“La Pazban nincs semmi érdekes a felvonórendszeren kívül” – hallottam korábban néhány világutazótól, de az ilyen vélemények már a legkevésbé sem tudnak befolyásolni, számomra ugyanis minden, ami új, izgalmas.
Fotó:
Sáfár Zsófia / Dívány
A viszonylag fiatal lakosság (a társadalom mintegy 60 százaléka 25 év alatti) és az egyre intenzívebb urbanizáció ellenére a hagyományos népviseletbe öltözött asszonyok látványa ma már a nagyvárosokban, így La Pazban – Bolívia adminisztratív fővárosában – sem ritka.
Fotó:
Sáfár Zsófia / Dívány
Arról, hogy a spanyol mellett ma már hivatalos nyelvnek számít a kecsua és az ajmara, többek között a La Paz-i felvonórendszer megállóinak nevei tanúskodnak.
Fotó:
Sáfár Zsófia / Dívány
Fel is ültünk valamennyi vonalra, hogy dróntávlatból “bejárjuk” az egész várost.
Fotó:
Sáfár Zsófia / Dívány
Aztán sétáltunk egyet a belvárosban.
Fotó:
Sáfár Zsófia / Dívány
Egy éjszakát a Titicaca-tónál, Copacabana városában is eltöltöttem...
Fotó:
Sáfár Zsófia / Dívány
...és belefért egy kis hajókázás is, mielőtt tovább buszoztam Cuzcóba. Ez a kép az Isla de Sol-on, azaz a Nap szigetén készült.
Fotó:
Sáfár Zsófia / Dívány
Fotó:
Sáfár Zsófia / Dívány
Ez az a bizonyos kóa, az andoki menta, amivel már a Salar de Uyuni-túrán is találkoztunk, és aminek a szagolgatása enyhíti a hegyibetegség tüneteit.
Fotó:
Sáfár Zsófia / Dívány
Fotó:
Sáfár Zsófia / Dívány
Fotó:
Sáfár Zsófia / Dívány
Ez itt Bolívia és Peru határa a Titicaca-tó mentén.
Fotó:
Sáfár Zsófia / Dívány
Szállásadóim nem éheztettek.
Fotó:
Sáfár Zsófia / Dívány
Elsőként a lomo saltado készítésének rejtelmeibe vezettek be.
Fotó:
Sáfár Zsófia / Dívány
Fotó:
Sáfár Zsófia / Dívány
Fotó:
Sáfár Zsófia / Dívány
Fotó:
Sáfár Zsófia / Dívány
Fotó:
Sáfár Zsófia / Dívány
Fotó:
Sáfár Zsófia / Dívány
Fotó:
Sáfár Zsófia / Dívány
Fotó:
Sáfár Zsófia / Dívány
Fotó:
Sáfár Zsófia / Dívány
Fotó:
Sáfár Zsófia / Dívány