Nemcsak stílusjegyeiben mutat változásokat az építészet, mivel számos tervező veszi figyelembe az éghajlatváltozás adta lehetőséget is a munkája során.
Fotó:
Michael Jantzen
Tyler Shortot is a Penumbra néven futó árnyékoló rendszerének megépítése közben, egy olyan kinetikus és mechanikus megoldást talált a problémára, amit egyébként szinte lehetetlen lett volna megoldani az ismert statikus építészeti elemekkel.
Fotó:
Michael Jantzen
"„A kinetikus és metamorf építészet és dizájn egy új világot teremtett. És ez csak az első lépések egyike ahhoz, hogy közelebbi kapcsolatba kerüljünk a virtuális valósággal. "
Fotó:
Michael Jantzen
"A városok egy teljesen új formában jelennek majd meg a jövőben. A statikus városok az örökségünk részét képezik majd.” –állítja az energia-szabályozott külső „héjat” és interaktív szerkezetet kapott Kinetowert tervező stúdió, a Kinetura vezető építésze, Xaveer Claerhout.
Fotó:
Michael Jantzen
Ernst Giselbrecht + Partner egy osztrák gyár, a Kiefer Technic külső homlokzatát alakította át.
Fotó:
Michael Jantzen
A szokványos redőnyök helyett a nap mozgására reflektáló ki-be csukódó alumínium lapokkal látták el az épületet.
Fotó:
Michael Jantzen
„A minden egyes szinten forgatható Wind Shaped Pavilion egy viszonylag szimmetrikus struktúrából indul ki, aminek a formáját a szél véletlenszerűen változtatja, így csak kevés esély van arra, hogy az valaha is visszaáll az eredeti formájára. "
Fotó:
Michael Jantzen
"A lakók a vitorlához hasonlóan át tudják venni az irányítást, aminek köszönhetően úgy forgathatják az egyes szegmenseket, hogy az alkalmazkodjanak az olyan változó szükségletekhez, mint például az időjárás vagy a megfelelő kilátás.”- mondja Michael Jantzen, aki a vitorlák működéséhez hasonlóan használta ki a szélenergiában rejlő lehetőségeket a tervezés során.
Fotó:
Michael Jantzen
Az Olson Kundig stúdió kinetikus projektjéért felelős építészét, Tom Kundigot a mozgó alkatrészek, az árammal való spórolás, a geometria és a fizika hatásai ösztönözték a „gyakorlatilag elpusztíthatatlannak” kikiáltott épületek (családi házak, művészeti galéria) megtervezésére.
Fotó:
Michael Jantzen
De a washingtoni tervező elmondása szerint nagy hatással voltak rá a korai bányászatban, fakitermelésben és egyéb mezőgazdasági ágazatokban használt gépóriások is.
Fotó:
Michael Jantzen
Így néz ki egy Olson Kundig ház belülről.
Fotó:
Michael Jantzen
Az alkalmazkodóképességet és a térbe beépített interaktivitást vizsgálja Luis Quelhas Marques „Kinetic Pavilonja” melynek tervezése során az elsődleges cél az volt, hogy a felhasználóknak és a környezetnek is megfelelő válaszokat találjanak a kialakulóban lévő új technológiákra.
Fotó:
Michael Jantzen
A környező természeti erőkben rejlő lehetőségeket kutatja a finn Neon csapata is, aki a hagyományos finn kunyhók szerkezetének alapján készítették el „Shiver House” névre keresztelt projektjüket.
Fotó:
Michael Jantzen
A Raw Design a Ferris +Associates and Curio csapatával közösen a torontói strandokra építette meg azt a fenyőtoboz formájú életmentő állomást, aminek egyik legnagyobb előnye, hogy képes alkalmazkodni az időjárási viszonyokhoz.
Fotó:
Michael Jantzen
A felsorolásból nehéz lenne kihagyni a kinetikus szobrairól ismert holland mérnököt, Theo Jansent, aki évek óta sokkolja a holland tengerpart közönségét szélhajtású szörnyeivel, lépegetőivel és különféle rovarjaival. A Jansen egyébként javarészt sárga műanyag csövekből építi meg a homokdűnékre megálmodott túlméretezett szörnyeit.
Fotó:
Michael Jantzen