Fotó:
Aalto University School of Arts Design and Architecture
A finn Aalto egyetem diákjai előregyártott elemekből rakták össze ezt a három szintes faházat, mellyel a finnek jelenlegi lakhatási helyzetére illetve az ideiglenes lakhatási menedékkérők problémáira kívánták felhívni a figyelmet. A Kokoon néven futó projektet különböző konfigurációkban lehet megtekinteni a Finn Építészeti Múzeumban Helsinkiben.
“Oslo Európa egyik leggyorsabban növekvő városa, ugyanakkor vannak olyan települések is, mint például Nes, aki nem akarja magát alávetni a szuburbanizáció folyamatának és inkább megőrízné vidéki jellegét, elvégre ez az ország egyik fő gabonatermesztője. E cél érdekében jött az önálló fenntarthatóságra kifejlesztett “Pocket Farms” ötlete. – mondja a pajtával ellátott öko-házakról az egyik ötlegazda.
A bergeni építészeti iskola és a szlovák műszaki egyetem közös projektje ez a dunai madárles, ami Pozsonytól 25 kilóméterre, a Duna mentén található. A nemzetközi kerékpárúttal összekötött szabadidő park évek óta nagy kedvence azoknak, akik figyelemmel kísérik a madarak vándorlását.
A ‘Treasure at the End of the Rainbow’ néven futó installációt a bialystoki műszaki egyetem diákja, Magdalena Jakubowska készítette és a lodzi “Light Move”fesztiválon tekinthették meg az érdeklődők.
“Ezt a CNC-vel kivágott, 6500 darab alkatrészből álló pavilont a 80/35 Music Festivalra készítettük Des Moinesben.Ez a rácsozott, kanyargós, világító szerkezet minden tekintetben emelte a fesztivál hangulatát, úgy hogy közben pihenőhelyként is szolgált a látogatóknak.” – mondja az Iowa-i egyetem hallgatója, Shelby Doyle.
Az UNAM végzőseinek LiMÓNagua néven futó projektje a 2015-ös Parking Day-en debütált Mexikóvárosban. “Egy parkolóhelyet alakítottunk át közösségi térré, így megadtuk a lehetőséget a járókelőknek arra, hogy bár csak egy napra, de elsőbbségük lehessen az autósokkal szemben.” – mondja az egyik tervező a mindössze 70 raklapot igénylő munkáról.
A Chad Kraus által vezetett Dirt Works Studio egy olyan érzékszervekre ható pavilont hozott létre, amiben a hangulatos madásrcsicsergés mellett érezzük az elszeneseddett fa, a föld vagy éppen a fű illatát is. A kansasi egyetem hallgatója azt állítja, hogy ezzel az érdekes kontraszttal a földes elemek, a fa és a levegő közötti kapcsolatot szerette volna prezentálni.
A faburkolatos Seminar House Pavilont a Kingston egyetem posztgraduális képzésén részt vett két hallgatója, Takeshi Hayatsu és Simon Jones állította fel a Dorich House múzeum kertjében.
“A Kitchen21 három különálló pavilonból és egy közös, mindent összekötő platformból áll. A 29 diák által tervezett komplexumban található, főző, pihenő helyiség valamint egy színpad is.” – mondja a TU Wien Intézet vezetője a projektről, ami a Bécs külvárosában található floridsdorfi piacon kapott helyet.
200 első éves építészeti hallgató dolgozott ezen a svájci faszerkezetes intalláción, amit a House 1 névre keresztelt projekt vezetője szerint mindenki úgy értelmez, ahogy akar, hiszen már maga a proto-szerkezet is rengeteg lehetőséget és kérdést vet fel az érdeklődőben.
A mexikói Universidad de Monterrey UDEM hallgatói is lézeres vágásban és hajlított fában gondolkodtak a Bicho VI névre keresztelt, geometriai formákat kapott projekt tervezésénél.
“Az erdőben mindannyian a természet közelségét szeretnénk érezni, ezért úgy döntöttünk, hogy megadjuk a lehetőséget azoknak, akik szeretnék hallani a Föld hangját.” – mondja az orosz VESCH! Stúdió építésze. Az akusztikai tervezést igénylő fül formájú pavilon egyébként az oroszországi WAFEst Fesztiválon debütált.
Az Erizo Pei névre keresztelt installációt barcelónai és bogotai diákok közösen készítették el. “A pavilon többek között az építési anyagok és rendszerek lehetséges módszereit és mozgás kontrollját kutatja. Az általunk kifejleszett módszer rámutat arra, hogy milyen sokoldalú és gyors is lehet egy épület össze és szétszerelése.” – mondja a projekt egyik témavezetője, Diana Pena.
A ‘Project O’ névre keresztelt munkát a hongkongi baptista egyetem végzősei készítették. A kör témáját körüljáró pavilonnal elsősorban a kör formájú motívumokra kívánták felhívni a figyelmet. Az ötlet bejött, nekünk első ránézésre egy kosárlabdapálya ugrik be a figyelemfelkeltő narancssárga anyaggal bevont együttesből.
“Ez egy pihenésre és nézelődésre kialakított “menedék”, ami maximum hat ember befogadására alkalmas.” – mondja a brazil projekt építésze, Bráulio Romeiro, aki bambuszt, műanyagot, kötelet és vásznat használt az árnyékos pavilon megépítéséhez.
Az argentín Mediterráneo stúdió a Buckminster Fuller (a múlt század egyik legnagyobb hatású formatervezője) által feltalált tensegrity rendszerből inspirálódótt a ‘Tesis Uno en Uno’ névre keresztelt projekt tervezése során. Az így elkészült szerkezeti és mechanikai rendszert bőrrel vonták be a tervezők.
A tokiói egyetem TOCA (Tool Operated Choreographed Architecture) néven futó habarcs installációja remekül példázza, hogy a modern technológia miként képes kompenzálni a kétkezi munkát, miközben újradefiniálja az emberek és a gépel közötti munkamegosztást is.
“A költségvetési megszorítások miatt minden egyes kartonlapot kézzel kellett kivágni” – mondja a dessaui építészeti kar egyik végzőse a 3D nyomtatóval készült, ‘Jewelry Pavilon’ (Ékszer pavilon) néven futó épületről.
A pennsylvaniai egyetem végzősei a Russel Wright Design Centerrel működtek együtt az “OverCast” névre keresztelt projekten, így semmi meglepő nincs abban sem, hogy a kezdő tervezők a neves ipari formatervező, Russel Wright munkásságából és modern darabjaiból merítettek ihletet a tervezés során. A hőkezelt polisztirolból készült installációt például Wright egyik 1937-es munkája ihlette.
“Az egyetemi hallgatók a helyi Format Engineers nevű cég megbízásából készítették el az UWE Digital Design Research Unit Pavilion” névre keresztelt nyírfa pavilont, mellyel célunk az volt, hogy egy szerkezetileg hatékony, de olcsó építési technikát mutassunk be.”- mondja a parametrikus tervezéssel és digitális gyártással készült munkáról az University of the West of England egyik diákja, Raymonde Bieler.
A University of Stuttgart mesterképzésén résztvevő hallgatók az ICD / ITKE Research Pavilonban mutathatták be kutatási eredményeiket. “A pavilon tervezése és építése során olyan különböző kutatási témákat jártunk körbe, mint a biomimetikus héjszerkezet, de ebben a projektben alkalmaztuk elsőként azt az ipari varrógépet is, ami képes megbírkózni a fa elemekkel." - mondja az egyik ötletgazda.
“Ez a meghitt belső teret kapott üvegszálból és rugalmas membránból készült pavilon ideiglenes menedékként szolgál.” – mondja a projekt témavezetője, Taichi Kuma az origami-szerű szerkezetről.
Nem ez az első olyan eset, hogy Vietnám régi generációs építészei a Ho Chi Minh építészeti egyetem diákjaival karöltve dolgoznak egy munkán. Ezúttal az A21 Studio építésze, Nguyen Hoa Hiep működött együtt a diákokkal a ‘The Paper Cocoon Pavilion’ néven futó projekten, amihez bambuszt és hagyományos vietnami poonah papírt használtak fel.
Laptopot és okostelefont is feltölthetünk ebben a napelemekkel megépített, hajtogatott szerkezetes bázisban, amit a perui diákok készítettek Peter Seinfeld és Felipe Ferrer vezetésével.
“A workshop során az elsődleges cél az volt, hogy egy olyan ideiglenes prototípust építsünk, mellyel fellendítjük a perui Cusco idegenforgalmát. “ – mondja a CNC-vel “kifaragott” bambusz formáról a projekt egyik témavezetője, Peter Seinfeld, aki szerint a “fészek-szerű” rácsos szerkezet megjelenésének köszönhetően képes beleolvasni a környezetbe.
Az átalakítható modulokból felhúzott látványos, modern formát kapott pihenőt a perui katolikus egyetem építész hallgatói tervezték meg.
Így néz ki az orosz diákok szamovár projektje.
A weimari Bauhaus egyetem diákjai három hónap alatt készítették el ezt a teleszkópos sínekkel felszerelt “dobozt”, aminek belső terét hullámpapírból készült bútorokkal rendezték be.
Nemcsak a fa olyan népszerű az új generáció körében, a perui katolikus egyetem végzősei például műanyag palackokból építették meg a “Tubotella” névre keresztelt pavilonjukat, mellyel az újrahasznosításra és annak lehetőségeire kívánták felhívni a figyelmet.
Az Arch202 stúdió 77 darab végzős diákja a köztereket és azok használatát gondolta újra a TwoXTwo néven futó installációval. Az Iowai állami egyetem csapata különböző térbeli tulajdonságokat és a kinetika főbb folyamatait vette alapul a tervezés során.
A legtöbb országhoz hasonlóan Írországban is menő a fa használata, ezúttal a limericki egyetem végzőse, Hottmar Loch használta a praktikus anyagot a ‘Woodquay Public Parklet’ névre keresztelt közösségi projektjéhez. “Galway városi tanácsával együttműködve dolgoztam a projekten, melynek köszönhetően egy újszerű, egyenlőre ideiglenes szabadtéri padokat kapott a város. Az installációval a városi emberek életére és fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet”- mondja a lelkes építész.