Ahány ember, annyi kert, ám ha valaki kerttervezésre adja a fejét, érdemes figyelembe vennie, hogy vannak bizonyos stílusok, melyek meghatározzák az egész hangulatát. Akárcsak a lakberendezésnél vagy az öltözködésnél, itt sem feltétlen érdemes ezeket keverni, mivel akkor zűrzavarossá válik az egész és nem fog egységes, harmonikus képet mutatni. Sorozatunk első részében bemutatjuk, hogy mi jellemzi a japán stílusú kertet, illetve, hogy milyen növényekben, kiegészítőkben célszerű ilyenkor gondolkodni. Cikkünk megírásában segítségünkre volt Ónozó Krisztián kertészmérnök,és az Evergreengarden külső szakértője, Kaszab László.
Összeszedett, nyugalmat árasztó és művészi – ezekkel a jelzőkkel lehetne a legegyszerűbben jellemezni a japánkertek stílusát, mely sokak szerint már-nár giccsbe hajlik. Bár az igaz, hogy a tavirózsás kerti tó, a gondosan, sokszor formára nyírt fák, valamint a hangulatos csobogók mind mintha egy mesekönyv lapjairól származnának, ám ha valaki jól használja ezeket az elemeket, igazán nyugodt és cseppet sem túlzó kertet alakíthat ki magának.
Ezek határozzák meg a japánkertet
A japánkertek legfőbb feladatát az elvonulás, a meditáció helyszínének biztosítása képezi. Az itt használt egyszerű, letisztult formák nagyon jól illeszkedhetnek a modern épületekhez is, így bármilyen stílusú ház mellett remekül mutatnak.
„A japánkertekben mindig természetes anyagokat kell használnunk. Gyakran találkozhatunk érdes felületű kövekkel és sziklákkal, szép rajzolatú fafelületekkel, bambusztárgyakkal, agyagból készült edényekkel, vagy gyöngykaviccsal, illetve finom kőzúzalékkal borított felületekkel.”- mondja a szakértő.
Egyszerű, mégis impozáns
Mint már említettük, a japánkert gondosan – akár feng-shui szerint- megtervezett terület, ami leginkább abban tér el a nyugati stílusúaktól, hogy itt nem kell beültetni minden üres részt. Így egyfajta egyszerűségre törekszik, mégis vannak olyan elemei,melyek igazán egyedi hangulatot adnak.
A víz és a különböző vizesblokkok nagy népszerűségnek örvendenek az összes stílusú kertben, ám a japánkerteknél szinte kötelező elemek. Ez megvalósítható kerti tó – melyet akár önmaga is elkészíthet-, vagy mesterséges patak formájában, mely fölött átívelhet egy kis fából készült híd is, mely a keletiek körében az ég és a föld összeköttetését szimpolizálja. A vízből persze elmaradhatatlanok a benne úszkáló aranyhalak, illetve a színes tavirózsák, indiai lótuszok.
Kőszobrok: a japánkertekben több kőből készült szobor is helyet kaphat, akár Buddha, akár madáritató, akár kerti lámpás formájában. Ezek mellett fontos elemek még a kerti padok, bambuszból vagy fából kialakított kerti bútorok és magányos kövek, amelyek optikai súlypontként alkalmazhatóak.
Térhatárolók, kerítések: A telekhatáron sokszor egyszínű falkerítés húzódik, tetején cserépdísszel. A kert egyéb egységeit alacsonyabb térelválasztók határolják el, melynek anyaga lehet bambusz vagy pácolt fa is.
Kapu: fontos jelentőséggel bíró kerti elem, amelyet oszlopokkal rajta keresztben fekvő ívelt faelemekkel, kis tetővel lehet kihangsúlyozni.
Utak: bár a kert legnagyobb részét a zöld, a természet teszi ki, ennek ellenére keskeny sávként egy-egy keskeny út is megjelenhet de csakis kizárólag természetes anyagokból – főleg kőből, így például betonnak nincs helye. Ez általában a kerti tóhoz, pavilonhoz, vagy egy kis szentélyhez vezet.
"Általában idomított élű, nagyolt felületű termésköveket használunk. Kerülni kell a szabályosan megmunkált, vágott élű köveket. Az utak többnyire enyhén íveltek, nagyon ritka az egyenes út."- mondja Ónozó Krisztián.
A bambusztól a vörös juharon át a díszcseresznyéig
A japánkertben a legmeghatározóbb szerepe az örökzöldeknek van, melyek közül a legmeghatározóbb az örökzöld bambusz, a japán feketefenyő, a japán vörös juhar és különböző törpefenyők, amik akár formára is nyeshetők. Mivel a japánkert lényege a harmónia, így a nagyobb, terebélyesebb növényeket ellensúlyozni kell kisebbekkel.
Fák: japáncseresznye, fekete-, erdei- vagy törpefenyő, csörgőfa, páfrányfenyő és japánakác. Kisméretű kertekben kiválóan használhatóak a több törzsű fa alakúra nevelt cserjék, mint pl. a mandzsu juhar, ecetszömörce vagy az ujjas juhar.
Virágzó cserjék: fás bazsarózsa, japánbirs, liliomfák (magnólia) és kislevelű lonc
Évelők: árnyékliliom fajták, krizantémok, sásliliomok, pünkösdi rózsák, hagymások, páfrányfélék
Tavakban: a tündérrózsa nemzetség tagjai, ezen kívül a nőszirom, illetve a díszfüvek (japánfű, zebrafű) is remekül feldobják a tavat
Végül a legfontosabb, egyetlen japánkertből sem hiányozhat a bambusz, mely bőséges fajtaválasztékot nyújt szín, méret és növekedési erély tekintetében.
