A szülői kreativitás akkor vizsgázik, amikor a gyermek kinézve a kocsi ablakán megkérdi, hogy „anyu, miért állnak azok a lányok az útszélen?” mire a felkészült szülő azt mondja, hogy várják a buszt, a taxit, vagy pusztán csak annyit mondanak: levegőznek. Prostitúció mindig is volt, van és lesz, legfeljebb csak egy globális kataklizma takaríthatja el a legősibb szakmát. Régen minden polgár szégyen nélkül járhatott bordélyházba, hiszen ugyanolyan intézmény volt, mint a kocsma. Napjaink társadalma elítéli ezt, mert aki egy prostituált szolgáltatásait veszi igénybe, az az ördöggel cimborál. Mintha az időnként felgerjedő vágyaink nem a természethez, hanem sötét erőkhöz tartoznának.
Tudni kell, hogy ez csak színház
Dániel (42) elmesélte, hogy a prostituáltak 3 típusát ismeri: az első a Kocsisoros lányok, ők állnak az út szélén és többnyire a bokorban zajlik a szeánsz, ha megállnak nekik. Megadott területen dolgoznak, és stricijük van, a kuncsaftok között pedig nem válogathatnak. A második a Hirdetéses: ő már szabadon, strici nélkül működik, tehát már megválaszthatja kivel megy el, és kivel nem. Van lakása, általában tiszta és rendezett, lehet főiskolás lány vagy éppen a pénztáros, aki fizetés kiegészítésként vállal be egy-egy pasit. Van lakásuk, fel lehet menni hozzájuk, de kialakult bizalmi viszony esetén házhoz is mennek. A harmadik kategóriában a Luxusprostik vannak, akiknek a tarifája kb. százezer forint fölött kezdődik, ami egy óra együttlétnek a díja. „Ők már nagyon profik, tökéletes szépségek, ők már el tudják hitetni a kuncsafttal, hogy a világ legjobb szeretői, igazi bikák és nagyon szerelmesek belé. Mindezt azért, hogy újra visszatérjen. De az okos ember akkor is tudja, hogy ez csak színház. Az utóbbi kategóriához még nem volt szerencsém, mert ez az élmény megfizethetetlen számomra. Az az összeg, amit ezek a hölgyek kérnek, nekem már sok.”
Alig vártam, hogy abbahagyja
„Először, még nagyon régen, a leszerelésem után ajándékoztak meg a barátaim egy hölggyel, aki nem a drágább kategóriából került ki” – folytatja Dániel. „Nehéz volt vele, mert belökték hozzám, ők meg az ajtóm előtt röhögtek, de az orális része volt a legszörnyűbb, mert a hölgy olyan gépiesen csinálta, alig vártam, hogy abbahagyja. Az élménynek annyi pozitívuma lett, hogy egy mindig mesélhető sztorivá vált. Ekkor még nem voltam házas, majd pár év múlva megismertem egy lányt, akit végül elvettem. 2 év házasság után elváltunk. Ezután valahogy elszállt minden önbizalmam, nehezen találtam nőt, de megengedhettem magamnak, hogy havonta két-három alkalommal eljárjak két prostituálthoz. Ezt a szokást a mai napig tartom, mindig ugyanahhoz a két nőhöz járok. Ebben a műfajban számomra fontos a diszkréció. Valahogy vonzom a prostikat: a múlt héten egy szálloda előtt álltam autóval, amikor behajolt egy nő a kocsi ablakán és megkérdezte, hogy kérek-e egy franciát? Mondom, most nem, pláne itt az autóban nem: gondolom, úgy tervezte, hogy beül aztán rám hajol. Ezután megkérdezte, hogy nincs-e véletlenül 150 forintom - mondtam, nincsen. Azóta is azon töprengek, hogy mire kellett neki 150 forint? És mennyit kért volna egy franciáért?”
Néhány lány számlát is ad
Budapesten 2004 elején kb. ezer bordély üzemelt. Korábban Magyarországon a prostitúció szabadságvesztéssel járt. Mára a települések által kijelölt türelmi zónákban, azok hiányában a védett zónán kívül legálisan dolgozhatnak a lányok. A védett zónák az iskolákat vagy templomokat látogatókat kívánják megvédeni a prostitúció látványától. Ugyanakkor magánlakásokon a prostitúció teljesen legális. 2007. óta lehetséges Magyarországon egyéni vállalkozói engedély kiváltásával legálisan is űzni ezt a foglalkozást, számlát adni a szolgáltatásról és adózni utána. Ettől függetlenül a magyar prostituáltak többsége nem próbálja legális körülmények között végezni a munkáját, hiszen adózás után alig maradna nekik valami.
Az internet elterjedésével a webkettes prostituáltak már maximálisan kihasználják az információs szupersztráda által nyújtott lehetőségeket: hirdetik magukat, független, fizetős hirdetőoldalak segítségével. Mivel a szexuális szolgáltatás reklámozása nálunk szabálysértésnek minősül, ezért ezek az oldalak hivatalosan szexpartner-kereső oldalak, nem szexet hanem a társaságukat vagy masszázst kínálnak. Az itt hirdető lányok többnyire magánlakásokon dolgoznak, egyedül vagy csoportosan, legtöbbször főnök vagy főnökasszony felügyeletével, de teljesen függetlenek is lehetnek. Többen házhoz vagy szállodába is kimennek a vendég kérésére, és nem "meneteket" vállalnak, hanem bizonyos időtartamokért kérnek pénzt. Az internet tehát rengeteg dolgot megváltoztatott, a lányoknak már nem szükséges egy hálózat tagjának lenni, akár önállóan is dolgozhatnak, mert nem kell építeniük egyetlen szervezet kapcsolatrendszerére sem.
Zavar, hogy a lány nem szeret
Ebben a szakmában kiemelt szempont a már említett diszkréció és a bizalom is. Gyula (37) eddig három alkalommal járt prostituáltnál, mindig újabb és újabb esélyt adva magának, hogy most jobb lesz, mint előzőleg. „A hölgyeket ismerőseim ajánlották, mivel nem merek a neten ilyen irányú kapcsolatteremtést végezni, mert mi van, ha felmegyek hozzá, aztán kirabolnak? Az első alkalommal egy kedves lánnyal voltam együtt, aki minden téren ügyes volt, de valami hiányzott nekem... ugyanis az egész aktusban az zavart, hogy éreztem, a hölgy nem szeret. Ez csak munka neki. Hülyén hangzik, tudom, hiszen a testéért fizetek, nem a szerelméért, de nekem erre lenne igényem, legalább hitetné el velem, de erre sem képesek. A második aktus szintén vele zajlott, de megint ugyanazt éreztem. A harmadik alkalom már egy másik hölggyel történt, aki szintén kedves és profi volt, de mégis hiányzott valami.”
A mellek igénybevétele feláras
Ahhoz, hogy testközeli képet kapjunk a hazai, utcai prosti-helyzetről, bizony bele kell merülünk a budapesti éjszakába. Így tesz rendszeresen Péter (28) is, aki kalandtúrái során már számos tapasztalatra tett szert a témában, mondhatni szakértővé vált. Elmondta nekünk, hogy ő csak az utcai árakat ismeri: az orális szex háromezer forinttól indul; a gumi mellőzése, a lakáshasználat és a mellek igénybevétele azonban olyan „extrák”, amikkel élni szokott, így akár nyolcezerre is felmehet a tarifa. „A normál közösülés talán 5-10 ezer körül van, de nálam prostival csak az orál jöhet szóba. Hajnalban, amikor már nincs forgalom, előfordul, hogy egy-egy aznap még sikertelen, drogfüggő leány sokkal lejjebb megy, csak hogy meglegyen az anyag időben... A legdurvább az volt, amikor egyszerre két haveromat egyszerre szerette szájjal egy lány 2120 forintért (már csak annyi volt náluk, amikor kitámolyogtak a kocsmából).”
A strici ott van a másik szobában
Azt is megtudtuk a fiúktól, hogy a lányok leginkább a kuncsaft autójában végzik az orális kényeztetést. Többségüknek van ilyen-olyan lakása, ami esténként erre a célra van fenntartva. Általában többszobás, és a tulaj, vagy a strici (ez nem feltétlenül ugyanaz a személy), ott van a másik szobában. „Bár előfordul, hogy csak a tévé megy ott, hogy a vendég azt higgye, van ott valaki, aki szükség esetén megvédené a lányt. De voltam olyan egyszobás lakásban is, ahol négy iparos élt együtt. Amikor a csaj nyitotta az ajtót, a másik három bement a WC-be, hogy ott várja ki az üzlet végét. Észre sem vettem volna őket, ha nincs egy kis gikszer... De a lányok többségét az sem zavarja, ha kocsi nélkül van az ember, és nem akar lakásra menni. Ilyenkor a helyszín lehet egy bokor egy közeli téren, vagy egy üres telken, de akár simán egy kapualj is. Sőt, egyszer a Lenhossék utcában a földszinti udvari budiban ejtettük meg az aktust. Csak az ejakuláció után józanodtam ki legalább annyira, hogy egyáltalán maradjon emlékképem. Nem is tudom, hogy kerültem oda...”
„Akad olyan lány is, aki lakásra is feljön” – folytatja Péter. „Nem sok, talán tíz lányból egy. Ez elég veszélyes lehet, de erről inkább ők mesélhetnének. Én kettővel találkoztam összesen, aki feljött – és az egyikük ráadásul úgy, hogy eleve ketten voltunk rá. De végül így is a lépcsőházban esett meg a dolog, mert a lakótársam belülről a zárban felejtette a kulcsot, és nem ébredt fel se a csengőre, se a telefonra. A második emeleti lépcsőfordulóban álltunk meg."
Az első alkalmat leszámítva soha nem is voltam prostituálttal józanon
Péter elmesélte, hogy havi két-három alkalommal kurvázik – többre nem futja. Szerinte mindegy is, mert általában nem egy nagy élmény számára. Az első alkalom csak annyiban különbözött a tegnapelőttitől, hogy józan volt: „olyan húsz lehettem már, és végre kerestem annyit, hogy maradjon erre is. Mindig is ki akartam próbálni, hogy milyen is az, ha kibérelek egy női testet. Nos, inkább maga a testtel való üzletelés, az ebből a szituból adódó feszültség az, ami izgalmas ezekben a lányokban – a szolgáltatás maga nem igazán jó. De ha berúgok, akkor ez nem érdekel, úgyhogy megyek... Az elsőt leszámítva soha nem is voltam prostituálttal józanon. Mert akkor tudom, hogy nem éri meg.”
