Ezt olvastad már?
Kolostorban élő szerzetes
Világom

Remeteként él Franciaországban egy magyar karthauzi pap, évi 3 nap fogadhat látogatókat

Egy fehér kis ház áll egy zöld növényekkel teli kert közepén
Mindennapi

Itt vesznek most nyaralót az élelmes magyarok: akár egy autó árából is kijön

egy emberi fej rajzán az agyat egy ceruza radírjával törlik ki utalva ezzel az Alzheimer-kórra
Testem

Felturbózott vitamin lehet hatékony az Alzheimer-kór ellen

Offline

Ez lehet a legrégebbi magyar nyelvű felirat: nem a megszokott betűkkel írták


Életem

Még két napig tart a nyár, aztán nagyot fordul az időjárás

Sötét felhők az égen zivatar előtt

Két napig még kitart a kánikula, aztán egy hidegfront jelentő lehűlést okoz hazánk időjárásában.

Suhajda Zoltán

2026. 06. 08. 08:14

Offline

„Ez nem ember, hanem maga az ördög” – így élt a Sándor-palota névadója, Sándor Móric

Sándor Móric, az ördöglovas lóháton, kalapban. Litográfia

Az „ördöglovas”, Sándor Móric sem lovai, sem a saját testi épségét nem kímélte, egyik lovasbalesete azonban végzetes következményekkel járt.

Bálint Lilla

2026. 06. 08. 21:00

Fotó: Ruzsovics Dorina
Visegrádról legtöbbünknek a Fellegvár jut először eszébe, noha a valóban impozáns épület mellett egy szintén nagyon szép palota is látogatható a településen. A Királyi Palotát építészeti kuriózumai mellett kultúrtörténeti érdekességei miatt is egyre többen keresik fel. A palota feltárása még nem teljes, illetve a helyreállítás is folyamatos az épületegyüttes területén, melynek elődje egyébként Károly Róbert városi háza volt. Az épületben ma múzeum működik.
A palotában sétálva a korhűen berendezett szobák és életképek mellett érdemes figyelmet szentelni az apróságoknak is. A Palota cserépkályhái például kiemelkedő szereppel bírtak a 16 századi magyar kályhásság kialakulásában. A területen folyó ásatások során nagyon sok ilyen jellegű maradványt találtak a régészek. Érdekesség, hogy a csempék díszítése nem csupán esztétikai célt szolgált. Eredetileg azért kezdtek el barázdákat, vájatokat elhelyezni a csempéken, hogy növeljék a hőleadó felületet. A mesterségüket művészi szinten űző kályhások azonban nem elégedtek meg a funkcionális díszítéssel, ezért gyönyörű mintázatokat hoztak létre.
A gyönyörű épített környezeten kívül a természet is számtalan szépséget kínál az idelátogatóknak, sőt az ittenieknek sikerült a tájba nagyon szépen illeszkedően alakítani a környezetet. A helyi Parkerdőben található pisztrángos tavak emberi munka nyomán jöttek létre, de ma már teljesen szervesen illeszkednek a tájba. A tóban (a megfelelő feltételek teljesülése esetén) mi is horgászhatunk, sőt arra is van lehetőség, hogy fogásunkat a szintén erdei környezetben lévő közeli vendéglőben megsüttessük.
A Visegrádot körülvevő vonulatok páratlanul szép látványt nyújtanak, igaz, nagyon nagy szerencsénk volt a ragyogóan napos, de a ködtől csak lassan szabaduló nappal. Bár sokan először gyerekként, osztálykiránduláson látogatnak el a településre, egyre több errefelé a kifejezetten felnőtteknek vagy már nagyobbaknak szánt program (pálinkakóstolás vagy épp canopypálya), sőt már kifejezetten felnőttbarát szállodai szolgáltatások is elérhetők. A várból kisétálva elénk táruló látványra nehéz szavakat találni. Az épület történetéről a Szent György Lovagrend egyik tagjától, ifjabb Cseke Lászlótól tudtunk meg érdekességeket. A lovagrend hagyományőrző tagozatának tagjai nagy szerepet vállalnak a már több mint 30 éves múltra visszatekintő Visegrádi Palotajátékok szervezésében.
Szerencsére nem kizárólag nyár derekán van mód betekinteni a lovagi élet kulisszái mögé: egész évben szerveznek lovagitorna-bemutatókat. A bő fél órás programon nemcsak azért élmény részt venni, mert a fázós délelőtt után fűtött lelátón, forralt bor kíséretében melegedhetünk, de azért is, mert a torna résztvevői egy pillanatra sem kímélték magukat.
Bár a solymászat inkább összefoglaló név a ragadozókkal való közös munkára/vadászatra. A madarak betanítása nem könnyű feladat, a ragadozókat a „hasukon keresztül”, jutalommal lehet tréningezni, de házi kedvenccé soha nem válnak. Sára már nagyon sok mindent megtesz gazdájának, aki könnyedén küldte ki és hívta be a megtanult vezényszavak segítségével.
A vadételek nagyon népszerűek a Pilisben is, ahol többféle szarvas és muflon is él az erdők mélyén. A Park Hotel éttermének séfjével ottjártunkkor remek szarvasgulyást készítettünk, a receptet itt osztjuk meg olvasóinkkal.
A leves után még épp jutott hely a még langyos rétesnek, amit egy másik szálláshely saját cukrászatából hoztak át. Kívül roppanós, belül krémes és selymes volt, pont, amilyennek lennie kell.
1981-ben Magyarországon – négy hasonló intézmény után – ötödikként jött létre az egész Pilis és Visegrádi-hegység területét magában foglaló Pilisi Bioszféra Rezervátum. Lenyűgözően szép környezetet, páratlanul gazdag élővilágot láthatunk itt. A terület olyan fajoknak ad otthont, mint a magyarföldi husáng, a fűrészeslábú szöcske vagy a pannon gyík.
A Parkerdő területére viszonylag hosszan, aszfaltozott úton lehet besétálni, így babakocsival vagy nehezebben közlekedőknek is ideális helyszín lehet egy könnyebb kiránduláshoz. A sportosabbak rengeteg túrát és futóösvényt fedezhetnek fel. Innen nem messze lehet átmenni Pilisszentlászlóra is, ahol a terület egyik legnépszerűbb túraútvonala a Spartacus ösvény is kezdődik.
Szintén a parkerdőben, a Telgárthy-rét feletti hegyoldalban van az egész évben látogatható Bertényi Miklós Füvészkert, ahol egy sor különleges növényfaj megcsodálható, a közelben étkezési lehetőség és hatalmas erdei játszótér is van.
A város izgalmaitól pár percre már annyira a természet közelébe találjuk magunkat, hogy térerő sincs. Erre nincs is szükség, egy sor érdekes látnivaló vár felfedezésre.