A szülői kiégésről: „A gyerekek kiszívják a vérünket, lerágják a húsunkat. Ezért időnként meg kell szabadulni tőlük, mert a gyerek érdeke is, hogy folyamatosan jól rágható és jól szívható, pihent anyja – és persze apja is! – legyen neki.” (24.hu, 2018)

A korlátokról: „Kell a korlát, a norma, mert ha nincs, a gyerek szorongani kezd, és aki szorong, az agresszív.” (24.hu, 2019)

A szülői agresszióról: „Az volt a tapasztalatom, hogy iszonyatosan agresszívak a magyar szülők, brutálisan vernek, de ezt letagadják és rejtegetik, de ezt tartják a helyes megoldásnak. Svédországban a gyerekverést börtönnel sújtják, és szerintem helyesen teszik." (Index, 2013)

Az önazonosságról: „A legfontosabb lenne megtanulnunk, és megtanítani a gyereknek, hogy érezzük jól magunkat. Legyünk azok, akik vagyunk. Mindenkinek más az ujjlenyomata, más a DNS-e, a rendőrség legnagyobb örömére. Akkor miért nem nyilvánvaló, hogy belül, fejben is mindannyian mások vagyunk?” (Dívány.hu, 2016)

A genderelméletről: „Én a genderelméletet abban foglalnám össze, hogy van veleszületett nem és van társadalmi nem. Mi a társadalmi nem? Amit a társadalom ráerőltet. »Ne játssz a babával!« – mondja szigorúan a szülő vagy az óvó néni, hiszen te egy kisfiú vagy. Ez hülyeség – mondja a genderelmélet, és én csatlakozom.” (A szeretni tudás művészete, előadás)

A fejlesztésről: „A gyereket nem kell fejleszteni, ezt a legtöbb szülő tudja, csak hülyék vagyunk, és nem tudjuk megállni. Pedig éppen hogy abból lesz jó eséllyel topmenedzser, aki gyerekkorában szabadon játszhatott, akit dögönyöztek és csiklandoztak, és nem volt baj, ha kamaszkorában lerontotta a jegyeit. Az iskolának pedig semmi köze a gyerekekhez: a lányokat megbetegíti, a fiúk önvédelemből rosszalkodnak." (Dívány.hu, 2016)

A virtuális világról: „Nem, hát rémesek vagyunk, és a világunk is rémes, és virtuálisan rémes, mert lehet, hogy régen is volt ugyanennyi földrengés és gyilkolás és háború, de nem tudtuk minden percben, hogy az egész földgolyón mi történik. Azt tudtuk, hogy a faluban mi van, azt tudtuk, hogy néha megkéseltek valakit, de azt ritkán.” (Dívány.hu, 2016)

A szabad játékról: „Sok homokvárépítés, szaladgálás, kavicsdobálás, patakparton, folyóparton, vízparton, viszonylag korai lefekvés. Nagyon nagy napsütésben nem kint tartózkodás, akkor pihenés a lesötétített szobában, mesehallgatás, sok közös marháskodás azzal, aki épp van. Nagymamával süteménysütés, palántázás…” (Dívány.hu, 2016)

A tévedésről: „Ne olvassunk olyan sok könyvet, ne hívjuk fel állandóan anyánkat, anyósunkat, nővérünket, nagynénénket stb., hanem tévedjünk bátran. Nem olyan nagy baj, ha tévedünk, ha nyugodtak vagyunk közben. A gyerek ezt kibírja. De ha kapkodva a lehető legjobbat csináljuk, ez neki sokkal rosszabb lesz.” (Dívány.hu, 2016)