lapban leginább olyan anyagokra bukkantunk, melyek kiindulási alapnak használhatóak, de nem túl mélyreszántóak, inkább csak nagyjából segítenek eligazodni a dolgokban, és általánosságokban nyújtanak információt. Vegyük példának a párfrányokról szóló cikket: ebben felsorolnak néhány fajtát, mely alapján nagyjából behatárolhatjuk, milyet érdemes keresnünk a kertészetben. Érdekes módon itt is felbukkan a bonsai mint téma, úgy látszik, hogy tavasszal a legjobb metszeni a kis fákat. Természetesen ebben a lapban is van termékajánló dupla oldal, interjú kertjét szerető kvázicelebekkel és paprikatermelésből élő "szenvedélyes termelőkkel". Ennek ellenére szerintünk az egyik legjobb lap a Meglepetés, minden hiányossága dacára.
A Csodakert egészen más műfaj, Európa legkedveltebb kertmagazinját kaphatjuk meg 645 forintért, amivel a legmagasabb árú lap a mezőnyben. Kérdés, mit tud a csak fordításokból álló újság, melynek magyar szerkesztősége az impresszum szerint nincs is? Ez persze nem baj, ha jó a fordító. Minket mindenesetre meggyőzött, a lap érthetően, követhetően mondja meg, mivel mit érdemes csinálni a kertben. Ez volt az egyedüli újság, ahol konkrét kertterveket is bemutattak, növénylistával, elrendezéssel, árakkal. Találunk benne tanácsadást, ahol a kertészeti szakértő válaszol a felmerülő kérdésekre, és holdnaptárat is. A lépésről-lépésre rovat pedig annyira hülyebiztosan mutatja be a tennivalókat, hog még én is kedvet kaptam szigetágyást készíteni.
Hibrid lapok
Van két lap, amely csak érintőlegesen foglalkozik a kertekkel, vagyis azt feltételeztük, hogy részben lakásokat, részben kerteket mutatnak be. Az egyik ilyen az 595 forintos Otthonok és kertek, a másik a 335 forintos Blikk Otthon & Kert. Ez utóbbiban viszont mindössze 9 oldal foglalkozik a kerttel, az 50 oldalas újság érezhetően a lakberendezés felé mozdul el. Itt Megyeri Szabolcs, aki lassan médiakertész lesz - vagy már rég az - nyújt betekintést a díszfüvek titkaiba, igaz kicsit korlátozott karakterszámban, hisz alig negyed oldal jut szövegre. Fél oldal jutott a szerszámok karbantartására, van egy szösszenet a kókuszföldről pro és kontra, illetve a palántázásról is kiderül egy s más. Feltételezve, hogy Megyeri biztosan többet tudna mondani a témáról, hisz kertész, az az érzésünk, hogy erősen korlátok közé van szorítva a ténykedése, de lehet, hogy mindenki jobban járna, ha a kert szót elvennénk a lapból, és akkor jutna még hely az otthon témájának boncolgatására. Mert ennek így semmi értelme.
Az Otthonok és kertek 82 oldalon át foglalkozik az otthonnal, ebből 7 oldal jutott a kertbarátoknak. Persze, ez is lehet(ne) informatív vagy épp élvezetes, de sajnos ezt a szintet nem sikerült megugrani, mert – valljuk be –, kevesen élünk egy mexikói magánrezidenciának megfelelő éghajlaton. Van tehát egy (szemmel láthatóan külföldön készült, valószínűleg képügynökségtől vásárolt) fotósorozat, ahol a képeket ügyesen körbeírták, és ahol afolyóvizes patakokkal (nem is csak eggyel) körülvett kertben kávéültetvény, lávakő és a helyi vadállatvilág dobja fel a látványt. Aztán kapunk egy cikket a függőleges zöldfalakról, és Domokos Balázs kertépítész munkáját is megnézhetjük, aki egy terszra tervezett tágas pihenőhelyet. Sajnos a szöveg nem nyújt megfelelő tájékoztatást arról, hogy mekkora a felülről fotózott terasz, melynek ráadásul annyira egyedi a formája, hogy azt kevesen fogják tudni hasznosítani. Ezért biztosan nem érdemes megvenni a lapot, legyen bármilyen kreatív is a szekció.
