Közvélemény-kutatásunk második részében - válaszul a korábban közölt, nagy sikerű idegesítő férfi szokásokra – felsoroljuk mindazt, amit a férfiak felrónak a barátnőjüknek. Talán a véletlennek köszönhető, de több női allűrt találtunk, ami biztos nem azért van, mert a nőkben több a démon, pusztán így alakult.
Éjjeli viták és szexszel zsarolás
Tapasztalatokért és tanulságos élményanyagért ismét a szűkebb környezetünkhöz fordultunk. A 35 éves Danitól egy listát kaptunk az őt irritáló, női tulajdonságokról:
„1.Már eldöntött cselekvés után lassan csinál bármit. (pl. lassan szállni ki a kocsiból) vagy 2. nem dönteni semmiben, majd megkérdőjelezni a férfi döntését". A kifogásolható női bizonytalanságra vonatkozó megállapítások több irányból érkeznek, Imre számára például az állandó nyaggatás és az átlátszó taktika (menjünk most erre, az érdekesebb, nahát pont itt van egy kirakat a kedvenc sálammal) is idegkócoló, csakúgy, mint a korai távozást követelő nő (ne idd már meg azt az utolsó italt) vagy az, hogy a hétvégére mindenképpen programot kell csinálni. De térjünk is vissza Dani listájára:"3. A kéretlen és túlzott életvezetési tanácsadások is irritálnak, majd az e feletti általános pörlekedés. 4.: a visszafordíthatatlan eseményt követő hosszas lamentálás (ha nem mentünk volna ide, akkor ezt és ezt csinálhattuk volna!) 5. Említhetném még az éjjeli vitatkozást, a szexszel zsarolást (annak megvonásával). Az idegesítő öltözködési szokásoknál kiemelném a bokafix-és térdfixet (bár itt vannak kivételek). 6. A probléma el nem árulása is bosszantó, amikor a probléma megtippelése is a férfira marad.
Fiú: Mi a baj?
Lány: (...) megsértődés/szemfogatás.
Fiú: Kérlek, áruld el, mi a baj (miért forgatod a szemed)? Mert késtem? Mert nem a csíkos ing van rajtam? - Ez a kérdéskör végteleníthető."
Hova mész, kikkel mész, mikor jössz?
A női fura szokásokat érintő élményanyag-gyűjtésünkhöz meglepően sok nő is csatlakozott. „Az állandó hova mész, kikkel mész, kikkel találkoztál, mit csináltál - kérdéskör rendszeres ismételgetése az idegesítő" – meséli a 26 éves Imola. „A másik a túlzott határozatlanság, hogy semmit nem tudnak eldönteni egyedül."
Ehhez csatlakozik a bármiféle műszaki probléma továbbpasszolása: a nem tudom, mert nő vagyok felkiáltással. Mindig minden helyzetben mindenkitől minden bók elhárítása tagadással, 'tudom, hogy nem is vagyok az' szöveggel. Vagy a klasszikus zaklató mondat: mire gondolsz most?
Sokan szintén visszatérő tünetnek tartják azt a mentális jelenséget, amikor egy nő csak a férfi résztvevők külseje alapján választ zenekart/zenészt/filmet/sorozatot/sportot, amiért aztán hirtelen rajongani kezd. Ebbe a kategóriába sorolhatók a nyilvános kinyilatkoztatások is: 'ez neked nem menne' vagy a 'látod, Tamás milyen ügyes ebben'.
Ha úgy viselkedsz, mint az anyám, akkor úgy is kezellek
„Alapszabály: ha úgy viselkedsz, mint az anyám, akkor úgy foglak kezelni, mint az anyámat” – jelentette ki hosszú monológja kezdetén a 34 éves Iván. „Ha tehát megpróbálsz öltöztetni, és sírsz, hogy miért gyűrött inget veszek föl, akkor tudd, hogy nem azért, mert nem találom a tisztát, vagy mert lusta vagyok bemenni a szekrényig, hanem azért, mert aznap éppen pont nem érdekel, hogy gyűrött-e rajtam az ing, vagy nem. Ha azzal jössz, hogy nem eszem rendesen, ha azon dohogsz, hogy széjjelhagyom a ruháimat, majd utána a jó öreg passzív-agresszív arckifejezést fölöltve elpakolod te... Nos, akkor ne kérd már ki, ha az anyámhoz hasonlítalak, aki szintén megpróbált öltöztetni, és sírt, ha gyűrött inget vettem föl, meg azzal jött, hogy nem eszem rendesen, stb.”
Iván szerint - mivel nem vagyunk borgok - egy párnak nem muszáj ugyanazon a véleményen lennie. Ha a nő utál valakit, attól a férfi még nem biztos. Kijelentette, ha a barátnője nem szeretné, hogy ő oldja meg a problémáját, akkor jobb, ha nem is mondja el. „Ha elmondod, akkor meg fogom oldani. A te barátnőd az, aki nem fogja megoldani, hanem hajlandó veled együtt szörnyülködni." Annyit még hozzátett, hogy az előző barátnőink-témát a nők kezeljék tabuként. "Egyszerűen nem érdekel, hogy mit gondolsz róla, tartsd meg magadnak.”
Klasszikus párbeszéd: mennyi is az egy falat?
Fiú: Csinálok egy szendvicset, te nem kérsz?
Lány: Nem, köszi, most nem vagyok éhes...
Fiú: Biztos?
Lány: Persze, biztos. Majd eszem a tiedből.
Fiú: De csinálok neked is, tudod mennyire utálom, amikor megeszed a kajámat.
Lány: De ne csinálj, nem vagyok éhes! Egyébként meg tök szemét vagy: sosem eszem meg a kajádat (a szerk.: nyilván mindig megeszi) maximum egy falatot fogok csak enni...
Bármelyik férfi, aki ilyen esetben nem veszi figyelembe a női agyban működő, egészen speciális mennyiségkonvertert (egy falat = sok falat, nagyon sok falat, annyi falat, hogy a végén általában neked jut egy falat), az nagyon könnyen éhen halhat. Ezzel minden férfiból ki lehet hozni a borderline szociopatát.
Ha szerinted kövér vagy, akkor az vagy
Türelem, kedves olvasók, már a végefelé közeledünk Iván listájának. "Ha szerinted kövér vagy, akkor az vagy. Teljesen fölösleges megkérdezni, mert úgy sem fogod elhinni a nemleges választ"- zárta gondolatait nyilatkozónk. Ferenc is csatlakozik az utolsó opcióhoz: „ Gyakran előfordul, hogy emeltebb hangon tájékoztatom a barátnőmet: hányszor mondjam még, hogy nem vagy kövér?! A másik dolog, ami kikészít, amikor a nő, ha valamilyen filmet nézünk, folyamatosan narrálja az eseményeket: ez most ki? Miért csinálja azt, miért nem inkább máshogy dönt?"
Újra a női oldalról érkezik a replika. „Utálom, amikor a kedvesem rendet rak, (szerinte) én meg nem találom meg a cuccaimat” – meséli a 28 éves Bogi. „És ha ezen morgok, akkor én vagyok a hálátlan disznó. Utálom, amikor konfliktushelyzetet teremt a szomszédokkal, és tőlem várja el (aki egyébként jóban vagyok velük), hogy rakjam a dolgot tisztába. Utálom, amikor éget a barátaim előtt, vagy elkezd anyáskodni. És persze utálom, ha valami baja van – mert ha megkérdezem, mi a baj, az a válasz, hogy 'SEMMI' ".
De hát ez férfimunka
Egy másik Dani szerint a mártíromkodás jellegzetes női fegyver, amit persze olykor a férfiak is magukhoz vesznek: „ha keresek valamit és kérdezem, hol van, viszontkérdéssel válaszol: hova tetted? Ennek a másik oldala, amikor elengedi a kérdést a füle mellett. Háromszori kérdezés után felháborodik, hogy mit türelmetlenkedem.”
Ida tartozik a bármilyen feladat passzolása, hivatkozva arra, hogy az férfi munka - pedig egyszerű lustaságról van szó. „A másik idegesítő dolog, az anyukához rohangálás és a
klasszikus férfi szerepek elvárása, miközben a klasszikus női szerepeket figyelmen kívül hagyja. Itt van még a kupacolás jelensége: lehetetlen tornyok építése, amiket sokkal ésszerűbben is meg lehetett volna. Panaszkodás, hogy alig/nem is vásárolok ruhát mostanában, miközben folyik ki a szekrényből, illetve a ruhásszekrény egyenlőtlen elosztása, nekem 1 polc, és oldjam meg, neki 6 polc és szorít ki a szűkös részemről.”
A gebe nő veszélyes
„A női diétázásnál nincs semmi, ami jobban ki tudna akasztani.” – véli András (34). „A nők folyton fogyókúráznak, de sosem rendesen. Amikor a volt csajomra rájött az ötperc, minden finom alapanyagot elkezdett ízetlen bio szirszarral helyettesíteni. 'Most nem ehetek pogácsát, Rózsika, mert fogyózom'- mondta az anyámnak, pedig a kedvéért fűrészporízű tönkölybúzából sütött, hogy ne hízlaljon. Nem volt elég neki, ha csak magát kínozza, nem: kidobta a tejet és zabtejjel öntötte fel a kávémat, hogy az egészséges meg zsírszegény. Mindig belátta, hogy ezektől nem fogy, úgyhogy a következő lépés a koplalás volt. Ha bármi örömet is láttam volna rajta, amikor elkezdett fogyni, már megérte volna, de folyamatosan ideges volt az éhségtől, hozzá se lehetett érni, aztán amikor már az éhhalál szélén állt, annyi palacsintát evett, hogy rosszul lett. A legfontosabbat nem mondtam: vajon volt rajta egy deka felesleg is? Nagyítóval sem találtam. Utálom a trendeket, amelyek hirdetik, hogy csak a gebe nő boldog. A gebe nő veszélyes."
Végül Miklós mondta el a véleményét, amelyikkel felment jó pár nőt. „Elgondolkodtam a kérdésen, és arra jöttem rá, hogy voltaképp imádom a nőket. Nem tudnék arról írni, hogy mi idegesítő a nőkben, mert ami nőies jellemző (emocionális túlműködés, hiszti, sajátos logika, stb.), az elég ritkán idegesít. Ami idegesít, az általában nem kifejezetten a nőkre, hanem bizonyos emberekre vonatkozik, nemtől függetlenül, jellemző tulajdonság vagy viselkedés.”
Általánosítani pont olyan könnyű, mint amiyen nehéz igazságot tenni. Az egyenlő feltételek (és a további, lemaradt érdekességek) miatt szeretnénk, ha olvasóink is csatlakoznának a férfi/női idegesítő szokások gyűjtéséhez, akár kommentekben, akár e-mailben.
