Írók, kereskedők, kiadók és eladók szerepelnek azon a százas listán, amely a könyvvilág jelenleg legbefolyásosabbjait gyűjti egybe.
Talán nem hat újdonságként senki számára, hogy az angolszász világban a könyvkiadás mekkora biznisz, és egy-egy kapósabb bestseller dollármilliós hasznot hoz mind a kiadó, mint az író számára. Az irodalom nemhogy nem haldoklik, de még az olyan, sokak szerint megkérdőjelezhető minőségű szövegek, mint Amanda Hocking vámpíros sztorijai is milliókat hoznak a konyhára, ha megtalálják a megfelelő közönséget - és akkor a Harry Potter sorozattal csilliárdokat kereső J. K. Rowling nevét nem is kell megemlíteni (Hocking is szerepel egyébként a listán, a 99. helyen, közvetlenül a nyájas olvasónak kijáró 100. előtt).
A The Guardian most egy komolyabb listát állított össze a könyvvilág jelenleg legbefolyásosabb figuráiból. A listán a legnagyobb számban írók szerepelnek (36 van belőlük), utánuk jóval lemaradva a kiadók jönnek (18-an), aztán az elektronikus médiában dolgozók (10). A végére maradt egy politikus (Jeremy Hunt, angol kulturális miniszter), két irodalmi fesztivál, és három darab költő (Carol Ann Duffy (21.), Seamus Heney (46.) és Andrew Motion (68.).
A dobogó
A lista első helyét az a Jeff Bezos szerzete meg, aki már akkor forradalmasította a könyv- és az internetes kereskedelmet az Amazon.com-mal, amikor még az internetet is alig ismerték. Bezos később a Kindle-lel olyan paradigmaváltást hozott a szövegekkel való kereskedésbe, ami nemcsak neki hozott elképesztő profitot, de gyökeresen megváltoztatta (és változtatja a mai napig) a hagyományos író-kiadó-olvasó kereskedelmi modellt. (Gondoljunk csak arra, hogy a Kindle előtti időkben Amanda Hocking nem dollármilliókat keresett volna, hanem állást.)
A listán a második helyet szerezte meg J. K. Rowling, aki a Harry Potterrel nyilván minden ilyen válogatáson dobogós helyezést érdemel, elvégre még a mai körülmények között sem gyakori az, hogy valaki egy innen-onnan összelopkodott életművel ennyi pénzt keressen, Tarantinón és Rowlingon kívül nem is nagyon sikerült másna.. A harmadik a Google-os Larry Page lett, aki a könyvek digitális és ingyenes elérhetővé tételével rombolja le a Gutenberg Galaxis eddig ismert és belakott szegletét. Ez a nagyszabású projekt jelenleg a kiadók miatt áll buktára, akik olyan idejét múlt fogalmakkal dobálóznak, mint a szerzői jogok meg a kopirájt.
Írók, írók mindenhol
A lista legérdekesebb része nyilván az, amelyik a szerzőkre vonatkozik, tekintve, hogy nélkülük azért viszonylag nehéz lenne irodalmi életet folytatni, bár a hazai egyetemek bölcsészkarain, irodalomelméleti órákon erre is bőven akad példa. Rowling után a második James Patterson (6.), aki főleg thrillerben, és jól megválogatott társszerzőkben utazik, hetven könyvéből az idén tizenkettő is megjelenik. Utána mindössze két hellyel Jamie Oliver következik, igen, az a Jamie Oliver, és igen, az írók kategóriában.
Nyilván egy szakácskönyv prózapoétikailag más jellegű kihívások elé állítja az olvasót, mint mondjuk Pynchon Súlyszivárványa, és persze sokan vannak, akik szerint az utóbbi sokkal fontosabb és befolyásosabb mű, mint Oliver bármelyik kiadványa, de hogy Thomas Pynchonra kevesebben hallgatnak, amikor azt mondja, hogy jobban kellene főzni a menzán, az is biztos - és nemcsak azért, mert Pynchon nem olyan ennivalóan cuki mockney akcentussal beszél, mint mindenki Jamie-je. Az írók közül említést érdemel még Stieg Larsson Szelleme (tényleg így szerepel a lista 18. helyén), aki a MiIllenium Trilógiával az utóbbi évek egyik legnagyobb világsikerét könyvelheti el, de helyet kapott Terry Pratchett (28.), Salman Rushdie (45.), Philip Roth (58.), John Le Carré (74.), vagy a képregényíró Alan Moore (96.) is.
