húsvéti szokások

A húsvéti locsolás például kimondottan magyar tradíció, még a környező országokra sem jellemző. Szlovákiában például vesszővel suhintják meg a lányokat, hogy szépek és termékenyek legyenek. A mai negyvenesek-ötvenesek még tudják, milyen a környékbeli gyerekekkel együtt járni házról házra, hímes tojást – no meg forintokat – gyűjteni, és szépen felöltözve várni a locsolókat, ám főleg a nagyvárosokban kiveszni látszik ez a szokás. 

Böjt: lelki megtisztulás vagy fogyókúra? 

A húsvét mozgó ünnep; március 22-e és április 25-e között köszönt be, és a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap húsvét vasárnapja. 

„A húsvétot megelőző nagyböjti időszaknak évszázados hagyományai vannak, ugyanakkor ma már sokan modern köntösben tartják – mondja Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató. Míg régebben a kevesebb étel azt is elősegítette, hogy az elme és a lélek is tisztuljon, és ezzel együtt a szervezetet is tehermentesítsék, addig ma már sokan inkább ennek a fogyókúrás hatásait tartják szem előtt.”

A néprajzkutató hozzáteszi: fontos különbség, hogy míg a katolikusok negyven napig böjtölnek, addig a protestánsok csak nagypénteken, illetve régen szokás volt, hogy a hívők negyveneltek, ami azt jelentette, hogy negyven napon át csak naponta egyszer ettek, ami egy még erősebb vállalást jelentett. A böjti időszakban általában az alkohol fogyasztása is tilos volt, de a pálinkával kivételt tettek, hiszen annak gyógyhatást tulajdonítottak.

A barka mágikus hatását ma is alkalmazzuk, de már tojásfával

A katolikus ünnepek egyes szokásaiban felfedezhetőek a régi, pogány gyökerek is. Például a tűz, a víz és a föld elem is megjelenik a tűz-, víz-, barkaszenteléskor virágvasárnapon, amellyel megindult a nagyhét.

„A barka szorosan összefügg a húsvéttal, aminek szintén vallási oka van; amikor virágvasárnapon Jézus bevonult Jeruzsálembe, pálmaágakat szórtak elé, a mi éghajlatunkon pedig tavasszal a barka az a frissen virágzó növény, amely ily módon bekerülhetett az ünnepkörbe.

Régen szokás volt, hogy a felszentelt barka terméséből egy-két szemet megettek, hogy ne fájjon a torkuk.

„Emellett a barkának mágikus erőt tulajdonítottak; például, hogy megvédi a termést a jégveréstől, vagy a házat a villámcsapástól. Ebből mára leginkább a tojásfa maradt meg; a barkát tojásokkal díszítik a háziasszonyok, és ezzel picit meghosszabbítják az ünnep időszakát. Ez a szokás valamikor a kilencvenes években jöhetett be Magyarországra; állítólag egy gyereklapnak köszönhetően, de Ausztriában például már hamarabb is divatja volt.” 

A hímes tojásból csokitojás lett, amit a kertben keresnek a gyerekek

Ugyanígy tőlünk nyugatabbra szokás, hogy a gyerekek húsvétvasárnap reggelén tojást keresnek a kertben. Mára ez itthon is meghonosult.

„Száz évvel ezelőtt a böjti időszakban nem volt szabad lakodalmat vagy bált tartani, ugyanakkor a gyerekeknek, fiataloknak a játék szabad volt” – magyarázza Tátrai Zsuzsanna.

A körtáncok, vagy a »Bújj, bújj zöld ág« típusú körjátékok, amelyeket az óvodások, kisiskolások még ma is játszanak, innen erednek.

A tojásfestés hagyománya is megmaradt, igaz, ma már ritkán írókáznak, illetve a hagymahéj és céklalé helyét sok családnál átvették a drogériákban kapható festéktabletták, ha egyáltalán festenek tojást a lányok, asszonyok, és nem csokitojást adnak a locsolóknak.

Képeslap helyett Messengeren üzenünk

„Úgy látom, hogy – főleg a pandémia után – a húsvéti locsolás szinte teljesen kiveszett; még a közvetlen családtagokat meglocsolják a fiúk, férfiak, ám az egész rokonságot, baráti kört már nem igazán járják körbe – mutat rá a változásokra a néprajzkutató. A modern technika ezen a területen is érezteti a hatását; míg ötven évvel ezelőtt ilyenkor a szélrózsa minden irányából kaptuk a képeslapokat, most ezt felváltották az sms-ek, e-mailek vagy Messenger-üzenetek, ahogyan a locsolóversek is egyre többször ilyen formában érkeznek.”

A húsvéti ételekből már nem dobunk a tűzbe, hanem temetőbe járunk

Gyakran a húsvétot megelőző időszakban vagy éppen az ünnepen a családok kimennek a temetőbe, rendet tesznek a sírokon, virágot visznek.

„A hagyomány szerint a húsvéti ételből egy részt régen a tűzbe dobtak, hogy az a fogás az elhunyt családtagoké, és amúgy is jellemző, hogy a nagyobb ünnepeken van egy olyan momentum, ami az élők és a holtak összetartozásáról szól. Ma ezt éljük meg azzal, hogy húsvétkor kilátogatunk a sírkertekbe.”

„Előfordul az is, hogy valami régi eltűnik, majd újra felbukkan a családok életében – mondja Tátrai Zsuzsanna. Ilyen például a húsvéti kalács, amely egy időben mintha kiveszőben lett volna, ám néhány éve ismét cserélgetik a recepteket a háziasszonyok.” 

Ha kíváncsi vagy, milyen babonák fűződnek még a húsvéthoz, olvasd el ezt a cikkünket is.