Január 3-án az USA dróncsapást mért Kászim Szulejmánira, az iráni forradalmi gárda különleges alakulatának parancsnokára. A hír felkavarta a világot, komoly globális konfliktus lehetősége ütötte fel a fejét. Két nappal később az amerikai elnök csapássorozattal fenyegette meg Iránt, miszerint ha bosszúból támadásokat indítanának az amerikaiak vagy az amerikai érdekeltségek ellen, akkor 52, az iráni kultúra számára fontos helyszínt vesznek célba. Rövid útikalauzunkban bemutatjuk, milyen hatalmas értékek tűnnének el a Föld felszínéről az emberáldozatokon túl. (Kép: Irániak tízezrei vonulnak Szulejmáni temetésén, január 6-án.)
Perszepolisz − A Siráztól 65 km-re található romváros Irán egyik különleges ékessége, ami egykor a perzsák szakrális fővárosa, az újévi ünnepségek színhelye volt. I.e. 330-ban Nagy Sándor meghódította a várost, ami később tűzvész áldozata lett.
Sah-mecset − Iszfahán legnagyobb mecsete, a perzsa építészet egyik legnagyobb hatású alkotása az Imám-téren található, ami az iráni forradalomban lett híres. Építése 1611-ben kezdődött, hétszínű mozaikcsempéi és gyönyörű feliratai pompás látványt nyújtanak.
Lotfollah-mecset − Szintén Iszfahán egyik nevezetessége, amit egy síita szentként tisztelt tudós doktorról neveztek el.
Sah-Sirag mecset − A név annyit tesz: „a fény királya”. És jó okkal: kívülről talán úgy néz ki, mint a legtöbb mecset, belülről azonban minden képzeletet felülmúl: teljes egészében tükrözött mozaikcsempék bonyolult geometriai rajza borítja a mennyezetet és a falakat.
Vank-katedrális − Iránnak keresztény történelmi vonatkozása is van. Az örmények építette katedrális a 17. században épült, és habár kívülről puritán, bent hihetetlen freskórengeteg tárul a szemünk elé.
Iszfahán hídjai − A város híres hosszú, fedett, éjszaka fényben úszó hídjai különleges látnivalók, legtöbbjük a 17. században épült. A Khaju-híd 130 méter hosszú, és gátként is szolgál a Zajánderud folyó felett.
Reza imám szentélye − A világ leghatalmasabb mecsete Meshedban található. A muszlim világ egyik legszentebb helye, elpusztítása hatalmas kárt jelentene.
Paszargadai − Ókori perzsa város volt a Zagrosz-hegységben, Siráztól északkeletre. A történet szerint Nagy Kürosz alapította ott, ahol Asztüagész, a Méd Birodalom utolsó uralkodója felett döntő győzelmet aratott. Itt található Nagy Kürosz síremléke, ami egyébként a régi babiloni terasztemplomokra, a zikkuratokra emlékeztet. Ma ásatási terület és világörökségi helyszín.
Dániel sírja − Trump egyszer azt állította, a kedvenc könyve a Biblia, így minden bizonnyal ismeri az oroszlánokkal suttogó próféta történetét is, akinek szerepe ugyanolyan fontos az iszlám vallásban, mint a kereszténységben. Sírja Szúzában található, hatalmas dóm tornyosul felette, melyről 12. századi zarándokok írtak először, és mindmáig nagyon népszerű látványosság.
Persze az amerikai elnöktől megszokott, heves indulatokkal tűzdelt bejegyzést aztán cáfolta a védelmi miniszter, aki a január 6-i sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy mindenképp követnék a fegyveres konfliktusokra vonatkozó előírásokat, és kiemelte, hogy ebbe nem fér bele a kulturális jelentőségű helyszínek bombázása. Az amerikai elnök kirohanása újfent átgondolatlannak tűnt, az UNESCO Világörökség helyszínei közé felvett, a történelem lenyomatait hordozó építményeket Trump sem törölheti el a Föld felszínéről. A jelenlegi feszültségek oltárán nem lehet feláldozni egy 5000 éves civilizáció gazdag múltját, amely ugyanúgy az emberiség öröksége, mint az iráni kultúráé.