Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse Törőcsik Mari, aki több más település mellett a Vas megyei Velemnek is díszpolgára.
A Nemzet Színésze és a Nemzeti Művésze címmel kitüntetett színésznő 1935. november 23-án született a Heves megyei Pély községben – anyakönyvi kivonatában a Törőcsik Marián név szerepel, mely egyes források szerint tévedésből született, a jegyző ugyanis a bediktált Mariann keresztnevet írta el.
Katolikus család öt gyermeke közül másodikként látta meg a napvilágot, paraszti sorban született édesapja, Törőcsik Joachim jó tanulmányi eredményének köszönhetően tudott kiemelkedni és tanári pályára lépni, édesanyja, Rusz Júlia, „Jucóka néni” szintén pedagógus, falusi tanítónő volt, akit a környéken köztisztelet övezett. A második világháború idején az apát a keleti frontra vezényelték, megjárta a szovjet hadifogságot, de épségben hazatért – az új rendszerben azonban fasisztabarátnak kiáltották ki és megfosztották igazgatói állásától.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
Mari tizenöt éves koráig Pélyen nevelkedett, gyerekkora saját elbeszélése szerint boldogan telt, a szülői házban és a környéken megannyi izgalmas élményt szerzett. Gyakran járt a nagyapja által üzemeltetett moziba, ekkor döntötte el, hogy színésznő lesz. A középiskolát Egerben, a Szent Orsolya-rend gimnáziumában végezte és az angolkisasszonyoknál lakott, az államosításkor azonban az apácarendeket feloszlatták, így iskolája is megszűnt. 1954-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol eredetileg operett szakon tanult, de hamar megmutatkozott drámai tehetsége is. Még főiskolás hallgató volt, amikor Fábri Zoltán rá osztotta a Körhinta (1956) női főszerepét – rögtön első filmszerepében, Soós Imre oldalán, lenyűgözte a kritikusokat és a közönséget egyaránt (nemcsak idehaza, de külföldön is: a cannes-i filmfesztiválon például ünnepelt sztárnak kijáró fogadtatásban részesült a debütáló színésznő).
Fábri javaslatára vette fel a Törőcsik Mari művésznevet – korábban a Mariann keresztnevet használta, a rendező viszont attól tartott, így könnyen összekeverhetik őt népszerű pályatársával, Krencsey Marianne-nal. Más források szerint a Körhinta operatőre, Hegyi Barnabás javasolta ezt a művésznevet, Jászai Marira hivatkozva. A következő években Törőcsik az ország egyik legtöbbet foglalkoztatott fiatal filmszínésze lett. Három év alatt rögtön tíz filmet forgatott, emlékezetes alakítást nyújtott többek között a Herskó János rendezte Vasvirágban, a szintén Fábri által filmre vitt Édes Annában és Latinovits Zoltán oldalán a Gyalog a mennyországba című filmdrámában. Diplomája átvétele után a Nemzeti Színház szerződtette le, ahol ezután huszonegy évig játszott – igazi színházi kiugrására azonban 1968-ig várnia kellett, ekkor kapta meg a Nemzeti Kamaraszínházban (ma Katona József Színház) a Varsói melódia című darab főszerepét.
Elsődleges terepe továbbra is a film maradt, a korszak összes jelentős hazai rendezőjével dolgozott: Jancsó Miklós rá osztotta a Szerelmem, Elektra, Gaál István a Holt vidék, Fábri a Hangyaboly főszerepét (továbbá A Pál utcai fiúkban Nemecsek édesanyját is ő alakította), Makk Károlynál a Déry Tibor novelláiból adaptált Szerelemben és az Örkény-színdarab alapján készült Macskajátékban bizonyíthatta tehetségét. Magánélete sem volt kevésbé mozgalmas: első férjéhez, Widermann Károly filmrendezőhöz még szinte gyerekként – mint mondta – adminisztratív okokból ment hozzá, a házasság mindössze huszonnégy óráig tartott, a férfi akkor azt javasolta alkalmi hitvesének, hogy ne jelentkezzen a főiskolára, ugyanis nem elég tehetséges.
A következő házasság színésztársával, Bodrogi Gyulával köttetett és kilenc évig tartott, ezután Törőcsik ismét egy kollégájával, Tordy Gézával élt együtt. Bár a pár nem házasodott össze, a hároméves kapcsolat szenvedélyes szerelem volt, főleg a férfi részéről, aki rácáfolt nőcsábász hírnevére. Egy Iglódi István színész-rendezővel történt rövid – és a nyilvánosság előtt nem vállalt – kapcsolat után 1972-ben Törőcsik összeházasodott Maár Gyula rendezővel, akivel a férfi haláláig, 2013-ig együtt maradtak. A párnak egy lánya, Teréz született, és a ’70-es években örökbe fogadtak egy vietnámi kisfiút is. Férje rendezte a színésznőt többek között a Prés című filmben és a Déryné, hol van? című alkotásban, mely idehaza nem aratott különösebb sikert, Nyugat-Európában viszont lelkesen fogadták, a 19. század nagy színésznő-egyéniségét alakító Törőcsik a cannes-i fesztiválon elnyerte a legjobb női alakításnak járó díjat.
Később főként karakterszerepekben csillogtatta meg tehetségét, játszott többek között Gárdos Péter ’56-os filmjében, a Szamárköhögésben, Tímár Péter komédiájában, a Csapd le csacsi!-ban, Sándor Pál Szerencsés Dánieljében, de a ’90-es évek fiatal rendezőgenerációja is felfedezte őt magának: jelentős alakítást nyújtott például Janisch Attila Hosszú alkonyának főszerepében. 1979–80 között a győri Kisfaludy Színház művészeti vezetője volt, ezután a Mafilm színtársulatának, majd a szolnoki Szigligeti Színháznak volt tagja, igazgatója volt a Művész Színháznak és a Thália Színháznak is, utoljára az új Nemzeti Színház társulatához csatlakozott.
2008 októberében egy kórházi rutinvizsgálat során összeomlott a színésznő vérkeringése, szíve pedig leállt, kómába került, az orvosok napokig küzdöttek az életéért, de a csodával határos módon teljesen felépült. „Nagyon messziről jövök, de visszajöttem!” – mondta a következő év elején, a Filmszemle megnyitóján. Továbbra is folyamatosan szerepelt színpadon és filmen egyaránt, 2016-ban azonban újfent megromlott az egészsége, egy éven keresztül a szombathelyi Markusovszky-kórházban kezelték, ami miatt kénytelen volt visszavonulni a munkától. Egy idei interjúban azt nyilatkozta, már soha többet nem fog színpadra állni.
A ma nyolcvanöt éves színésznő szinte minden szóba jöhető elismerést megkapott, munkásságát többek között Balázs Béla-, Jászai Mari- és Kossuth-díjjal ismerték el (utóbbi kettővel két alkalommal is kitüntették), a nemzet színészei és a nemzet művészei közé választották. Díszpolgára Budapestnek, Újbudának, szülőfalujának, Pélynek, lakóhelyének, Velemnek és Vas megyének is. 2019-ben életművéért Kossuth-nagydíjjal tüntették ki.
Tegnapi kultbaitünkben a Kennedy-gyilkosságot képzeltük el, hogyan jelenne meg a modern sajtóban.
