1506. július 1-én született a tragikus sorsú II. Lajos, az egységes középkori Magyar Királyság utolsó uralkodója, aki a hazánk sorsát megpecsételő mohácsi csatában veszítette életét.
II. Lajos az egyetlen Jagelló uralkodó, aki Magyarországon, Budán látta meg a napvilágot. Már születésének körülményei előrevetítették későbbi nehéz sorsát. Apjának, II. Ulászló királynak több mint másfél évtizedet kellett várnia, mire végre fiú örököse született (Lajosnak egy nővére volt). Lajos koraszülöttként jött világra, a legenda szerint csak úgy tudták életben tartani, hogy amolyan primitív inkubátorként egy felhasított disznó gyomrába bújtatták. Édesanyja, Candale-i Anna királyné három héttel a szülés után végkimerülésben meghalt. Lajos gyerekként is gyakran betegeskedett, de ennek ellenére mind a sport területén, mind szellemi téren jó eredményeket mutatott fel. Apja gondoskodott róla, hogy alapos humanista nevelést kapjon: a kor két jelentős költője, Balbus Jeromos és Piso Jakab voltak a tanárai. Hét nyelven beszélt folyékonyan, értett a víváshoz, az íjhoz és a lovagláshoz, emellett kiválóan táncolt, és az udvari mulatságokat is kedvelte.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
Ulászló király jónak látta korán bebiztosítani egyetlen fia helyét a trónon, ezért Lajost már kétéves korában magyar, majd egy évvel később cseh királlyá koronáztatta. Az esküt ő maga tette le a fia helyett. 1515-ben a király házassági szerződést kötött a Habsburgokkal, melynek értelmében Lajos elnyerte Miksa császár még szintén kiskorú unokája, Mária kezét. Egy évvel később a Dózsa György-féle parasztfelkelés leverése után Ulászló elhunyt, így tízéves fia lett az új király. Ulászló a házassági szerződésben Zsigmond lengyel királyt és Miksa császárt tette meg Lajos gyámjának, Szapolyai János erdélyi vajda és a köré tömörülő nemesek azonban saját maguknak szerették volna megszerezni az uralkodó feletti befolyást. A két frakció végül megegyezett: a királyt nagykorúsították, de az ügyeket helyette egy huszonnyolc tagból álló királyi tanács intézte, melynek tagjait évente újraválasztották. Az első években a gyermek királynak semmi rálátása nem volt az ország ügyeire.
Lajos 1521-ben, tizenhat éves korában letette a koronázási esküt és feleségül vette Habsburg Máriát (gyermekeik sohasem születtek), ekkor vehette kézbe a tényleges irányítást. Az ország állapota azonban válságos volt. I. Szulejmán szultán épp ebben az évben indított hadjáratot Magyarország ellen, melynek során sikeresen elfoglalta a déli határokat, köztük a végvárrendszer kulcspontját, Nándorfehérvárt. Az ország védtelenül állt a további török támadások előtt. Lajos megpróbálta megszervezni az ország védelmét, igyekezete azonban kudarcba fulladt. Apjától üres kincstárat örökölt, a különböző pénzügyi machinációk pedig még jobban megapasztották a király anyagi forrásait. Lajos a pénzrontás eszközével próbált bevételekhez jutni, az új pénz azonban néhány éven belül elértéktelenedett, az addig viszonylag stabil magyar gazdaság pedig katasztrofális állapotba jutott.
Eközben a magyar nemességen belül is folyamatosak voltak a viszályok. A Szapolyai vajda és Báthory nádor pártja közötti vetélkedés felülírta az ország érdekeit. Egy korabeli pletyka szerint Szapolyai és Szalkai László esztergomi érsek a király meggyilkolását tervezték, hogy átvehessék a hatalmat. Lajos, akire hirtelen, kamaszfejjel zuhantak rá az országlás terhei, apjához hasonlóan gyenge kezű uralkodónak bizonyult. Képtelen volt letörni a mágnások uralmát (bár erre esélye sem volt), és a Jagelló-ház két országát sem sikerült centralizálnia. Feleségével, Máriával hamar egymásba szerettek és fényes, igazi reneszánsz udvart tartottak fenn, ahol gyakran rendeztek mulatságokat. Azzal szemben, amit egyes történetírók állítanak, miszerint csak a szórakozás érdekelte őket, Lajos és Mária nagyon is igyekeztek megerősíteni hatalmukat, ez a kísérletük azonban a rendek ellenállása miatt elbukott.
Az elhibázott politikai és gazdasági döntésektől sújtott király uralkodásának végül az oszmán előrenyomulás vetett véget. Szulejmán az évekig vívott határvidéki harcok után 1526-ban újabb nagyszabású hadjárattal indult Magyarország ellen. A határ menti harcokban kivérzett, anyagilag végleg tönkretett országnak nem sok esélye maradt a sikeres védekezésre. Habár Tomori Pál kalocsai érsek már az előző év őszén figyelmeztette a királyt Szulejmán szándékára, Lajos csak a törökök megindulása után, kapkodva kezdte megszervezni a haderőket. A király úgy gondolta, ez az utolsó esély rá, hogy megállítsák az egyre agresszívebb török hadakat, ezért vállalta, hogy a túlerő és a csekély győzelmi esélyek dacára megütközik Szulejmánnal a Dráva mocsaras vidékén. A katonai tapasztalatokban járatlan király saját maga vállalta a sereg vezetését, hogy példát mutasson népének. A csekély létszámú cseh és német segédhadakkal kiegészített magyar sereg a királyi haditervet követve Mohács határában ütközött meg a török hadakkal 1526. augusztus 29-én.
A mohácsi csata katasztrófával végződött a magyar sereg és egyben az ország számára. Habár a 25-27 ezer fős magyar sereg derekasan helytállt, nem volt esélye a 60-80 ezer katonát számláló oszmán haderővel szemben. A tragédiában elpusztult a hazai nemesség, a főpapság és a katonaság jelentős része. A mindössze húszéves király menekülés közben vesztette életét – a hagyomány szerint a megáradt Csele-patakba fulladt bele, azonban az újabb történészi kutatások ezt cáfolják. A kutatók szerint a király a mai Nagy-Duna-ág helyén akkoriban folyt, 50 méter széles Kis-Duna-ág iszapos partján lelte halálát. Habár a halál pontos körülményei nem tisztázottak, valószínűsíthető, hogy a sebesült, páncélban menekülő Lajos király megbotlott, leesett a lováról, a mocsaras, iszapos víz pedig elnyelte a súlyos vértezetet viselő férfit. Több összeesküvés-elmélet is született az idők során, melyek szerint az uralkodó nem baleset, hanem gyilkosság áldozatává vált. Az egyik legismertebb teória szerint a vajda öccse, Szapolyai György gróf gyilkolta meg Lajost, amikor a király Dunaszekcsőn megállt pihenni. Amikor Tomori Pál érsek meglátta Szapolyai György tettét, leszúrta a férfit, vele pedig annak legényei végeztek. Habár ez a sztori izgalmasnak hangzik, valószínűleg csak legenda: a történészek szerint Szapolyai gróf és Tomori érsek is a mohácsi csatamezőn vesztette életét.
A király holttestét – melyet parasztok húztak ki a mocsárból – Szapolyai János megkerestette és Székesfehérvárra vitette, itt temették el a Bazilikában. Fontos volt, hogy ne Szulejmán találja meg a holttestet, a szultán ugyanis győzelmi jelképként vitette volna haza Lajos lándzsára tűzött fejét. Lajos halálával a destabilizált ország uralkodó nélkül maradt. A trónért két követelő is versenyre szállt: Habsburg Ferdinánd osztrák főherceg, cseh király és Szapolyai erdélyi vajda néhány hónapon belül párhuzamosan magyar királlyá koronáztatta magát. Az ország két részre szakadt, a két király évtizedekig harcolt egymással a hatalomért, miközben az ország védelmi képessége végleg leamortizálódott. Szapolyai János 1541-es halála után Szulejmán elfoglalta Buda várát, és az ország három részre szakadt: nyugaton a Habsburgok, a középső részen a törökök uralkodtak, keleten pedig a török hűbéresség alatt álló Erdélyi Fejedelemség alakult meg.
Ha tegnap lemaradtál a napi kultúraadagról, innen pótolhatod:
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
