Rocoto, panca, limo, charapita, mirasol, perui fehér habanero – magyar utazóként kellemes meglepetés volt, hogy Peru paprikákban is bővelkedik. Az már kevésbé volt örömteli élmény, amikor beleharaptam egy kaliforniai paprikának kinéző zöldségbe. Mint kiderült, az a lehető legpikánsabb paprikafajta az országban. A képen látható sárga paprika pedig az egyik legfontosabb összetevője a hagyományos perui ételeknek, többek között a causa rellenának vagy a marhahúsból és burgonyából készült cau caunak is.

Az El Cacaotal csokoládémúzeumban Peru különböző területeiről származó csokoládékat ízlelgettünk. Találkoztunk mézes, magvas, virágos-diós, fűszeres és kékbogyós gyümölcsökre emlékeztető aromákkal, és valamennyi csokoládé enyhén kesernyés, kérges utóízt hagyott a szánkban. Mint megtudtuk, a perui kormány néhány éve indított „koka helyett kakaó” programjának köszönhetően egyre több földműves család függetleníti magát a maffiáktól, és áll át a kokatermesztésről a kakaóbab-termesztésre, magasabb jövedelmüket pedig vállalkozásaik fejlesztésére vagy éppen gyerekeik oktatására tudják fordítani.

Ahogy nekünk a pálinka, úgy a peruiaknak a pisco sour a nagy büszkeségük. A koktél alapja egy 40%-os alkoholtartalmú borpárlat, a pisco (kecsua eredetű szó, jelentése: madár.)

Ehhez jön a friss lime- vagy citromlé, a tojásfehérje, a cukorszirup, a jégkocka és néhány csepp angostura bitter. Ebéd után koccintottunk is egyet a híres koktéllal, és mindjárt megértettem, miért javasolják a peruiak, hogy „csak egyet, de legfeljebb hármat”.

A wonton a legkedveltebb kínai tésztabatyu, melyet számos formában, például levesbetétként vagy olajban kisütve, különböző szószokkal fogyasztanak. Ezt az igen addiktív gombás-sajtos sült wontont az ayahuasca retreaten készítették nekünk – sok más finomsággal együtt.

A négynapos inkatúra alatt sem éheztük: kiadós reggeli-, ebéd- és vacsoramenüvel lepett meg minket mindig jó kedélyű szakácsunk, Señor Cirillo. Imádtam a krémleveseket, melyeknek gyakori összetevője a búzadara, a fűszerek közül pedig a koriander.

A Turrón de Doña Pepa a katolikus hagyományokhoz hűen sokáig az októberben megrendezett Señor de los Milagros napján került az ünnepi asztalra, de ma már nem kötik különleges alkalmakhoz annak fogyasztását. A rendkívül édes sütemény alapja a cukornádszirupban megfürdetett ánizskeksz, amit még karamellel és színes cukorkákkal is meghintenek.

A picarones egy fánkszerű finomság, melynek édesburgonyából és sütőtökből készült tésztáját fahéjjal, ánizzsal és szegfűszeggel ízesítik, a kisült roppanós gyűrűfánkot pedig mézzel vagy cukornádsziruppal (chancaca) öntik le.

A tuttifruttiízű inka kólát, melynek a citromfű – és sok cukor – az alapanyaga, egy brit bevándorló, Joseph Robinson Lindley alkotta meg 1935-ben. Dél-Amerika más országaiban is előszeretettel isszák ezt az édes „aranynedűt”, de a legtöbb persze Peruban fogy belőle: nemzeti szinten még az örök klasszikus Coca-Colát is lekörözi.