A valódi Toldi Miklós a 14. században élt, és Nagy Lajos király lovagja volt. A nép körében hatalmas erejéről elhíresült hős életéről keveset tudunk – olyannyira, hogy sokáig azt gondolták a történészek, nem is létezett, pusztán a népi fantázia szülte mesehős, afféle magyar Héraklész. Az oklevelek tanúsága szerint azonban Toldi 1320 körül valóban megszületett, egy Bihar vármegyei birtokos köznemesi családban. Harcolt Lajos király 1351–52-es nápolyi hadjáratában, később Pozsony vármegyében lett alispán, Itáliában pedig éveket töltött zsoldosként – ebben segítségére volt, hogy jól ismerte a latin nyelvet. A pápa zsoldjában álló angol–magyar csapatok egyik vezéreként 1600 vitéz élén harcolt az egyházi állam ellenségeivel. Később ismét a magyar király udvartartásának tagja lett, és magas tisztségeket viselt: főispán volt Gömörben, Hevesben, Biharban, Szabolcsban. A feljegyzések szerint 1390-ben, hetvenéves kora körül hunyt el.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
A nép ajkán hamar kialakultak a Toldi alakja köré fűzött legendás történetek, mesék. Ezeket a 16. században Ilosvai Selymes Péter vándor énekes-költő gyűjtötte egybe és írta meg belőlük verses históriáját, Az híres nevezetes Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokosodásáról való história címmel. Az 1574-ben kiadott műben Toldi csodálatos erejű hősként jelenik meg, aki egyszerre legyőzhetetlen vitéz, bűnös csavargó, hű lovag és üldözött gyilkos. Ilosvai históriája csapongó szerkezetű, gyakran kapkodó és költőietlen, azonban tele van fordulatokkal és izgalmakkal, emlékezetes motívumokkal és jóízű mondásokkal.
A cselekmény szerint mialatt Toldi bátyja, György a királyt szolgálja Budán, ő otthon lakik édesanyjával Nagyfaluban. A nagy erejű, de forrófejű ifjú kétszer is embert öl balesetből – először György egyik szolgáját (lásd fent), majd Laczfi András nádorispán egyik emberét sújtja halálra. A bujdosó Toldi Budára érkezik, ahol puszta kézzel megfékez egy elszabadult bikát, mire a király megkegyelmez a hihetetlen tett végrehajtójának. Toldi ezután a hírhedt cseh vitézzel áll ki párviadalra, melyben természetesen győzedelmeskedik. A cseh vitéz könyörög az életéért, Toldi azonban nem kegyelmez neki, a fejét veszi, cserébe amiért amaz megölte egy özvegyasszony két fiát. Lajos király ezután lovagjává fogadja Toldit, és a költemény elmeséli sikeres hadjárataikat, többek közt amikor Prága ellen vonultak, mert az éppen ott tanyázó német-római császár adókat mert kivetni Magyarországra.
A Toldi-legenda a 19. század első felében kapott újra figyelmet. A reformkorban, a nemzeti mozgalmak és a romantika szellemében újra előkerültek a népi históriák, a múlt dicső alakjai és eseményei. 1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatot írt ki egy „népies formájú és szellemű” költeményre, „melynek hőse valamely, a nép ajkán élő történeti személy, például Mátyás király, Toldi Miklós, Kádár vitéz, stb”. A Nagyszalontán felnőtt Arany János gyerekkorában számos mesét, legendát hallott Toldiról, és Ilosvai históriája is kedvelt olvasmányai közé tartozott. Ezek inspirációjára – az énekek előtt mottóként idézi is Ilosvai sorait – írta meg tizenkét énekből álló elbeszélő költeményét, ami hatalmas sikert aratott, és megnyerte a pályázat tizenötről húsz aranyra emelt fődíját. A Toldi hozta el a hírnevet Arany számára, továbbá Petőfi Sándor barátságát is, aki a mű legnagyobb rajongói közé tartozott.
A Toldi stílusában ötvözi a romantika és a realizmus vonásait. Letisztult, könnyen érthető, a cselekmény dinamikusan, egyenes vonalban halad előre, nem töri meg felesleges kommentár vagy beékelés. A sztori Ilosvai nyomán a híres „melyik út megyen Budára” jelenettől a cseh vitéz legyőzéséig tart. A siker arra inspirálta Aranyt, hogy folytatást írjon elbeszélő költeményéhez. A hős idős éveit bemutató Toldi estéje már 1848-ban elkészült, de a szabadságharc, majd az azt követő szigorú cenzúra miatt csak hat évvel később jelenhetett meg nyomtatásban. A történetet végül trilógiává bővítette a szerző, de a középső résznek szánt Toldi szerelmét csak jóval később, 1879-ben fejezte be. Ez a mű a korábbiakhoz képest jóval terjedelmesebb, cselekménye szerteágazóbb, és szimbolikája, lélekrajza is bonyolultabb. A középpontban a Lajos király lovagjaként szolgáló Toldi és a szép, fiatal Rozgonyi Piroska szerelme áll. Megjelenésekor két hónap alatt elkapkodták az összes példányt, Aranyt a Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság is kitüntette.
Toldi Miklós alakja megjelenik Stróbl Alajos híres szoborcsoportjában, a Nemzeti Múzeum kertjében álló Arany János-emlékművön is. A Tudományos Akadémia kezdeményezésére kiírt pályázaton nyertes alkotást 1893-ban fejezte be a művész, aki Toldi alakjához több modellt is felhasznált, köztük Pekár Gyulát, a későbbi híres politikust is. A magas, kisportolt fiatalember ideális modellnek tűnt, azonban amikor peckesen pózolni kezdett, az izmait nyújtogatta ahelyett, hogy a Stróbl által kért természetes testtartásban ült volna, így a szobrász megelégelte és kirúgta modelljét. Pekár helyett végül Porteleky László vívóbajnok ült modellt. Stróbl minden részletre alaposan odafigyelt: a múzeumból korabeli tárgyakat, egy vassarkantyút és egy buzogányt kölcsönzött ki, hogy felvértezhesse a hős figuráját. Stróbl alkotása mellett szintén ismert Fadrusz János 1903-as, jóval kisebb, 82 centi magas bronzszobra, a Toldi Miklós a farkasokkal, amely a Nemzeti Galériában tekinthető meg.
A Toldi-trilógiát választotta témájául az első magyar festmény-animációs film rendezője, Gémes József. Az 1984-ben bemutatott Daliás idők a legendás Pannónia Filmstúdió műhelyében készült, és Arany mindhárom művének cselekményét magában foglalja, de nem idéz szó szerint belőlük. Toldi – aki egyben a történet elbeszélője is – Szabó Gyula hangján szólal meg a többszörös díjnyertes filmben. Hamarosan újabb rajzfilmes feldolgozását láthatja a közönség a Toldinak. A Jankovics Marcell rendezésében készülő, tizenkét részes animációs sorozat a 2017-es Arany-emlékévben nyert egymilliárd forintos támogatást, és a tervek szerint még idén bemutatják.
Nem volt azonban mindenki ennyire szerencsés. Pálfi György rendező régi álma volt a Toldi filmre vitele látványos, modern adaptáció formájában. Miután éveken át tárgyalt a megvalósításról a filmalappal, 2014-ben végül megvétózták a 2,5 milliárd forintosra tervezett támogatását. Andy Vajna akkori filmügyi kormánybiztos úgy látta, a korábban főleg kis költségvetésű művészfilmeket alkotó Pálfi nem lenne alkalmas a bonyolult akciójelenetek megrendezésére, ezért kaszkadőrszakértőt vett volna fel a filmbe társrendezőként. Pálfi, akit pont a kihívást jelentő akciórészek vonzottak a projektben, visszautasította ezt, így végül támogatási kérelmét a döntőbizottság leszavazta. Akkori pletykák szerint a filmalap azt tervezte, esetleg megvásárolja a film tervét, és más rendezővel készíti el, sőt Vajna Arnold Schwarzeneggert kérné fel az idős Toldi megformálására, azonban ezekből a tervekből sem lett végül semmi.
Nem volt elég a kultbait? Csekkold a tegnapit is!
