Fotó:
Ruzsovics Dorina / Dívány
A Bakony legmagasabb hegyén, a Kőris-hegyen (709 m) veszi kezdetét gyalogtúránk. A hatalmas kőriserdővel borított terület a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet védett területéhez tartozik.
Kiemelkedő értéket képviselnek a Bakony hegység természetközeli erdőtársulásai, melyeket emberi beavatkozás csak kis mértékben érintett, ezáltal megőrizték viszonylagos eredetiségüket, illetve megteremtik a gyakoribb fajok mellett számos védett, illetve fokozottan védett növény- és állatfaj életfeltételeit is.
A Kőris-hegy tetején álló Vajda Péter-kilátó talapzata 709 méterrel van a tenger szintje felett. A háromszintes kilátót 1920-ban állították, 2016-ban pedig felújították, és a szerkezetét is megerősítették.
legelő tehenek támadnak emberre Ausztriában
A Vajda Péter-kilátótól mintegy 50 méterre áll a Kőris-hegyi polgári légtérellenőrző radarállomás fehér kupolás radartornya. A komplexum területére tilos a belépés, de a kilátóból szinte a torony szomszédságában érezhetjük magunkat.
Rövid túránk során a bakonyi Erdei Vándortábor néhány résztvevőjével is összefutottunk. Az Országos Erdészeti Egyesület azért hívta életre a programot, hogy a felső tagozatos és középiskolás diákok közelebb kerüljenek hazánk erdeihez, elsajátítsák a környezettudatos gondolkodás alapjait, illetve megismerkedhessenek az erdészek sokrétű munkájával.
A táborozók egy 72 km hosszú útvonalat teljesítenek a hét nap alatt, melynek során összesen 3800 méter szintkülönbséget kell leküzdeniük, szurdokokba ereszkedve és hegycsúcsokat megmászva.
A hajdani betyárok búvóhelyeként elhíresült Gerence-patak völgyében fekvő Huszárokelőpuszta ma a turisták és a vadászok paradicsoma, de a hazai környezeti nevelés egyik fontos helyszíne is: itt bújik meg a Bakonyi Kisbetyár Erdészeti Erdei Iskola, mely egész évben várja a kalandra, nyugalomra, tiszta levegőre, a természet szépségeire és különleges élményekre vágyó látogatóit.
Huszárokelőpuszta nevének eredetére a legvalószínűbb magyarázat az, amely a névadást a lovas, huszáros évszázadaink Bakony melléki szokásrendjéhez társítja. Bécstől, Győrtől, Pápán át az Öreg-Bakony lábáig a kísérő huszárok a hintók és kocsik mögött poroszkáltak, hogy ne verjék a port az utasok szemébe, ne vegyék el a kilátást a kocsisor elől...
Amikor megérkeztek a Bakony lábához, de még mielőtt behatoltak volna Sobri Jóskáék, a bakonyi betyárok felségterületére, a pusztai pihenő után elhangzott a parancs: „Huszárok, előre!” Ezt a szokást őrizte meg mind a mai napig a hely neve.
A hubertlaki táborhelyet az Erdei Iskola tanösvényén lehet megközelíteni, amely egy 4 kilométeres túra.
A Hubertlaki tanösvény útvonalán sok információt és érdekességet tudhatunk meg a környék élővilágáról, az erdészek munkájáról, az erdőgazdálkodásról, valamint természetes és épített környezetünkről.
A Hamuházi-séd és a Szalai-séd összefolyásánál, a Somberek-séd völgyében, apró tisztásként rejtőzködik az erdő mélyén a Hamuházi-rét.
Itt állt egykoron az erdőbirtokos Esterházy gróf emeletes vadászkastélya, a vadászok védőszentjéről elnevezett Hubertlak. Az eredeti vadászház három szintből állt, szép terasszal, alul kőből, felül fagerendából építették. Sajnos a vadászház felső része 1967-ben leégett, és az erdészet tiltakozása ellenére bontásra ítélték. Napjainkban a 2014-ben felújított Hubertlak kulcsos házként várja a természetjáró vendégeket.
Egy másik erdei vándortáboros csapat az eddig megtett útvonalról mesél nekünk.
A táborozók sátra a hubertlaki pihenőnél.
A hubertlaki táborhelytől 700 méterre, a tanösvényen haladva található a Bakony egyik gyöngyszeme...
...a Hubertlaki-tó, népies nevén a bakonyi Gyilkos-tó. Az 1980-as évek közepe felé kialakított tó eredetileg vaditatónak készült. A helyén egykoron egy égeres állt, amit az elárasztás után elpusztult fák tóból kiálló csonkjai jeleznek.
A tó környékén gőtéket és más ritka kétéltűeket, vízimadarakat láthatsz. Érdekesség, hogy az itt élő halak a madarak által a vízbe ejtett ikrákból fejlődtek.
Kirándulj velünk a bakonyi Gyilkos-tóhoz!