Nagy baj van az iskolákból kikerülő fiatalok és a diákok digitális jártasságával. Általános tapasztalat, és a vállalkozások is arról számolnak be, hogy sokszor azért nem tudnak egy-egy álláshelyet betölteni, mert hiányzik a jelentkezők informatikai tudása, anélkül pedig nem megy ma már, informatikai szakemberből pedig kimondottan hiány van. A helyzet már ott tart, hogy ez visszafogja az ország gazdasági fejlődését, és rontja a foglalkoztatást is. Szakemberek tehát eljutottak oda, hogy valamit tenni kell, és ezt az iskolában kell elkezdeni.
Informatikai, Távközlési, Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) a helyzetfelmérést követően egy hatpontos cselekvési tervet dolgozott ki, amelyet 2018-ig meg kellene valósítani ahhoz, hogy Magyarország valamilyen szinten lépést tudjon tartani a világgal.
Az USA TOP 25 legkeresettebb és legjobban fizetett állásai között egyetlen egy sincs, amely ne igényelne valamilyen szintű informatikai tudást. És most itt nem a nyilvánvalókra, például a szoftverfejlesztőkre kell gondolni, de egy orvos, jogás, sőt autószerelő sincs meg ma már digitális írástudás nélkül.
Globális trend, hogy rövid időn belül minden munkahely digitális munkahely lesz
Aki máris a szemét forgatja, hogy micsoda hülyeség ez, biztos a parasztok is számítógéppel szántanak eke helyett, azoknak azért elmeséljük, hogy már a traktorokat is számítógép vezérli, nem beszélve mondjuk a tehenészetek takarmánykeverő- vagy fejőgépeiről. Úgyhogy igen, a mezőgazdasági szakmák jó része is igényel némi informatikai tudást. Nincs hová bújni, és helyzet csak fokozódni fog.
A munkaerőpiac igényeiről azonban úgy tűnik, még semmit sem hallott az oktatáspolitika. Az iskolai digitális eszközpark szinte az egész országban elavult, a számítógépek nagyjából 90 százaléka 3-6 éves, és lassú internetre van kötve, ha egyáltalán...
Innen szép nyerni, ilyen gépekkel digitális írástudókat nevelni. Mondani sem kell, hogy ennek eredményeként a munkaerőpiaci kereslet és kínálat között mekkora szakadék tátong.
Az IVSZ szerint további probléma, hogy hiányoznak a támogató elektronikus szolgáltatások és a digitális tartalmak, gyakorlatilag az iskolákban nincs rendszergazda, sőt, tanár sincs elég, aki képes lenne egy órát digitális eszközök segítségével levezényelni.
A tévhitekkel ellentétben a magyarországi iskolások többsége, egészen pontosan 60 százaléka, 15 évesen még digitálisan írástudatlan a PISA felmérés szerint. Az is kiderült, hogy nem azok tudják a leghatékonyabban használni az internetet, akik a legtöbbet ülnek a gép előtt, hanem azok, akik nem csak kapcsolattartásra és játékra használják, hanem információt keresnek, házi feladatot készítenek a segítségével.
A tanulmány egyébként azt is megállapítja, hogy az iskolai internet használatnak jelenleg kimondottan negatív hatása van a digitális szövegértésre, míg az otthoninak pozitív. Ezt valószínűleg úgy kell érteni, hogy otthon olyan dolgokat keresnek a gyerekek az interneten, ami érdekli is őket, így célt is érnek, ami az iskolában már korántsem magától értetődő.
Most pedig jönnek a szakértők javaslatai
Ezeknek kellene megvalósulni 2018-ig, hogy az ország lépést tudjon tartani a világgal.
1. Az iskola legyen az a hely, ahonnan a diák felfedezi a világot! Vagyis az iskolában legyen 100 Mbit/s sávszélesség, ami minden teremben elérhető, nem csak az informatikai laborban.
2. Az iskola ne legyen múzeum! Az eszközpark négyévenként újuljon meg, az átlagéletkor pedig ne legyen magasabb 3 évnél.
3. A programozás is legyen rész az oktatásnak. Kötelező robot programozás az általános iskolában, kötelező web/mobil fejlesztés a középiskolákban.
4. A digitális eszközök használata legyen alapkészség. Heti 2 informatika/programozás órára van szükség.
5. Támogatni kell a digitális tananyagok elterjedését: ezek Áfá-ját 5 %-ra kell csökkenteni.
6. A diákok saját okos eszközei váljanak taneszközzé, és vonják be azokat is az oktatásba. Vagyis tiltás helyett támogatni kell, amire azért már akadnak példák az országban.
A digitális oktatási kiáltványt egyébként vitára is bocsátották a készítői, várják az ezzel kapcsolatos ötleteket, javaslatokat.