Egyetlen éjszaka alatt nyolc nőt tett boldoggá Silvio Berlusconi, további hármat pedig kénytelen volt parlagon hagyni, ugyanis eljutott férfiúi teljesítőképessége határára – írja a Jezebel. Legalábbis ezt állította egy telefonbeszélgetés során, melyet a titkosszolgálatok lehallgattak, az olasz sajtó pedig megszellőztetett a napokban. A jelek szerint nem számít ez szokatlannak a 74 éves olasz miniszterelnök életében, ugyanis további lehallgatott beszélgetésekből kiderült, hogy lányfuttatással vádolt beszélgetőpartnere, Gianpaolo Tarantini rendszeresen szállított fiatal hölgyeket a politikus orgiáira.
Prostitúció elősegítésére gyanakodtak a hatóságok, éppen azért hallgatták le az üzletember telefonját, Berlusconi csak véletlenül került bele az ügybe. Az eset hallatán alapvetően két kérdés merül fel: valóban képes ilyen teljesítményre egy férfi a hetedik X után, illetve, mi készteti arra, hogy ilyen mennyiségű nőt fogyasszon el?
Vannak, akik aggastyán korukban is aktívan élnek nemi életet
Tény, hogy az erősebbik nemnél ötven éves kor felett nem ritkák az erekciós problémák, és a kor előrehaladtával egyre valószínűbb, hogy előfordul kisebb-nagyobb rövidzárlat a hálószobában. Mindezek azonban erősen feltételes módban értendők, ugyanis arra is van példa, nem is kevés, hogy valaki aggastyán korában is aktív szexuális életet él. Charlie Chaplin például 73 éves volt, amikor megszületett tizenkettedik gyermeke. Dominique Strauss-Kahn 62 éves korában keveredett szexbotrányba, de egyébként is híres arról, hogy nem vet meg egy kis alkalmi szexet.
Hugh Hefnert is meg lehetne említeni, aki 85 évesen is huszonéves lányokkal osztja meg a villáját, és az ágyát is, bár ez utóbbira vonatkozóan ellentmondásos hírek keringnek. De hasonló eredményre jutottak a szexuálpszichológusok is, akik a praxisukban szerzett tapasztalatok, illetve különféle felmérések alapján határozottan állítják, a szex még előrehaladott korban is napirenden van, feltéve, ha van kivel művelni és nincs egészségügyi akadály. Könnyen elképzelhető tehát, hogy az olasz miniszterelnök nőügyeit sem kell a tudományos fantasztikum műfajába sorolni, bár azt is hozzá kell tenni, hogy a nyolc nő/éjszaka teljesítményhez minden bizonnyal szükség volt a híres kék tabletta segítségére is.
Befolyásos férfiak hajlamosabbak szexuális promiszkuitásra
Legalább ilyen izgalmas kérdés, hogy mi készteti Berlusconit az élet, és különösen a fiatal lányok ilyen mértékű habzsolására. Közhelynek tekinthető, hogy a befolyásos férfiak hajlamosabbak szexuális promiszkuitásra, aminek evolúciós és társadalmi okai is vannak. Az evolúció során ugyanis a férfiaknak és a nőknek eltérő szexuális stratégiái alakultak ki. A férfiak arra törekednek, hogy minél több partnerre tegyenek szert, ezzel maximalizálják a lehetséges utódok számát, ezzel szemben a nőknek az áll érdekében, hogy a legjobb génállománnyal és (elsősorban anyagi) erőforrásokkal rendelkező partnert válasszák ki.
Ha veszünk egy befolyásos férfit, nem nehéz belátni, hogy sok nő gondol rá ideális partnerként, ő pedig jó eséllyel kihasználja a kínálkozó alkalmat – már csak evolúciós érdekből is. A társadalmi tényezők szintén ilyen irányba hatnak: több kutatás is arra az eredményre jutott, hogy a hatalom szinte törvényszerűen együtt jár a gátlástalansággal, egyebek mellett szexuális téren is. Azt egyelőre még nem sikerült megnyugtatóan tisztázni, hogy a hatás milyen irányú: arról van-e szó, hogy a hatalom bizonyos személyiségváltozásokat idéz elő, vagy eleve azok az emberek kerülnek hatalmi pozícióba, akik gátlástalanabbak.
Berlusconi sosem volt monogám
Mindezeken túl érdemes néhány jelenséget közelebbről is megvizsgálni az olasz miniszterelnök magánéletében. Szexbotrányai előtt sem volt épp monogám alkat, ugyanis 1965-ben feleségül vette Carla Dall'Ogliót - két gyerekük született -, ám hamarosan viszonyba bonyolódott Veronica Larióval, az olasz színésznővel. Olyannyira összemelegedtek, hogy a kapcsolatból három gyerekük is született, majd 1985-ben Berlusconi elvált feleségétől, és öt évvel később feleségül vette szeretőjét. Abba a típusba sorolható tehát, akiknek hiába van állandó partnerük, kifelé tekingetnek a kapcsolatból és párhuzamosan több viszonyt tartanak fenn.
Ez a viselkedés rendszerint a korai anya-gyermek kapcsolatra vezethető vissza, ugyanis ezek az emberek kötődési nehézségekkel küzdenek, az úgynevezett elkerülő kötődéssel rendelkezők csoportjába tartoznak. Anyjuk kisgyerekkorukban elutasító volt, kerülte a testi kontaktust, és nem reagált megfelelően a gyerek igényeire, nem adott pozitív visszajelzést a megnyilvánulásaira. Ez azt eredményezte, hogy a gyerek megtanulta, kötődni veszélyes és fájdalmas dolog, és nincs értelme kimutatni az érzéseit, jelezni az igényeit, úgysem várható pozitív reakció. Mivel a felnőttkori érzelmi kötődés alapja az anyával való kapcsolat, az elkerülő kötődők párkapcsolataikra is átviszik ezt az attitűdöt: igénylik az intimitást, ugyanakkor kényelmetlenül és veszélyeztetve érzik magukat egy ilyen kapcsolatban.
Ezt az ellentmondást pedig úgy oldják fel, hogy párhuzamosan több viszonyt is fenntartanak. Keveset tudunk signora Berlusconi pedagógiai elveiről, de feltételezhető, hogy efféle problémák adódhattak a kis Silvio nevelésekor. A másik szembetűnő momentum, hogy Berlusconi életében (és persze ágyában) akkor kezdtek egyre gyakrabban felbukkanni fiatal színésznők, modellek és prostituáltak, amikor idősödni kezdett. Épp ezeket a sorozatos félrelépéseket elégelte meg Veronica, amikor 2009-ben válást kezdeményezett. Ha figyelembe vesszük az életkori faktort és a tüneteket, nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy a szokatlanul intenzív szexuális élet mögött kapuzárási pánik állhat.
Szerző: Nagy Márti, viselkedéselemző
