Fotó:
Michael Jantzen
Nemcsak stílusjegyeiben mutat változásokat az építészet, mivel számos tervező veszi figyelembe az éghajlatváltozás adta lehetőséget is a munkája során.
Tyler Shortot is a Penumbra néven futó árnyékoló rendszerének megépítése közben, egy olyan kinetikus és mechanikus megoldást talált a problémára, amit egyébként szinte lehetetlen lett volna megoldani az ismert statikus építészeti elemekkel.
"„A kinetikus és metamorf építészet és dizájn egy új világot teremtett. És ez csak az első lépések egyike ahhoz, hogy közelebbi kapcsolatba kerüljünk a virtuális valósággal. "
"A városok egy teljesen új formában jelennek majd meg a jövőben. A statikus városok az örökségünk részét képezik majd.” –állítja az energia-szabályozott külső „héjat” és interaktív szerkezetet kapott Kinetowert tervező stúdió, a Kinetura vezető építésze, Xaveer Claerhout.
Ernst Giselbrecht + Partner egy osztrák gyár, a Kiefer Technic külső homlokzatát alakította át.
A szokványos redőnyök helyett a nap mozgására reflektáló ki-be csukódó alumínium lapokkal látták el az épületet.
„A minden egyes szinten forgatható Wind Shaped Pavilion egy viszonylag szimmetrikus struktúrából indul ki, aminek a formáját a szél véletlenszerűen változtatja, így csak kevés esély van arra, hogy az valaha is visszaáll az eredeti formájára. "
"A lakók a vitorlához hasonlóan át tudják venni az irányítást, aminek köszönhetően úgy forgathatják az egyes szegmenseket, hogy az alkalmazkodjanak az olyan változó szükségletekhez, mint például az időjárás vagy a megfelelő kilátás.”- mondja Michael Jantzen, aki a vitorlák működéséhez hasonlóan használta ki a szélenergiában rejlő lehetőségeket a tervezés során.
Az Olson Kundig stúdió kinetikus projektjéért felelős építészét, Tom Kundigot a mozgó alkatrészek, az árammal való spórolás, a geometria és a fizika hatásai ösztönözték a „gyakorlatilag elpusztíthatatlannak” kikiáltott épületek (családi házak, művészeti galéria) megtervezésére.
De a washingtoni tervező elmondása szerint nagy hatással voltak rá a korai bányászatban, fakitermelésben és egyéb mezőgazdasági ágazatokban használt gépóriások is.
Így néz ki egy Olson Kundig ház belülről.
Az alkalmazkodóképességet és a térbe beépített interaktivitást vizsgálja Luis Quelhas Marques „Kinetic Pavilonja” melynek tervezése során az elsődleges cél az volt, hogy a felhasználóknak és a környezetnek is megfelelő válaszokat találjanak a kialakulóban lévő új technológiákra.
A környező természeti erőkben rejlő lehetőségeket kutatja a finn Neon csapata is, aki a hagyományos finn kunyhók szerkezetének alapján készítették el „Shiver House” névre keresztelt projektjüket.
A Raw Design a Ferris +Associates and Curio csapatával közösen a torontói strandokra építette meg azt a fenyőtoboz formájú életmentő állomást, aminek egyik legnagyobb előnye, hogy képes alkalmazkodni az időjárási viszonyokhoz.
A felsorolásból nehéz lenne kihagyni a kinetikus szobrairól ismert holland mérnököt, Theo Jansent, aki évek óta sokkolja a holland tengerpart közönségét szélhajtású szörnyeivel, lépegetőivel és különféle rovarjaival. A Jansen egyébként javarészt sárga műanyag csövekből építi meg a homokdűnékre megálmodott túlméretezett szörnyeit.