Május 25-én tartják világszerte a törülközőnapot, mellyel rajongói emlékeznek Douglas Adamsre, a brit humort a sci-fivel bravúrosan ötvöző Galaxis útikalauz stopposoknak sorozat írójára, a 20. század egyik kultikus szerzőjére.
Douglas Noel Adams 1952. március 11-én született Cambridge-ben, két testvér közül az idősebbikként. Hétéves volt, amikor szülei elváltak, apja későbbi második házasságából egy féltestvére is született. Az essexi Brentwoodban járt középiskolába, itt születtek első írói próbálkozásai is, melyeket főként az iskolaújságban publikált. Az egyik esszéjét osztályfőnöke-angoltanára 10/10-es pontszámmal illette – soha senki más nem kapott tőle maximális értékelést. Szülővárosának egyetemén tanult angol szakon, tagja volt a híres Cambridge Footlights nevű amatőr színjátszó körnek, melyből számos híres színész és komikus (köztük John Cleese és Hugh Laurie) került ki. A diploma megszerzése után Londonba költözött, ahol tévés-rádiós íróként próbált érvényesülni, kezdetben kevés sikerrel.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
Néhány korai szerzeménye megjelent az egyetemi drámakör Footlights Revue nevű összeállításában, ennek szerkesztett változatát sugározta a BBC kettes számú tévéadója, illetve színpadon is bemutatták. Ennek révén figyelt fel Adamsre a Monty Python csoport tagja, Graham Chapman, és ajánlotta fel, hogy írjanak néhány jelenetet közösen. Adams nemcsak íróként, de színészként is közreműködött a legendás Monty Python Repülő cirkusza tévésorozatban – a negyedik évad két epizódjában is felbukkant. A ’70-es évek második felében is folyamatosan dolgozott a rádiónak és a tévének, de mivel ebből nem tudott megélni, más munkákat is vállalt, volt kórházi portás, takarított csirkeólakat, és biztonsági őrként is dolgozott egy gazdag katari családnál. Több forgatókönyvet írt a legendás Doctor Who (Ki vagy, doki?) sorozatnak, melyben később dramaturgként is dolgozott. Több megvalósulatlan projektet is kiötlött ekkoriban, ezek egyike egy sci-fi vígjáték lett volna, melyben a földönkívüliek versengenek az emberekkel a Guinness-rekordok Könyvéből vett különböző kategóriákban – a sportszámokban az idegenek diadalmaskodnak, az abszurd rekordokat viszont mind a földi emberek nyerik.
Leghíresebb műve, a Galaxis útikalauz stopposoknak ötlete először tizennyolc éves korában ötlött fel benne, amikor autóstoppal járta a kontinenst, melyben az Európa útikalauz stopposoknak nevű könyvecske volt a segítségére. Saját elbeszélése szerint éppen Innsbruck mellett feküdt részegen egy mezőn és a csillagokat bámulta, amikor eszébe jutott, mennyire frappáns lenne egy hasonló kézikönyv a világűrben utazók számára. Eredetileg egy ötrészes rádiójátékot szeretett volna írni, melyben öt különböző módon pusztul el a Föld, végül azonban meggondolta magát, és az Útikalauzt állította a cselekmény középpontjába (melyben továbbra is megmaradt a Föld pusztulása, de csak egyszer történt meg). A Galaxis útikalauz stopposoknak eredeti rádiójáték-változata 1978 márciusában mutatkozott be a BBC Radio 4 csatornán. Habár az első epizódot este fél 11-kor sugározták, és egyáltalán nem hirdették különösebben, a hallgatók és a kritika körében is elismerést aratott. A hatrészes szériát később többször is megismételték, majd újabb hat részt rendeltek. A nagy sikert látva Adams úgy döntött, regénnyé dolgozza át a sorozatot. A BBC azonban nem látott fantáziát a dologban, ezért az író végül a Pan Books könyvkiadóval szerződött le. Az 1979-ben megjelent könyvváltozat a kiadás évében 250 ezer példányban kelt el az Egyesült Királyságban, és hamarosan világszerte kultregénnyé vált (Magyarországon 1987-ben jelent meg először).
A BBC 1981-ben tévésorozat formájában is adaptálta a történetet, három évvel később pedig számítógépes játék is született belőle. A regénynek négy folytatása jelent meg: Vendéglő a világ végén (1980), Az élet, a világmindenség meg minden (1982), Viszlát, és kösz a halakat! (1984), Jobbára ártalmatlan (1992), ezzel „a világ egyetlen ötrészes trilógiájává” nőtte ki magát. A sztori főhőse Arthur Dent, a BBC rádió magányos alkalmazottja, aki barátja, a magát munkanélküli színésznek hazudó idegen, Ford Prefect révén menekül meg a Földről, mielőtt a bolygó elpusztulna. Világunk ugyanis egy épülő intergalaktikus szupersztráda útjában áll, ezért jelölték ki ledózerolásra a vogonok, egy bürokratizmusukról közismert földönkívüli faj, akiknek a költészete a harmadik legrosszabb az univerzumban (sikeresen használják vallatási célra). Ford Prefect – aki egy olcsó angol népautó nevét választotta álnévnek – egyébként a címadó Útikalauz szerkesztője, és azért érkezett a Földre, hogy kibővítse a bolygóról szóló szócikket, mely addig egyetlen szóból állt: „Ártalmatlan”. Tizenöt éves földi tartózkodása alatt sikerült eljutnia odáig, hogy immár a „Jobbára ártalmatlan” meghatározás szerepel bolygónk neve mellett.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Ford és Dent, aki a történet során mindvégig egy fürdőköpenyt visel, kalandjaik során az univerzum számos vidékét bejárják. A főbb karakterek közé tartozik még Ford másodunokatestvére, a narcisztikus playboy, a kétfejű és háromkarú Zaphod Beeblebrox, aki meglovasította a valószínűtlenségi hajtóművel rendelkező Arany Szív űrhajót, illetve Marvin, a szorongó, depressziós robot, aki eredetileg csak egyetlen poén kedvéért került bele a sztoriba, a hallgatók azonban annyira megkedvelték, hogy állandó figurává lépett elő. Szintén legendás eleme az Útikalauz-univerzumnak a 42-es szám, mely az „életre, a világmindenségre, meg mindenre” adott végső válasz. Kiszámolása hét és fél millió évig tartott a Bölcs Elme nevezetű szuperszámítógépnek. Sokan próbálták megfejteni, miért épp a 42-t választotta a szerző, de ő enigmatikusnak bizonyult. Végül egy 1998-as interjúban rántotta le a leplet a titokról: semmi rejtett jelentés nincs a dologban, pusztán egy közönségesnek, egyszerűnek hangzó számra volt szüksége. Eszébe jutott, amikor John Cleese-zel közösen írtak komikus jeleneteket, és szükségük volt egy „vicces számra”. Cleese a 42-t választotta, ezért esett végül Adams választása is erre a számra.
Az Útikalauz-sorozat mellett Adams egy másik (ezúttal valóban három részből álló) sci-fi trilógiát is írt – Dirk Gently holisztikus nyomozóirodája (1987), A lélek hosszú, sötét teadélutánja (1988), A kétség lazaca (2002 – posztumusz megjelent), és videójátékot is tervezett (Titanic csillaghajója, 1998). Írói munkássága mellett a környezet- és állatvédelem, az ateizmus és a természettudományos világkép szószólójaként is ismert volt. 1994-ben megmászta a Kilimandzsárót rinocéroszjelmezben, hogy pénz gyűjtsön a veszélyeztetett orrszarvúk megóvására. Rajongott a gyors autókért és az Apple számítógépekért. Feleségével és lányával a ’90-es évek végén Kaliforniába, Santa Barbarába költözött, itt érte a halál 2001. május 11-én. Tragikus hirtelenséggel, szívroham következtében hunyt el negyvenkilenc éves korában. Ekkor már egy évtizede dolgozott a Galaxis útikalauz stopposoknak mozifilmváltozatán, mely sokáig hevert megvalósítatlanul a stúdiók polcain, és végül csak a halála után lett belőle film. A 2005-ben mozikba került filmverzió hiába készült nagy büdzséből és vonultatott fel ismert neveket (Martin Freeman, Bill Nighy, Sam Rockwell, Zooey Deschanel, illetve Marvin hangjaként Alan Rickman), mind a kritika, mind a közönség igencsak ridegen fogadta.
A törülközőnap ötlete először a világhálón merült fel, ahol Adams rajongói az író halálát követően úgy gondolták, érdemes lenne megemlékezni kedvencükről. Több dátum is felmerült – köztük Adams születésnapja, halálának dátuma, illetve április 2. (4/2) is –, végül azonban egy teljesen véletlenszerű napot választottak, a szerző halála után két héttel eső május 25-ét. A kezdeményezés sikert aratott, és a rajongók azóta is minden évben megtartják ezt a jeles eseményt. Törülközőnap alkalmából mindenhová törülközővel a vállukon mennek, ugyanis az Útikalauz szócikke szerint a törülköző „a lehető leghasznosabb dolog, amit magával vihet a csillagközi stoppos”.
Ha olvasnál még további kultbaiteket, kezdd a tegnapival:
