A mai kamaszoknak az évszázadok óta hasonló kamaszproblémákon kívül nagyon gyakran kell egy viszonylag újkeletű nehézséggel megküzdeniük, ez pedig az online zaklatás. A nemzetközi irodalom cyberbullying-nak nevezi azt a jelenséget, amikor valakit az interneten keresztül bántalmaznak.
A jelenség sokféle formában elképzelhető, és a tanárok és szülők egy része nem is mindig érti pontosan, mi ezzel a gond - hiszen ami az interneten történik, az nem a valóságban történik, azt csak figyelmen kívül kell hagyni, ki kell kapcsolni a gépet, ki kell menni focizni a friss levegőre és kész. Sajnos azonban az online zaklatás káros hatásai nagyon is valóságosak: szorongást, depressziót, önbántalmazó viselkedést okozhat és ritka, de súlyos esetekben még öngyilkossághoz is vezethet.
Jó lenne azt hinni, hogy mindez csupán Amerikában "divat", és minket egyelőre nem érint. Az amerikai felmérések valóban ijesztő számokat mutatnak: a gyerekek közel 43 százalékát zaklatták már online, vagyis minden harmadik gyerek biztosan áldozatul esett már hasonlónak.
A diákok 70 százaléka volt már szemtanúja internetes zaklatásnak, és bár a megkérdezett gyerekek 68 százaléka szerint a cyberbullying komoly probléma, a szemtanúk 90 százaléka mégsem csinált ellene semmit. A lányok zaklatása gyakoribb, ők a fiúkhoz képest kétszer akkora eséllyel válnak áldozattá, és ami a legijesztőbb: az áldozatok körében az öngyilkossági kockázat 2-9-szeresére nő.
De mégis kik zaklatnak kiket, és főleg mit lehet tenni ellene? Elmondjuk.
Sokféle módon lehet zaklatni
Az online bántalmazás témakörébe különféle dolgok tartoznak. Ilyenek
- a bántó üzenetek Facebook-on,
- bántó, lekicsinylő vagy fenyegetést tartalmazó kommentek blogokon vagy képmegosztó oldalakon,
- kompromittáló fotók nyilvánosságra hozása másokról vagy az ezzel való fenyegetőzés,
- pletykák vagy intim részletek, titkok terjesztése, kibeszélése,
- esetleg dedikált gyűlöletoldal létrahozása valaki ellen.
- Ide tartozik emellett a személyazonosság ellopása, ami nem csak a hitelkártya-adatainkat jelenti, hanem például azt is, ha valaki elfelejti lezárni a gépét vagy feltörik a jelszavát, és utána mások az ő nevében küldözgetnek üzeneteket (mondjuk trágár emaileket a szerelmének vagy az iskolaigazgatójának).
Az online, több szereplős játékok is alkalmat adnak visszaélésekre. A cyberbullying első ránézésre tipikusan kamasz problémának tűnik, ugyanakkor fontos tudni, hogy a tapasztalatok szerint sajnos az sem ritka, hogy felnőttek zaklatnak gyerekeket az interneten keresztül.
Arc és együttérzés nélkül
A felmérések szerint az online zaklatás már hazánkban is gyakoribb a klasszikus, offline iskolai bántalmazásnál. Az interneten ráadásul gyakran olyanok is bántalmazóvá válnak, akik a valóságban nem lennének azok. Ennek több oka is van: amikor bántanánk valakit, gyakran megsajnáljuk és empátiát, együttérzést érzünk iránta, ha látjuk, hogy rosszul esik neki, szenved vagy sír. Személyes találkozó során részben ezért is nehezebb kegyetlenkedni.
Ezzel szemben, ha a neten szemétségeket írok valakiről vagy valakinek, akkor nem látom a reakcióit. Így a bántalmazó félben sokkal kisebb eséllyel és később támad fel az áldozat iránti empátia (ha egyáltalán), vagyis sokkal kíméletlenebb tud lenni, mint személyesen.
A netes zaklatást természetesen megkönnyíti az anonimitás is, vagyis az, hogy nevünk és arcunk elhallgatásával, álnéven vagy hamis adatokkal is jelen lehetünk a világhálón. Így értelemszerűen kisebb eséllyel szembesülhet büntetéssel a bántalmazó, mint ha személyesen zaklatna valakit. A felmérések szerint az online bántalmazottaknak nagyjából a felének fogalma sincs zaklatója kilétéről.
Tipikus szerepek
Bár a cyberbullying sokban különbözik a "valódi" bántalmazástól, az elkövető és az áldozat tipikus személyiségjegyei hasonlítanak az offline szereplőkére. Vagyis az áldozatok tipikus esetben alacsony önbizalommal és kevés baráttal rendelkező, félénk, szorongó kamaszok.
Gyakrabban válnak áldozattá azok, akik sok információt osztanak meg magukról a neten, sokat csetelnek. A heteroszexuális fiúkhoz képest több zaklatás éri a lányokat és a homoszexuálisokat.
A zaklató, bántalmazó többnyire agresszív, szabályszegő, esetükben gyakoribbak a viselkedészavarok, a depressziós tünetek, illetve az alkohol- vagy droghasználat is. Jellemzően népszerű, társasági emberek, ugyanakkor családi hátterük gyakran rendezetlen, esetleg otthonukban épp őket bántalmazzák.
Ugyanakkor nagyon fontos észben tartanunk, hogy ez csupán a statisztika - vagyis nem jelenti azt, hogy ha egy kamasz a való világban társasági ember, vannak barátai és sok az önbizalma, vagy éppen viszonylag kevés időt tölt a gép előtt, akkor majd biztosan nem fogják zaklatni. Ugyanúgy, ahogy az offline bántalmazós esetekben, így itt is bárki válhat áldozattá.
Komolyan kell venni!
A bántalmazás, zaklatás depressziós tüneteket, szorongást és öngyilkossági gondolatokat okoz. Ez ugyanúgy igaz az offline és az online everzióra is. A legsúlyosabb tüneteket értelemszerűen azok a fiatalok mutatják, akiket online és offline is zaklatnak, de a "csak" interneten történő bántalmazást is nagyon komolyan kell venni. Bár a szülő számára esetleg nehezen érthető, miért annyira fontos, hogy ki mit ír a Facebook-ra, az online szekálás jobban fáj, mint hinnénk.
A kutatások szerint a szorongás, félelem, düh és frusztráció következtében az áldozatoknál depresszió, öngyilkossági gondolatok és önbántalmazó viselkedés alakulhat ki (az önbántalmazás a belső feszültség oldásával átmeneti megnyugvást okozhat - ide tartozik például a csukló bőrének megvagdosása vagy cigarettacsikk bőrön elnyomása stb). Az utóbbi időben néhány évente a médiában is találkozhatunk olyan esetekkel, amikor a cyberbullying áldozata öngyilkosságot kísérelt meg vagy követett el.
Tétlenül nézzük
Sajnos az áldozatok ritkán kérnek segítséget a környezetüktől. Ennek néha az az oka, hogy szégyellik a történteket, máskor az, hogy úgy érzik, mások nem értenék meg a problémájukat. A szülők mai generációja még offline töltötte a kamaszkorát, és valóban nehéz időnként együtt érezni egy olyan problémával, amivel mi magunk sohasem szembesültünk. Ezért sok szülő, de gyakran a tanárok, az iskola és a rendőrség is viszonylag könnyedén veszi a dolgot, és elintézik azzal, hogy "mit törődsz vele". Hát nem? Netezzen kevesebbet a gyerek és kész.
A kortárs szemlélők, vagyis maguk a kamaszok is nagyon ritkán tesznek valamit a zaklatás ellen, ha a szemtanú szerepébe kerülnek - például látják, hogy valaki Facebookon trágár, igazságtalan pletykákat terjeszt egy ismerősükről, vagy a nevében posztolgat. Ennek részben ugyanaz az oka, ami a bántalmazást is elősegíti, vagyis az, hogy nem látják az áldozat szenvedését, így kevésbé tudnak együtt érezni vele. További oka, hogy gyakran nem tudják, kihez lehetne fordulni - utcai verekedés során még csak eszébe jut az embernek, hogy a rendőrt kell hívni, de kit kell hívni, ha valakit a neten bántanak?
Emellett a közbelépés ellen hat az úgynevezett szemlélődő-effektus, vagyis az a pszichológiai jelenség, hogy ha egyedül látok egy balesetet, akkor jó eséllyel odamegyek segíteni, de ha százan látjuk, akkor senki sem megy oda: mindenki a másiktól várja, valaki majd úgyis segít. A netes zaklatások egy része az internet teljes közönsége előtt történik, és ez felerősíti az előbbi, "valaki más majd segít"- hatást, aminek gyakran az a vége, hogy senki nem tesz semmit.
Hová fordulhatunk?
Az alábbi telefonszámok, honlapok és szervezetek jól jöhetnek, ha akár kamaszként, akár szülőként, tanárként szembesülünk a jelenséggel.
Jogellenes és káros tartalmak bejelentésére szolgál az Internet Hotline. A honlapon bejelentett káros tartalmat a szervezet 24 órán belül kivizsgálja, bűncselekmény gyanúja esetén értesíti a rendőrséget, és az illegális vagy sértő tartalomról értesíti az internetszolgáltatót is, aki így gondoskodik annak eltávolításáról.
Hasonlóképpen működik a biztonsagosinternet.hu oldal, ahol zaklatást, bármilyen, kiskorúakat veszélyeztető tartalmat, uszítást, online bántalmazást bejelenthetünk, és ők a bejelentés kivizsgálása után értesítik a megfelelő szerveket.
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 24 órás telefonos, illetve online lelkisegély szolgálatot üzemeltet, ahol civilek és szakemberek várják minden korosztály jelentkezését bármilyen, gyermekeket érintő lelki panasszal.
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat oktatási és ismeretterjesztési tevékenységet végez a biztonságos internethasználattal kapcsolatban, vagyis őket lehet elhívni előadni az osztályfőnöki órára. Részben az ő közreműködésükkel jött létre a Safer Internet-oldal, ami jó kiindulópont, akár információt keresünk, akár bejelentést szeretnénk tenni vagy segítséget kérni.
A kamaszpanasz.hu oldalon sok információt, gyakorlati tanácsot találhatunk kamaszként és kamaszok szüleiként is.
