Bacsó Péter 1928. január 6-án született Kassán, édesanyja Palotai Boris írónő volt. A zsidó származású család a vidéki holokauszt elől 1939-ben a fővárosba költözött. Bacsó itt fejezte be a gimnáziumot, majd a háború után felvételt nyert Radványi Géza osztályába a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Radványi akkoriban forgatta híres filmjét, a Valahol Európábant, melybe tanítványait is meghívta dolgozni. Bacsó segédrendezőként többek között a szereplőválogatásban is részt vett, de az ő feladata volt az is, hogy a tetveket kiszedegesse a gyerekszereplők hajából a forgatáson.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
A főiskola befejezése után az akkoriban meggyőződéses kommunista Bacsó a Filmgyártó Nemzeti Vállalat dramaturgiai osztályának lett az egyik főmunkatársa. A Rákosi-éra kultúrvezetése ugyanis úgy gondolta, a filmek valódi alapja a forgatókönyv, azt kell a lehető legtökéletesebbre gyúrni, ideológiailag a végsőkig kilúgozni, a rendezés csupán a könyv technikai megvalósítása. Ezért a forgatókönyvek megírását a „szocialista szellemben” kinevelt ifjú alkotókra bízták, míg rendezőként a már a Horthy-korszakban is alkotó idősebb mestereket foglalkoztatták.
Bacsó később is folytatta a forgatókönyvírást, jelentős része volt a magyar film ’56 utáni megújulásának. Ő írta többek között Fábri Zoltán számára az Édes Anna és a Két félidő a pokolban forgatókönyveit, és részt vett Makk Károly alkotásai, a Liliomfi, a Mese a 12 találatról és a Ház a sziklák alatt írásában is. Rendezőként 1963-ban mutatkozott be. Első filmjei – Nyáron egyszerű, Szerelmes biciklisták, Nyár a hegyen, Fejlövés – az akkori fiatalok, a beatnemzedék világával, életszemléletével foglalkoztak. Utóbbi főszerepét két zenész, az akkor még igen fiatal Horváth Károly (Charlie) és Kovács Kati alakították. 1969-ben írta és rendezte A tanút, mely minden idők egyik legtöbbet idézett kultuszfilmjévé vált Magyarországon. Pedig nem volt könnyű dolga: a Rákosi-korszakról szóló zseniális (és nagyon pontos) szatíra forgatásába a hatalom folyamatosan beleszólt, egyes részeket kivágattak, másokat kényszerűen kellett leforgatni. Azonban még így sem vállalták a film bemutatóját: elkészülte után a frissen pozícióba került Aczél György azonnal betiltotta. Első mozis vetítésére csak tíz évvel később, 1979-ben került sor.
Pelikán József gátőr, Virág elvtárs, Bástya elvtárs figuráját mindenki ismeri, az olyan szófordulatok, mint „az élet nem habos torta”, „a nemzetközi helyzet egyre fokozódik” vagy a legendás „magyar narancs” a mindennapi beszéd részévé váltak. Utóbbit Bacsó egy saját élménye ihlette: 1953-ban az Ifjú szívvel című film díszbemutatóján Rákosi egy akkoriban itthon fellelhetetlen kincsnek számító narancsot nyújtott át a fiatal dramaturgnak, aki nem merte megenni, hanem féltve őrizte otthon a finom gyümölcsöt, amíg el nem rohadt. Bacsó saját egykori hitbuzgóságát is karikírozza: abban a jelentben, amelyben Virág elvtárs megrója Gogolák elvtársnőt lenge öltözetéért („hagyjuk a szexualitást a hanyatló nyugat ópiumának”), azt idézi fel, amikor ő maga ifjú mozgalmárként leteremtette egyik kolléganőjét, amiért az lakkozni meri a körmét. Virág Árpád figuráját Péter Gáborról, az ÁVH egykori vezetőjéről mintázta, aki eredeti foglalkozását tekintve úri szabó volt. Nem véletlen, hogy Pelikán öltönyét meglátva Virág elvtárs megjegyzi: „angol szövet, 85 százalékos gyapjú...”. A hóhér, Doktor Kotász nevét pedig egy focistától kölcsönözte a rendező.
Bacsó a mellékszerepek többségét nem hivatásos színészekre bízta, így lett Fábri Zoltánból Dániel elvtárs, a Nemzeti Színház igazgatójából, Both Bélából pedig Bástya elvtárs. Utóbbinak annyira megtetszett a színészkedés, hogy miután nyugdíjba ment a Nemzetiből, főállásban színjátszással kezdett foglalkozni. Emlékezetes alakítása a Szomszédokban az idős magyar- és történelemtanár, Báthory Béla figurája. Egyvalakit azonban nem sikerült megnyernie a rendezőnek a filmhez: a narancskutatók számára rendezett ünnepségen Bacsó Honthy Hannát szerette volna felléptetni, a 76 éves operettsztár azonban túl öregnek találta magát ahhoz, hogy kamera elé álljon, és visszautasította a felkérést. Ezért a hangja csak hanglemezről hallható a jelenetben.
A tanút követően Bacsó még számos nagy sikerű filmet rendezett, köztük a Te rongyos életet, a Titánia, Titániát és a Sztálin menyasszonyát. A rendszerváltás után elkészítette legendás szatírájának folytatását Megint tanú címmel, ez azonban nem tudta elérni az első rész színvonalát és kultstátuszát. 2001-ben Hamvadó cigarettavég címmel Karády Katalinról készített filmet. Utolsó műve a 2008-as volt. A tanú digitálisan felújított, a korábban cenzúrázott jelenetekkel kiegészített változatát tavaly, az ötvenedik évfordulón mutatták be a cannes-i filmfesztiválon, később pedig a magyar mozikban is.
Ha tetszett a cikk, olvasd el a tegnapi kultbait-sztorinkat is:
