Ha megkérdezném, hogy mit utáltatok legjobban a napközis menzán, biztos vagyok benne, hogy kapásból felsorolnátok legalább tíz ételt. Ezekről pontosan el tudja mondani mindenki mind a mai napig, hogy milyen volt a szaga, mekkora mócsingok úsztak benne, vagy hogyan cuppant le a kanálról a péppé főzött rizs köretként a még vizes, mosogatólé szagú tányérra.
A piskótakocka csokiöntettel igazi ünnepnap volt
De ha azt kérdezném, hogy mi volt a legjobb, akkor két-három étel után megállna a tudomány. Pedig aztán csak kiderült, hogy a málnaszörpös tejberizs, vagy a mindig légiesen könnyű bukta igenis finom volt, csak valahogy nem került olyan gyakran az asztalra, mint ahogy azt egy nyolcéves elvárná. Megkérdeztük az összes kollégát, barátot, és családtagot, mit szerettek a napköziben. Nem csodálkoztunk azon, hogy az első öt étel édes. Igazából szinte az összes szavazat erre az ötre futott be, a sor végén már csak pár szavazatot kapott ételek találhatóak. Beszéltünk olyan anyukával, aki harminc éves korára fejtette meg a napközis tejbegríz tökéletes elkészítésének a módját, de komoly vita alakult ki a túrós tészta kapcsán: szalonna pörccel, porcukorral, esetleg mindkettővel a legjobb? A fülzsíros tésztára öten szavaztak csupán, de a neve miatt mindenképp itt a helye a listán. Ez valamilyen szétfőtt spagetti, ún. olaszos szósszal, amiben sok cukor és oregáno volt. Nevét a tányér szélén narancssárgára fagyó zsírcseppekről kapta, állítólag felejthetetlen gasztronómiai élmény.
Nehéz volt tíz kedvenc ételt felsorolni
A nehezen összecsikart ételekre szavazhattok, nektek melyik a kedvencetek.
A nyertes étel „eredeti” receptjét és technológiáját megpróbáljuk megszerezni a menzagyártól, és kipróbáljuk otthon is, hogy sikerül-e napközis ételt főznünk?
Szavazzatok!
