Az internetes bántalmazásról, azaz cyberbullyingról szóló, 11 országot érintő kutatás eredménye szerint a megkérdezett fiatalok több mint fele gondolja úgy, hogy az internetes zaklatás rosszabb mint a fizikai bántalmazás. A YouGov és a Vodafone kamaszok körében végzett kutatása alapján a kamaszok 18 százaléka volt már áldozat, és 25 százalékban merült fel már emiatt az öngyilkosság gondolata.
A cyberbullying vagyis online bántalmazás eleme a kegyetlenség és a lelki terror, ráadásul az áldozat kevés esetben tudja ki a konkrét elkövető, aki a névtelenség, na meg amiatt, hogy az arcát sem kell vállalnia, sokkal nagyobb pusztítást tud végezni, mintha a személyes konfliktusra kerülne sor. Az online bántalmazásnak több típusát tartják számon, ez kiközösítéstől a befeketítésen át az online fenyegetésekig rengeteg fajta lehet. Bár a legtöbb esetben kamaszok és fiatal felnőttek az áldozatok és a támadók is, sajnos az sem ritka, hogy felnőttek zaklatnak gyerekeket az interneten. Ennek pedig már az az eredménye, hogy az áldozatul esett kamaszok 25 százaléka gondolkodott már az öngyilkosságon.
Még a szüleiknek sem beszélnek róla
A kutatásból az is kiderült, hogy kamaszok 38 százalékuk még a szüleinek sem mondta el, hogy áldozat lett, mert szégyellték magukat vagy éppen féltek attól, hogy mi lesz a szülők reakciója, míg 26 százalékuk úgy érezte, hogy teljesen magára maradt a bajban. Korábban már írtunk arról, hogyan tudhatja meg, az ön gyerekét szokták-e szekálni.
Hiszen a szülői segítség ilyen esetekben elengedhetetlen lenne, ugyanis a bántalmazott gyerekek 41 százaléka érezte magát depressziósnak emiatt. A szülők nagy része nincs is kellőképpen felkészülve, mit tanácsoljon a gyerekének ha online bántalmazást szenved el, hiszen semmifajta saját tapasztalata nincs az ügyben, ezért gyakran elintézik annyival, hogy ne foglalkozzon vele, illetve internetezzen a gyerek kevesebbet és azzal majd megoldódik a probléma.
Ráadásul a szülők mellett a barátok és kortársak sem tudnak megfelelően reagálni és segíteni a bajba jutott társaiknak. A megkérdezettek 43 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem is tudja, hogy támogassa a közösségi médiában a zaklatott barátját, mert egyszerűen nem találja a megfelelő szavakat az együttérzése kifejezésére, pedig nagy részük még a kábítószerrel való visszaélésnél is nagyobb problémának tartja az internetes bántalmazást.
Új-Zéland a leginkább érintett
A felmérés egyik meglepő adata, hogy a résztvevő 11 ország közül az új-zélandi kamaszok 30 százaléka válaszolt úgy, hogy zaklatták már online és 84 százalékuk találkozott már a jelenséggel testközelből, azaz ismerősét, barátját zaklatták. Ezzel megelőzte az Amerikai Egyesült Államokat, ahol 27 százalék nyilatkozott így. A nem túl fényesen csillogó bronzérmet zaklatás témában Írország szerezte meg, ahol a megkérdezettek 26 százaléka volt már áldozat és a 85 százalékuk ismer olyat, akit már bántalmaztak online.
A felmérés szerint Csehországban a legkisebb az internetes zaklatás valószínűsége, ott a megkérdezettek 8 százaléka volt már áldozat, de 55 százalékuk hallott már arról, hogy valakivel ilyen előfordulhat. Az új-zélandi áldozatok több mint felét rázta meg a dolog és nagy részük haragudott is a támadóra, ami nem egy meglepő adat. Az már viszont sokkal elkeserítőbb, hogy 47 százalékuk érezte magát depressziósnak emiatt.
Ez már jelzi, hogy a problémát nem lehet egy "Ne is foglalkozz vele" vigasztalással megoldani, hanem komolyan kell venni. Ezt alátámasztja az a szám is, hogy a nagy-britanniai áldozatok 54 százaléka arról számolt be, hogy a zaklatás hatására az önképük negatívabb lett, és sokan kerülik emiatt az embereket. A Vodafone a kutatás hatására új emoticonokat szeretne a köztudatba hozni, amivel a gyerekek a szolidaritásukat fejezhetik ki, vagy éppen segíthetnek zaklatás áldozatául esett ismerőseiken egy egy mosolygós, kutyás vagy éppen szörnyes szmájli segítségével.
Mit lehet tenni?
Ahogy látszik, a gyerekekben sokkal mélyebb nyomot hagy egy ilyen online konfliktus vagy zaklatás, mint azt a szülők többsége hiszi, ráadásul sokszor nem is tudnak arról, hogy a gyerekük éppen milyen lelki folyamatokon megy keresztül. A rendszeres beszélgetés mellett jó ha a szülő és a gyerek is tisztában van azzal, hogy vannak kimondottan olyan szervezetek és oldalak, ahova segítségért lehet fordulni. És azt is érdemes megbeszélni, milyen alkalmazásokat ne használjon a gyerek, mert fokozottan veszélyesek lehetnek ebből a szempontból.
Van viszont egy kifejezetten erre a célra készült segítő app, ami segít, ha a gyerek úgy érzi, hogy bántják, ezt fel lehet tölteni a telefonjára, és együtt végig lehet beszélni, mikor mi a teendő, hogy ne csak a robot fogja a kezét, ha baj van. A családi légkör adhatja a legnagyobb biztonságot az ellen, hogy a gyerek áldozattá váljon, a pszichológus arról is írt korábban, hogyan segíthetjük a gyereket a védekezésben.
Be lehet jelenteni olyan oldalakat és tartalmakat, amik jogsértőek, például ha fényképet, személyes adatokat tesznek közzé a másik fél hozzájárulása nélkül. A Kamaszpanasz oldalon is találnak a szülők és a gyerekek is cikkeket a megelőzésről, zaklatásról és annak érzelmi feldolgozásáról. Ha beszélgetni szeretnének róla, akkor a Kék Vonal gyermekkrízis alapítvány lelki segély vonalán ezt megteheti, de a legjobb persze az, ha a szülő és a gyerek közösen oldják meg a felmerülő problémát és ha odafigyel, hogy gyermeke milyen oldalakat látogat és mi történik vele, ha leül a gép elé.
