Fotó:
elizabethan-portraits.com/ Wikimedia Commons
A knósszoszi kígyóistennő már időszámításunk előtt 3000 körül vékony derékkal, kerek mellel jelent meg.
1585 körül: Lettice Knollys, essexi és leicesteri grófné öltözködése megfelelt a kor divatjának: a pufos ujjak, tömött, párnával szélesített szoknya, a vertugadin és a gallér, mely a fejre tereli a figyelmet mind elhagyhatatlan volt egy gazdag nő számára.
1659: Margarita Teresa infánsnő kék ruhában, Diego Velázquez képén. A gyerekek öltözködésében sem volt fontos szempont a kényelem, a kislányokra is fűzőt adtak.
Fűző az 1730-1740-es évekből, Franciaországból.
1750 körül: egy férfi segít öltözni feleségének: az alacsonyabb rangú néprétegek igyekeztek követni a nemesek divatmániáját.
Mária Antónia (Marie Antoinette) 1775 körül elképesztő méretű ruhában diktálta a divatot. Előfordult akkoriban, hogy olyan nehéz volt egy ruha, hogy viselője nem bírt benne felállni.
Mária Antónia évente trendet váltott, 1780 körül így ábrázolták.
Az előző szett felsőruházat nélkül, avagy egy "panier" az 1780-as évek környékéről.
1800: Madame Récamier, Jacques-Louis David festményén. A klasszicizmus és empír idején pár évtizedig kényelmesen járhattak a nők.
1829: a biedermeierrel ismét a darázsderék vált kötelezővé.
Aztán az 1850-es években jött a krinolin, ami így festett.
1850-es évek: természetesen karikatúrák is készültek a túlzottan széles szoknyákról.
Az 1870-es években jött egy váltás, a szélesen elterülő aljak helyett a fenékre helyezték a hölgyek a hangsúlyt, turnűrt, azaz fardagályt hordtak.
Fűzőhirdetés 1880-ból
1886: fűzőreklám, gyerekeknek is! (Bloomingdale Brothers'; Spring & Summer catalogue 1886)
A viktoriánus fűző hatása egy 1898-es ábrázolás szerint.
1916-ban hosszú, fenéknél nyitható fűzők voltak divatban. A mozgást könnyítette a nyitható rész.
Az 1910-es években divatos tubusszerű fűző reklámképen.
Esküvői fűző 1909-ből.
Az 1910-es években a francia Paul Poiret tervezett olyan ruhákat, melyeket fűző nélkül lehetett hordani. Itt épp felesége, Denise Poiret mutat be egy öltözéket 1913-ban.
1918: a nők a 20-as évekre már cikinek érezték a fűzőt.
1920: azért volt, akinek kellett még akkor is valami alakformáló.
1925: megjelennek az első két kosaras melltartók.
1930-as évek: egy átlagos fehérneműszett
1940: fűzőt mutatnak be az angliai Northamptonshire-ben.
1943: a háború alatt mellvédőt hordtak a nők egyes munkák elvégzéséhez, amit korábban a frontra küldött férfiak csináltak.
1947: az alsóruházat mindig erotikus töltettel bírt
1950: a háború utáni idők puritán öltözködésének Christian Dior vetett véget az 50-ben bemutatott kollekciójával és a New Lookkal.
1960-as évek: két nőideál él egymás mellett, a gyerekes Twiggy-é és Sophia Lorené.
1970: míg sokan melltartót égettek, sokan ragaszkodtak kedvenc fehérneműikhez.
A 80-as években a punkok ruha fölött, vagy ruhaként viselték a fehérneműket.
1990: Madonna a Gaultier által tervezett csúcsos melltartót a kortárs design részévé tette
Thierry Mugler 1995-96 telére ilyen ready-to-wear ruhákat tervezett: az elegáns estélyik a mai napig megkövetelik a fűző vagy valamilyen más alakformáló fehérnemű viselését.
A kortárs ideál: Kim Kardashian, aki a homokóraalakot mesteri szintre fejlesztette - természetesen ki se lép otthonról alakformáló bugyik, haskötők nélkül és sokak szerint feneke sem eredeti.
Vannak olyan őrültek, akiknek most is a derék elszorítása a hobbija. 2008-ban cathie Jung büszkélkedhetett a világ legvékonyabb derekával.
A fűző a divat része, szelidített formában gyakran előkerült a 2000-es évek elején, mint felsőruházat. (A képen Charlize Theron álldogál)
Michele Koebke három évig fűzte magát folyamatosan, hogy 64-ről 40 centisre cskkenjen dereka körmérete.
Kobke (bal oldalt, bikiniben) fűző nélkül sem volt kövér.
A Kiscelli Múzeumban kiállították pár régi fehérneműt nőnap alkalmából.
Ez egy közel 100 éves alsó: a bugyik, jobban mondva szoknya alatt viselt alsóneműk a XX. század elejéig nyitottak voltak, hogy ne kelljen még külön a lehúzásukkal bénázni a fűzőben.
A 20-as években a kis mell volt a divat, így a nők leszorították, ami volt: a képen látható két melltartó a mellek ellapítására szolgált.
Az 1940-es években a csúcsos melltartóké volt a terep.
A nőnapi fehérneműtörténeti esten a látogatók meg is foghatták a régi alsóneműket.
A vállalkozó kedvűek fel is próbálhattak egy-egy fűzőt.
A XX. századi fűzők már nem voltak olyan merevek, mint elődeik.