A világszerte ismert, kétszeres Pulitzer-díjas szerző 1923. január 31-én látta meg a napvilágot a New Jersey állambeli Long Branchben zsidó származású, középosztálybeli családban. Gyermek- és kamaszéveit New York Brooklyn negyedében töltötte. 1943-ban repülőmérnöki diplomát szerzett a Harvardon, de a következő évben behívták harcolni a csendes-óceáni hadszíntérre. Leszerelése után a párizsi Sorbonne-on tanult. Mailer kezdeti írásai már háborús szolgálata előtt megjelentek, igazi nagy sikerét azonban 1948-ban kiadott regénye, a Meztelenek és holtak hozta meg számára. Az egyik legkiválóbb háborús regénynek számító mű valójában a háború értelmetlenségét mutatja be, és azt vizsgálja, hogyan reagálnak a legkülönbözőbb társadalmi rétegekből verbuvált katonák a vérontásra.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
A hatalmas sikert követően Mailer pályáját nagy figyelem övezte. Az ’50-es években megjelent művei – Barbár part (1951), Szarvaspark (1955) – azonban nem tudták megismételni a korábbi sikert, és inkább negatív kritikai visszhangjuk volt. Az 1959-ben kiadott Magamat hirdetem című műve főként az újdonságokat kereső, szüleik nemzedéke ellen lázadó fiatalok körében aratott nagy sikert. Alapítója volt a híres New York-i magazinnak, a Village Voice-nak. Egoista, provokatív, ellentmondásos személyiségével megosztotta a közvéleményt.
1960-ban Mailer megkéselte második feleségét, Adele Moralest, aki azonban túlélte a támadást, ezért az író végül három év felfüggesztett börtönbüntetéssel és egy válással megúszta az esetet. 1965-ös regénye, az Amerikai álom egy feleséggyilkos története. 1971-ben egy tévés talkshow színfalai mögött a tettlegességig fajult vitája Gore Vidal íróval. Nemcsak magánéletével (hatszor nősült és tíz gyereket nemzett), de politikai aktivizmusával is gyakran a címlapokon szerepelt. Ellenezte országa hidegháborús politikáját, és a ’60-as években részt vett a vietnámi háború elleni mozgalomban, egy tüntetésen le is tartóztatták. 1969-ben jelöltette magát New York City polgármesteri székébe – egyik ötlete az volt, hogy a város kiválik New York államból, és önálló állam lesz –, végül az öt jelölt közül a negyedik helyen végzett.
Tényfeltáró újságíróként, esszékötetek szerzőjeként is maradandót alkotott. Az éjszaka hadai című könyvében (melyért Pulitzer-díjat és Nemzeti Könyvdíjat kapott) az említett tüntetést dolgozza fel, a Chicago ostroma a republikánus és a demokrata párt elnökjelölő konvencióját örökíti meg, a Tűz a Holdon pedig a holdraszállásról szól igen kritikus szemmel. Megírta könyvben Marilyn Monroe életét, Lee Harvey Oswald című kötetében pedig a Kennedy-gyilkosság állítólagos elkövetője történetének járt utána. Emellett színdarabokat és forgatókönyveket is írt, és filmeket is rendezett, melyekben maga játszotta a főszerepet.
1979-es regénye, A hóhér dala, amely egy elítélt sorozatgyilkos története, aki a saját kivégzéséért kampányol, meghozta Mailer számára a második Pulitzer-díjat. A regény kiadását követően Mailer levelezni kezdett egy John Abbott nevű, gyilkosságért elítélt fegyenccel, és támogatta a férfi szabadon bocsátási kérelmét. Abbott azonban szabadulása után hat héttel máris megkéselt egy fiatalembert. Ezt követően Mailert elítélte a közvélemény. Utolsó regénye a 2007-ben megjelent Várkastély a vadonban, mely egy démon szemén keresztül meséli el Hitler fiatalkorát, egészen más „kitüntetésben” részesült: a brit Literary Review magazin megszavazta az év legrosszabb szexjelenetét tartalmazó könyvének. Mailer azonban már nem tudta átvenni a kitüntetést, mert 2007. november 10-én veseelégtelenségben elhunyt a New York-i a Mount Sinai kórházban.
A saját maga által rendezett filmeken kívül Mailer több regényéből is készült filmadaptáció. A Meztelenek és holtak 1958-ban, az Amerikai álom 1966-ban került vászonra. A hóhér dala 1982-es filmváltozatában Tommy Lee Jones játszotta a főszerepet. Az író olykor színészi feladatokat is vállalt: legemlékezetesebb alakítását Milos Forman 1981-es, E. L. Doctorow regényéből készült filmjében, a Ragtime-ban láthatta a közönség.
Érdeklenek más kultbait-sztorik is? Olvasd el a tegnapit itt:
