Formákba simítjuk, vágjuk, idomítjuk az agyakot.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
A formákat Edit tervezte, nekünk már csak az anyaggal kell megküzdenünk.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Edit türelmesen segít. Ránk fér.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Mindenki belemerül a munkába. Együtt nevetünk, együtt sírunk. Sokkal keményebb munka az edénykészítés, mint gondoltuk.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Szabó Edit nyáron a híres Tate Galériában állít ki.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Örülünk, ha Edit a mintamozdulatokat a mi munkánkon mutatja be, az a része biztosan jól sikerül.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Mázat választunk az edényekhez, de a folyamatnak ez a része is trükkös, hiszen az edény eredeti színét csak a kiégetés után nyeri el.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
A kedvenc munkafolyamatunk azért mégis a festés.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Simonyi Kristóf, a Pipacs Pékség pékje a jó kenyér titkát árulja el nekünk. A második vasárnapon ő foglalkozik velünk.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Mindenből fontos a pontos mennyiség, grammokon múlhat a siker.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Csodakovászom kibújt az üvegből.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Liszt, víz, só és kovász - ennyi kell a varázslathoz.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Bízunk a csapatmunkában, kihasználjuk a workshop előnyeit, és összedolgozunk.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
"Amit a tészta kíván" - ez lett a hétvége mottója.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
A bucik színes konyharuhák között várják, hogy a kemencébe kerüljenek.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Kristóf a kemencébe kerülés előtti utolsó simításokat mutatja be a prototípus tésztán.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Elkészült az első kenyér az edényben, és mi végtelenül boldogok vagyunk.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Egymás után születnek meg a kenyérbébik. Mindenkié más, mindenkié különleges, mindenkié csodálatos.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
A nap végén büszkeségeinkkel fotózkodunk.
Fotó:
Szécsi István / Dívány