A Lyme borreliosis - ismertebb nevén: a Lyme-kór – leírása 1976 óta ismert ugyan, de a bakteriális betegség sajátossága miatt annak felismerése is, kezelése is máig számos tisztázandó és megoldandó feladatot ad az orvostudománynak. Magyar kutatóknak köszönhetően azonban egy nagy lépéssel talán sikerül a célhoz közelebb lépni. Az Európai Unió által támogatott DualDur új módszere azt ígéri, hogy a ma használt, körülményes vizsgálati metodika helyett egy 10-15 perces vérteszttel kiszűrhető, hogy a mintaadó szervezetében van-e Lyme-kórt okozó baktérium.
Közel 40 éve foglalkozom a Lyme-kórral. Sok olyan betegem volt és van, akik szinte mindent végigjártak már, mégsem derült ki, hogy a panaszaik mögött ez a betegség, illetve: akár több éves fertőzöttség áll. Annak, hogy ilyen nehezen tudunk megküzdeni vele, maga a kórokozó a legfőbb oka
– állítja Esztó Klára bőrgyógyász, Lyme-kór specialista. A Borrelia egy Spirochéta (vagyis: spirál formájú) baktérium, aminek igen különleges a genetikai állománya: rövid génszekvenciával, kevés a bázispárból dolgozik, miközben
gyakorlatilag semmi másra nem képes, csak túlélni
– magyarázza a klinikai allergo-immunológus több mint 40 évnyi tapasztalattal a háta mögött.
A betegség a nevét 1976-ban kapta az amerikai Lyme városáról, mivel itt írták le először a jellemzőit és tüneteit. A fáradékonyság, ízületi fájdalom, fejfájás, étvágycsökkenés mellett a kórokozó krónikus esetben okozhat agyhártyagyulladást, szemidegsérülést, arcidegbénulást vagy akár szívizomsorvadást is. Ha a fertőzött immunrendszere erős, az is gyakran előfordul, hogy a betegség akár évekig észrevétlen marad, fel sem tűnik, míg nem rosszabbodik a beteg állapota.
A legfőbb probléma a Lyme-betegséggel az – mondja Esztó Klára, hogy Lyme borreliosist nehéz egyből felismerni.
A kórokozónak az emberi szervezetben kulcsa van olyan ajtókhoz is, amihez a saját szervezetünknek sincs. Például nem csak a vérárammal képes közlekedni, hanem saját mozgásra is képes, és így akár ki-be járhat az érfalon, bejuthat a nyiroksejtekbe, az immunsejtbe, sőt: mindenféle sejtbe
–tette hozzá. Beteggé a Borrelia baktériummal fertőzött kullancs közreműködését követően válhat az ember. Jellemzően úgy, hogy az megtámadja a kötőszövetét. Mivel kötőszövet szinte mindenhol van a testben, gyulladást is bárhol képes előidézni. A „kedvenc csemegéje” mellett gyakran megtámadott területeknek számít a bőr, az izom, az ín és az idegrendszer, de a Borreliózis gyakorlatilag bármelyik szervet képes lehet megbetegíteni.
A kórokozó maga egy igazi Jolly Joker.
Mivel a karakterét csiki-csuki módon képes változtatni, a perziszter típusú (vagyis: örökké megmaradó) baktérium tetteinek következményeit könnyű félrediagnosztizálni, a szervezetben való jelenlétét nehézkes és körülményes bizonyítani. A Borrelia sokféle túlélési variációja az oka annak is, hogy olykor a felismerését követően beadott antibiotikumok is nehezen tudnak megbirkózni vele.
Mivel a kórokozó lassan terjed és ritkán szaporodik, így a tünetek akár évekig észrevétlenek maradhatnak, mert a szervezet immunrendszere egy ideig képes önmaga is vissza-visszaverni ezeket a „támadásokat”. A Lyme-kór betegségtünet ráadásul széles spektrumú, így gyakran nehéz beazonosítani. A betegek többsége sokáig nem is tudja, hogy fertőzött, pedig a tapasztalatok szerint a tünetek csoportosan jelentkeznek. Minél több karakterisztikus tünet jelentkezik, annál biztosabb, hogy a Borrelia a betegség okozója. A fel nem ismert megbetegedésnek az is gyakori következménye, hogy a tüneteket a környezet szimulálásnak értelmezi, ezzel pedig a társas kapcsolatok is feszültté válhatnak. Ez ellen is a legjobb megoldás, ha az olyan, csoportosan visszatérő tünetek esetén, mint az ideggyulladás, ízületi fájdalom, hullámzóan jelentkező szorongás, fáradékonyság, álmatlanság, gyanakodni kezdünk.
A legtöbb, amit a páciens ilyenkor tehet az, hogy tájékozódik. Az se baj, ha eleinte az interneten teszi
-mondta Dr. Esztó Klára. A bőrgyógyász úgy látja, hogy az orvosok, bár általában nem lelkesednek az önjelölt web-diagnosztákért, de ha az így kapott jelzések segíteni tudnak a szükséges vizsgálatok elrendelésében, akkor a páciens számára ma ez a legjobb esély arra, hogy indokolt esetben a megfelelő kezeléshez jusson.
A Lyme-betegség gyógyítható, de a kezelésére nincs egyetlen gyógyszer. Ugyanígy nincs érvényben lévő, általánosan elfogadott gyógyítási protokoll sem, mivel azt az előidézett szövődmények, illetve azok súlyossága is érdemben befolyásolják.
A kórokozó vérteszttel kimutatható, igaz, az utóbbi években elterjedt tesztek megbízhatósága kérdéses. Ez is az oka annak, hogy a kezelés előtt a leggyakrabban differenciáldiagnosztikai vizsgálatokat végeztetnek el a szakorvosok. Esztó Klára saját tapasztalata az, hogy a Lyme-betegségnek jellemző karakterei vannak, és ezeket leginkább indirekt módszerekkel, kizárásos alapon, a tünetek és vizsgálatok eredményeinek összehasonlításai alapján sikerülhet megtalálni. Ebben hozhat nagy változást az a klinikai fejlesztés, mely az indirekt vizsgálatokat direkt vizsgálatra cserélheti.
Az Európai Unió által támogatott DualDur módszer ugyanis nem a kórokozókra adott immunválaszt ismeri fel, hanem magát a kórokozót. Az úgynevezett morfológiai vizsgálatra épülő diagnosztikus módszer azt ígéri, hogy a ma használt, körülményes vizsgálati metodika helyett egy 10-15 perces, automatizált vérteszttel kiszűrhető, hogy a mintaadó szervezetében van (vagy nincs) Lyme-kórt okozó baktérium. Ráadásul mindezt akár már a fertőzés után néhány nappal is, így a tünetek jelentkezését sem kell megvárni. A minták fertőzöttségének közvetlen vizsgálata olyannyira jelentős innovációnak számít, hogy a projektgazda Lyme Diagnostics Kft. rekordösszegű, összesen 3 és félmillió euró támogatást kapott az Európai Unió Horizon 2020 SME Instrument (kkv-eszköz) forrásából a munkálatok befejezéséhez. A DualDur-projekt jelenleg egy összeurópai klinikai vizsgálat végén tart.
Ha a kontrollvizsgálatok is sikerrel zárulnak, és a módszer megkapja a szükséges engedélyt, akkor jövőre – így Magyarországon is – elérhetővé válik egy merőben új módszer, melynek segítségével a klinikus sokkal könnyebben eldöntheti, hogy a páciens Lyme borrelisisban szenved-e vagy sem, esetleg csak tünetmentes hordozó. De abban is az orvostudomány, illetve a kezelőorvos segítségére lehet, hogy az adott esetben milyen kezelés javasolt.
Az #InvestEU-ról
Új ötletek megvalósításának támogatása, testre szabott finanszírozás és programok az élet minden szakaszában, intelligens hitelezés további beruházások elindítására, célzott finanszírozás a modernizálás, fejlesztés és összekapcsolás előteremtéséhez... Számos finanszírozási és befektetési tevékenysége révén az Európai Unió célja a gazdaság élénkítése, a növekedés ösztönzése, munkahelyteremtés és a magánszektorból származó tőke vonzása az uniós polgárok jobb jövőjének megteremtése érdekében. Az uniós beruházások célja, hogy mindennapi életünkben jelentős javulást eredményezzenek, és hogy a jövő kihívásaival is foglalkozzanak: a jobb oktatás, a korszerűsített egészségügyi ellátás, a megújuló energia, az új közlekedési infrastruktúra, a fejlett technológia csupán néhány példa erre. Az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatósága által 2017 februárjában elindított InvestEU nyilvános tájékoztató kampány célja, hogy láthatóvá tegye azokat a kézzelfogható eredményeket, melyeket az Európai Unió befektetési tevékenységei gyakorolnak valódi projektekre és emberekre. Az Ön közelében lévő uniós beruházások előnyeinek felfedezéséhez látogasson el az https://europa.eu/investeu/home_hu weboldalra.
