A segélyvonalat létrehozók fontosnak tartják kiemelni, hogy bárki hívhatja őket, aki szexuális erőszak áldozata lett, attól függetlenül, hogy nő, férfi, vagy gyerek, heteroszexuális, leszbikus, meleg, biszexuális vagy transznemű, hogy a partnere, ismerőse, rokona, munkatársa, főnöke, vagy esetleg egy idegen követte el ellene az erőszakot. Az sem számít, hogy otthon, valamilyen intézményben, a munkahelyén vagy közterületen érte az erőszak, ahogy az sem, hogy nemrégiben, vagy akár évtizedekkel ezelőtt történt eseményről van szó.
A segélyvonal dolgozói az áldozatot segítő személyek (hozzátartozók, partnerek, szülők), illetve professzionális támogatók (pszichológus, szociális munkás, stb.) hívását is várják.
A vonalon dolgozó segítők tisztában vannak a nők elleni erőszak társadalmi hátterével, nem hibáztatják az áldozatokat, és hisznek a hívóknak. Tudják, hogy a szexuális erőszak nem csak akkor erőszak, ha az elkövető ismeretlen, ha a támadás közterületen történik, vagy ha volt behatolás. Tudják, hogy az elkövető lehet gazdag és befolyásos is, és hogy nem csak kényszer vagy halálos fenyegetés esetén beszélhetünk erőszakról, hanem már akkor is, ha az áldozat nem egyezett bele a történésekbe. Úgy gondolják, hogy az alkoholos befolyásoltság vagy a drogok nem jelentenek beleegyezést, mint ahogy az sem, ha az áldozat elfogadott egy italt, vagy felment az elkövető lakására.
A segélyvonal a 06-40-630-006-os kék számon hívható (helyi tarifával) hétfőnként 10-14, illetve csütörtökönként 14-18 óráig.
