Steven Soderbergh: Mindig jó érzés megölni a nagy sztárokat

Olvasási idő kb. 5 perc

A rendező legújabb filmjének kapcsán beszél a forgatás és szerkesztés nehézségeiről, a kedvenc katasztrófafilmjeiről, és arról, hogy Marion Cotillard-dal mit művel a kamera.

A fertőzés forgatása elég bonyolult volt, sokak szerint ezt volt eddig a legnehezebb összehozni...

Azért ez nem igaz, a Che sokkal nehezebb volt. Ez nem volt olyan komplikált, ami engem is meglepett. Most másképp csináltunk pár dolgot, és ez eléggé megkönnyítette a munkánkat. Hongkongban kezdtünk, és a különböző helyszínek közé beiktattunk szüneteket. Hongkongban felvettük az anyagot, kis szünet, aztán mentünk Chicagóba, szünet, onnan Atlantába, Londonba, Genovába, San Franciscóba, és mindegyik között tartottunk pár nap szünetet.

Ez nem pihenést jelentett, mert közben dolgoztunk, szerkesztettük a már felvett anyagot, visszanéztük a felvételeket, és ennek megfelelően tudtunk változtatni menet közben pár dolgon. Nekem ez így nagyon tetszett.

Voltak más körülmények is, ami miatt hosszabb szünetet kellett tartani...

Igen, Jude Law miatt egy egyhónapos lyuk volt a forgatási naplóban. Mindenképpen vele akartam dolgozni, de az új Sherlock Holmes film miatt volt némi súrlódás a két film ütemezése miatt. Mondjuk nem bánom, mert az a hónap pont elég volt arra, hogy mindent, ami addig elkészült, megvágjunk. Ez arra is jó volt, hogy rájöjjünk, milyen fontos volt a filmnek Jude. Néha eljátszottam a gondolattal, hogy nélküle is megállna a film a lábán, de amikor raktuk össze ezeket az anyagokat, egyértelművé vált, hogy az ő energiája és hangja mennyire szükséges a filmhez. Úgyhogy végül mégsem mondtam neki a telefonban, hogy ne siessen Friscóba, mert már nincs rá szükségünk. Aztán megjött, és nagyszerű volt látni, ahogy betömi a filmben tátongó lyukakat.

A filmet sokan ökothrillernek nevezik, mi a véleménye erről a címkéről?

Nem állt szándékunkban semmiféle komoly zöld állásfoglalást tenni a film végén az iparosodás veszélyeiről, meg az ember és természet együttélésének szükségességéről. Elmeséltünk egy sztorit. Ezek a dolgok egyszerűen megtörténnek a filmben, elkerülhetetlenek. Azóta történnek ilyenek, hogy elkezdtünk civilizálódni. Nem ítélkezem afelett, hogy ez jó, vagy rossz. Így van, és kész. Én egyébként alapvetően optimista vagyok az ilyen járványokkal kapcsolatban, szerintem a modern tudomány mindent meg tud oldani, ha a kutatási fázison sikerrel túljut. A virológusok nagyon-nagyon okosak, szerintem abszolút esélyes, hogy mindent meg fognak oldani. Lehet, hogy nem olyan gyorsan, ahogy egyesek szeretnék, de nem lehet mindent. A forgatás miatt volt alkalmam néhány virológussal dolgozni, és ezek a srácok tényleg nagyon-nagyon jók.

Ezek a virológusok hogyan viszonyultak magához a filmhez? Mit vártak? Egy szokásos hollywoodi thrillert?

Nem, szerintem nem. A filmes múltamból kifolyólag tudták, hogy mi ezt nagyon komolyan fogjuk venni. A film célja az volt, azt szerettük volna elérni, hogy senki ne tudja kivonni magát a hatása alól, hogy senki ne tudjon távolítani, miközben nézi a filmet. Egy pillanatra sem érezhette azt a néző, hogy ez vele nem történhet meg. Megtörténhet, bárkivel megtörténhet. Viszont abban a pillanatban, hogy bejáratott kliséket kezdünk használni, hihetetlen, elrugaszkodott megoldásokat hozunk be a képbe, az egész elbukik. Akkor ugyanis rögtön létrejön a távolság, és a néző azt tudja mondani, hogy “á, ez velem sosem történik meg”. Ki tud lépni belőle. Szóval csináltunk egy listát arról, hogy mi nem lesz. Például nem fogjuk mutatni az elnököt, nem fogunk “mindenközben Moszkvában és Sidneyben” inzerteket mutatni, mivel egyik szereplő sem járt ott soha életében, viszont van egy maroknyi figura, aki éppen ott haldoklik, és a nézőknek törődnie kellene vele.

Mik a kedvenc katasztrófafilmjei?

Az Elia Kazan rendezte Panic in The Streets és az Androméda törzs. Robert Wise, az utóbbi rendezője szerintem hihetetlenül alulértékelt filmes. Nagyon jó filmeket csinált, de pechjére, még abban az időszakban, amikor nem nagyon voltak rendező szupersztárok. Bár talán nem is állt volna neki jól az a szerep, nagyon visszafogott, komoly figura volt. És nem ment bele az akkoriban divatos művészkedésbe, amibe sokan, akik később híresek lettek, igen. Nagyon szeretem az Androméda törzset, főleg azt, hogy mennyire precíz volt tudományosan, és mennyire tudott működni emiatt.

A film vágója ugyanaz a Stephen Mirrione, akivel már a Trafficben is együtt dolgozott. A Traffic a Fertőzés előképe valamilyen formában?

Talán az antitézise. Stílusában semmiképpen nem akartam olyan filmet, mint amit akkor csináltam. Ebben alig van kézikamera. És ami van, az is jól megválasztott pontokon, nyomós okkal.

Pedig a két film szerkezete eléggé hasonló....

Igen, bár szerintem a Fertőzés többrétegű alkotás. Trükkösebb volt összerakni, mint a Trafficet. Voltak problémáim az összerakásával, nem igazán tudtam gatyába rázni, formát adni neki. Akkor azt találtam ki, hogy mi lenne, ha lenne egy szabály, miszerint nem lehetne hosszabb 90 percnél. Akkor mit hagynék benne? Csináltunk egy 91 perces verziót, amivel már jóval húsz fölött járt a változatok száma. És ez működött. Ehhez viszont kellettek új részek, hogy érthető legyen a cselekmény, mert akkora darabokat hajítottam ki, hogy lettek teljesen homály részek.  Ezt megcsináltuk, és végül 105 percesre jött ki a filmidő. Ebből öt perc a végefőcím, tehát kilenc percnyi új anyag kellett mindössze ahhoz, hogy az egész addig felvett anyag működjön.

Szereti megölni a filmjeiben a nagy mozisztárokat. Miért van ez?

Nem tudom, de imádom a koncepciót. Mindig jó érzés megölni a nagy sztárokat. Lehet, hogy a Pszichóból vettem, ahol Hitchcock teljesen simán kinyírja Janet Leigh-t. Előtte senki még csak meg se közelítette ezt a dolgot, hogy fogni a húzónevet, és a film negyvenedik percében lemészárolni. Hitchcock meg fogja magát, és azt mondja: “ezt fogjuk csinálni”. Amikor ezt elképzelem, beleborzongok.

Miért választotta ki Marion Cotillard-t?

Mert van neki egy ilyen izéje. Nem tudom mije, de a kamera egyszerűen imádja, teljesen szokatlan, ahogy Marion a kamerán mutat. Alapból nagyon szép nő, de a kamera csinál vele valamit, és...nem tudom. Olyan az arca, hogy még a néma filmes időben is sztár lett volna belőle. Amikor elkezdődött a forgatás, nem igazán volt kedvem az egészhez, nem tudtam, mit akarok kihozni belőle, miért vagyok ott. Egy jelenet Marionnal, és minden a helyére került.

(Az interjúért köszönet az InterComnak.)

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Legális kiskapu: így szerezhetsz extra nyugdíjat

Nem egyedi probléma, hogy valakinek hosszabb-rövidebb időre megszakad a biztosítási jogviszonya. Ez azonban súlyos következményekkel járhat a későbbi időskori ellátásra nézve. Kevesen tudják, de létezik egy teljesen törvényes és szabályozott módszer a probléma áthidalására: a társadalombiztosítási megállapodás.

VIP

Meghalt Scherer Péter

Ma délelőtt elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas magyar színész, aki még fellépett volna a Zenthe Ferenc Színházban.

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?