A Bari Tanya bejáratánál a tanya kutyusai fogadják az ide érkezőket. Később is az a benyomásunk, hogy mindenhol ott vannak.
Fotó:
Ruzsovics Dorina
Tari Tünde a Bari Tanya szíve-lelke és tulajdonosa hosszan beszélt nekünk a tanya létrejöttéről és a legfontosabb alapelvekről. Az egyik ilyen, hogy nem a haszon, hanem az etikus önfenntartás a lényeg.
Fotó:
Ruzsovics Dorina
A környezettudatosság kiemelten fontos a tanya tulajdonosai számára.
Fotó:
Ruzsovics Dorina
Igazán meleg fogadtatásban volt részünk: Tünde háromfogásos ebéddel várt bennünket. Kutyái heves csaholással jelezték, hogy ők is ennének a finom falatokból.
Fotó:
Ruzsovics Dorina
Első fogásunk igazi házi tyúkhúsleves volt. Tünde hosszan mesélt arról is, mennyire fontos számára tyúkjai és kakasai jólléte és az, hogy ha már levágják a jószágot, teljes egészében fel is használják.
Fotó:
Ruzsovics Dorina
A fenntarthatóság része az is, hogy nem kell mindig hús, még tanyasi körülmények között sem. Most is volt alternatíva: borsópörkölt.
Fotó:
Ruzsovics Dorina
Végül egy kis édesség: az almáspite épp olyan, mint amilyet a nagymamák készítenek.
Fotó:
Ruzsovics Dorina
A tanya környékén izgalmas látnivaló is akad. Kirándulásunk következő állomása a kisnánai várnál volt, ami a késő középkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke.
Fotó:
Ruzsovics Dorina
Kisnána a Mátra-vidék többi településéhez hasonlóan az Aba nemzetség birtoka volt. A 13. század elején az Aba nemzetségből született meg a Kompolti család, ennek egyik ágán Kompolti Péter szerezte meg Nána birtokát.
Fotó:
Ruzsovics Dorina
Kompolti János és felesége, Tari Margit a várkápolnává változtatott templom hajójába temetkezett: valószínűleg az ő számukra alakították ki a bejárattal szemben található falazott sírt. Feltehetően az ő síremléküket díszítette a kápolna mellett előkerült vörösmárvány dombormű, amelyen a Kompolti és a Tari család címerét egy oroszlán őrzi.
Fotó:
Ruzsovics Dorina
Az alvó sárkány legendája szerint egyszer régen egy szerencsehozó sárkány élt a Mátra erdeiben. A Kompolti család utolsó férfitagjának halálakor a sárkány megsiratta a családot, és mivel a falu urát a vártemplomban helyezték örök nyugalomra, a sárkány leereszkedett a vár kútjába, hogy mellette lehessen. Ezeréves álom vette így kezdetét. A legenda úgy tartja, hogy az ezer év letelte után a sárkány felébred, a várfalak újra felépülnek, a lovagok pedig visszatérnek, és őrködnek a szeretet és béke felett. Ám amíg ez az idő eljön, a sárkány addig is szerencsét hoz azoknak, akik a leheletét belélegzik, ha ásít. Egy pénzérmét kell a vár kútjába dobni, és ha nem hallatszik, akkor ásít a sárkány, így az érme a nyitott szájába hull. Ellenben ha koppan a pénz, akkor a pénz a pikkelyére esett, tehát a sárkány alszik.
Fotó:
Ruzsovics Dorina
A vár tornya belül lakószobákat rejt, a torony tetejére felérve pedig egész Kisnánát beláthatjuk.
Fotó:
Ruzsovics Dorina
Gyönyörű panoráma nyílik a torony tetejéről.
Fotó:
Ruzsovics Dorina
Kirándulásunk második reggelén Tünde friss házi lángossal fogadott minket.
Fotó:
Ruzsovics Dorina
Reggeli után az állatok etetésébe is bepillantást nyertünk.
Fotó:
Ruzsovics Dorina
Hatalmas sártenger és pocsolya várt minket, de ez nem befolyásolta a tanya napirendjét.
Fotó:
Ruzsovics Dorina
Az állatoknak nagy mozgásterük van, jól érzik magukat. Ez nem a ketreces tartás.
Fotó:
Ruzsovics Dorina
Boldog tyúk = sok egészséges tojás.
Fotó:
Ruzsovics Dorina
Tündéék szeretettel és odafigyeléssel gondozzák az állataikat. Ahogy ők fogalmaznak: nem tartják őket, hanem együtt élnek velük.
Fotó:
Ruzsovics Dorina
Különleges kapcsolat van ember és állat között.
Fotó:
Ruzsovics Dorina