Érettségi, ami a világon mindenütt ugyanazt jelenti
Idestova negyed százada ült a padokba az egykori BME Nemzetközi Gimnázium első évfolyama. A kezdetektől angol nyelven oktató iskola azóta többször átalakult. Ma már a neve is más, ám egyvalami nem változott: a gimnáziumban, mint akkor, mai is világszínvonalú az oktatás. Ráadásul 2015-ben megkezdték tanulmányaikat az első diákok, akik már a földkerekség legtöbb egyetemén elfogadott nemzetközi érettségit szerezhetik meg.
Családias hangulat fogad a budai iskolában. Portásfülke helyett recepciós pult elé toppanok, mögötte mosolygós fiatalember. Segítőkészen kalauzol el az igazgatói irodába, ahol először az iskola vezetőjének helyettesével, MacLean Ildikóval találkozom. Pár perccel előbb érkeztem a megbeszéltnél, így van idő arra, hogy megtudjam, mitől is „két tannyelvű” a BME által alapított Két Tanítási Nyelvű Gimnázium. „Ez egy hivatalos kategória, iskolánk ide tartozik – válaszol az igazgatóhelyettes. – Magyarországon nagyon sok két tannyelvű gimnázium működik, mi azonban mindent angol nyelven tanítunk, amit csak a törvény megenged. Végső soron tehát valójában angol tanítási nyelvű gimnázium vagyunk.” S hogy miként került az iskola nevébe a BME rövidítés? MacLean Ildikó erre is magyarázatot ad: „Amikor a rendszerváltás után szabaddá vált az iskolaalapítás, a Budapesti Műszaki Egyetem az elsők között hozott létre nemzetközi gimnáziumot. A kapcsolat ma már kevésbé szoros, de a lényeg nem változott: az oktatás angol nyelven folyik, térítésköteles rendszerben.”
Közben befut Varga Ildikó igazgató, így a következő kérdésem már hozzá szól.
A honlapjukon olvastam, hogy a magyar gyerekeken kívül rengeteg a külföldi diák is ebben a gimnáziumban. Kik tanulnak önöknél?
Ez a gimnázium egyfajta befogadó iskolaként indult a rendszerváltás után. Nemcsak az itt élő külföldi családok gyermekeinek nyújtottunk magas szintű középiskolai oktatást, de azoknak a magyar gyerekeknek is, akik – például a szüleik munkája miatt – külföldön kezdték meg az általános és középiskolai tanulmányaikat. Nekik szinte lehetetlen feladat becsatlakozni a magyar oktatásba. Ennek az iskolának huszonöt éve az az egyik missziója, hogy ezeknek a gyerekeknek idehaza biztosítsa azt az iskolai környezetet, oktatási rendszert, amelyben a lehető leghatékonyabban képesek tanulni. Sőt, legújabban már nemzetközi érettségit is szerezhetnek!
Egészen pontosan mit takar a nemzetközi érettségi?
A nemzetközi érettségi rendszere a hatvanas években, magánkezdeményezésre jött létre, és ma már világszerte több ezer iskola tagja ennek a hálózatnak. Ahelyett, hogy az egyetemek az egyes országok által kiállított „nemzeti” érettségik akkreditációjával bíbelődnének, létrejött egy nagyon magas szinten minőségbiztosított érettségi rendszer, amely elfogadott mindazon felsőoktatási intézmények számára, amelyek külföldi diákokat is felvesznek. Sőt, ez az érettségi nemcsak elfogadható a számukra, hanem sok esetben határozottan preferálják is az ilyen bizonyítványt. Számos nagyhírű brit és amerikai egyetemről tudjuk, hogy egyenesen pozitív diszkriminációban részesítik azokat a diákokat, akik nemzetközi érettségivel érkeznek. A hazai egyetemek jelenleg a nemzetközi érettségit tett jelentkezőknél a földrajz és a történelem pontszámait nem fogadják el a felvételinél. Az összes többi tantárgy „hasznosítható” a felvételi pontszám kiszámításánál. Ez azért fontos, mert azok között a diákjaink között, akik hazai egyetemen szeretnének továbbtanulni, sokan az orvostudományi egyetemet célozzák meg, így náluk a biológia, a kémia és a fizika az alaptantárgy. Számukra külön nagy előnyt jelent, hogy az orvosképzésben éppen azt a gyakorlatias tudást várják a hallgatóktól, amit nálunk, például a laborgyakorlatokon alapkészségként elsajátítanak. Az inkább humán területen továbbtanulni szándékozó diákok többnyire külföldi egyetemre szeretnének jelentkezni.
Beszéljünk magáról az iskoláról. Önök az általános iskolát frissen elvégzett, tizennégy éves gyerekeket vesznek fel?
Az úgynevezett IB-programunk (International Baccalaureate– nemzetközi érettségit adó program) kétéves, vagyis a négyéves gimnáziumi rendszerben a harmadik és a negyedik évfolyamon válik el a magyar rendszertől. Az első tíz osztályt a gyerekek hagyományos rendszerben végzik el, és a gimnázium utolsó két évében térnek át az IB-programra.
Miként folyik az oktatás? Hány fős osztályaik vannak?
A tanulóinknak az állami érettségi rendszerhez képest ez a program sokkal szélesebb szabadságot nyújt. Maguk választják ki, hogy melyik hat tantárgyból szeretnének érettségizni. Éppen emiatt elképzelhetetlen egy harmincfős osztály, hiszen így nem kaphatnák meg a gyerekek a saját választásuknak megfelelő tantárgyi képzést. Nálunk ezért nincsenek hagyományos értelemben vett osztályok, itt kis csoportokban folyik az oktatás. A hangsúly nem az ismeretek gépies megtanulásán, hanem a megértésen és az önálló ismeretszerzés képességének elsajátításán van, ami csak kis csoportokban valósítható meg.
Kiknek ajánlják ezt a képzést? Kik jöhetnek ide tanulni?
A jelentkezést követően a gyerekeknek alkalmassági vizsgát kell tenniük. Természetesen alapkövetelmény az angol nyelvtudás, hiszen itt nincs előkészítő évfolyam. Jellemzően vagy két tannyelvű gimnáziumokból érkeznek, vagy külföldi, angol tannyelvű iskolákból. Ugyancsak előnyben vannak azok a jelentkezők, akik előzőleg, például cserediákként, eltöltöttek egy-két évet külföldön, angol tannyelvű iskolában. Rendkívül szigorú tanulmányi követelményeket is támasztunk; ezt a honlapunkon meg lehet tekinteni. A rendszer nálunk is kétszintű, három tárgyból kötelező emelt szinten érettségizni, és e tárgyakból a jelentkezése előtt nem lehet négyesnél rosszabb osztályzata. Szintén nagyon fontos az IB-programra jelentkező diákoknál az attitűd, a motiváltság, a nyitottság, illetve a megnyílásra való alkalmasság. Ezeket a képességeket interjú során igyekszünk feltérképezni, illetve kérünk a jelentkezőtől motivációs levelet és ajánlólevelet.
Korábban esett szó arról, hogy bizonyos tekintetben önöknél máshol van az oktatás hangsúlya, mint a hagyományos magyar gimnáziumokban. Ez a miben mutatkozik meg gyakorlatban?
A nálunk folyó képzés célja az, hogy a tőlünk kikerülő fiatalok harmóniában legyenek a környezetükkel és önmagukkal. Ehhez pedig messze nem elég csak a humán és csak a természettudományos képzés. És emellett nem elég csak sportolni, de ki kell próbálni magukat valamilyen művészeti ágban is. És rá kell jönniük, hogy a közösségért csak projektszerű szemlélettel érdemes tenni. Nem elég „alájuk tolni” egy szerződést, aztán kiküldeni őket egy idősek otthonába – nekik kell kitalálniuk, hogy hol, milyen területen tudnak a legtöbbet tenni másokért. Végső soron ez teszi fel a koronát a nemzetközi érettségi programra! Hiszen így végül valóban egy nemcsak jól képzett, hanem egy szimpatikus, talpraesett, a mai világ követelményeire készen álló, boldog fiatal hagyja el az iskolánkat.
