A 3. században élt Szent Ágota (Agatha = a jó) a legismertebb ókori szentek egyike, életéről mégis nagyon keveset tudunk. A legenda szerint előkelő görög szülők gyermekeként született a szicíliai Cataniában, 231 körül. A szépséges fiatal lány Krisztus szeretetére vágyott, Quintianus helytartó azonban magának akarta megkaparintani őt. A helytartó mesterkedéseihez kihasználta a Decius császár keresztényüldözése adta alkalmat, letartóztatta Ágotát, és egy hírhedt bordélyba küldette, azt remélve, hogy ott sikeresen átnevelik. Mivel azonban a terv teljes kudarcba fulladt, Quintianus bíróság elé cipelte, megkínoztatta és börtönbe vetette az állhatatos szűz lányt.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
Az embertelen kínzások sem tudták azonban megtörni a hitét, ezért a bíró végső elkeseredésében poroszlóival összeroncsoltatta, majd levágatta a lányt mellét. A gyalázatos tett éjszakáján azonban megjelent Ágota cellájában Szent Péter, és meggyógyította sebeit. A helytartót nem hatotta meg a nyilvánvaló csoda, ezért folytatta az eljárást a lány ellen, aki végül – a hagyomány szerint 251. február 5-én – belehalt sérüléseibe. Még ezen a napon eltemették. Halála első évfordulóján szülővárosa csodásan megmenekült az Etna kitörésétől, miután a nép Ágota sírjából felhozott fátyollal vonult a lávafolyam elé. A csodás esemény híre gyorsan terjedt, és megalapozta a máig élénken fennmaradt Ágota-kultuszt.
Rómában két templomot is szenteltek neki, ünnepnapját pedig a 6. század óta halála évfordulóján, február 5-én tartják. Cataniában máig látványos körmenetet rendeznek ezen a napon. Szülővárosa mellett Málta, San Marino, az olasz Molise régió és a spanyolországi Zamarramala védőszentje is. Magyarországon a 12. század óta tisztelik, nevét viseli a Fejér megyei Sárszentágota és az erdélyi Szentágota (Agnata). A Vas megyei Pernyén templom áll a tiszteletére, ahol egykor ereklyéjét is őrizték. A középkor óta a segítő szentek között tartják számon, akihez elsősorban a mellbetegek fohászkodnak. A legenda szerint a Siracusából származó Szent Lúcia, aki szintén az ókori vértanúk közé tartozik, beteg édesanyját Ágota sírjához kísérte, hogy gyógyulást kérjenek. Ágota megígérte Lúciának, hogy szüzessége és szeretete jutalmaként ugyanolyan dicsőséget szerez majd szülővárosának, mint ő Cataniának.
A vulkánkitörés legendája miatt Szent Ágota az ércöntők, a harangöntők, a kohászok és a bányászok védőszentje is. Gyakran őt hívják oltalmul tűzvész és földrengés ellen, szülőföldjén ma is hozzá imádkoznak az Etna haragjával szemben. A szent mártírlány alakja a képzőművészetben is gyakran megjelenik, ahol állandó attribútuma az olló nyelvei, a lepel, a harang, a galamb, szájában gyűrűvel, illetve a tálcára tett, levágott mellek. Utóbbi megjelenítését a művészek sokáig elhagyták, a reneszánsztól kezdve azonban gyakran feltűnik ez a motívum is a képeken, melyeken Ágota a saját melleit tartja tálcán a kezében. Gyakran festették meg a Szent Péter-epizódot, de olykor a kínzások, a mell-levágás jelenete is megihlette a művészeket
Érdekelnek a kultbait-sztorik? Itt elolvashatod a tegnapit:
