A Tavaszkert Dísznövény Szakkiállítást és Vásárt a Villányi úti Budapesti Arborétumban tartották.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
A bonsai kiállítás mellett előadást is tartottak a mesterségesen alakított fákról.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Japánul lapos tálban nevelt fát jelent a bonszai.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
A "bon" edényt, tálat, a "szai" növényt jelent japánul.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
A szakemberek szerint elvileg bármilyen fás szárú kétszikű növényből lehet bonszait nevelni, bár ennek azért korlátot szabnak az illető faj morfológiai jellemzői, például a túl nagy levélméret, az ágelágazások hiánya, vagy a túl nagy távolság a rügyek között..
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Persze nem minden tálba ültetett, kis termetű növény bonszai.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
A kiállítók és árusok készségesen választoltak a növények és virágok gondozásával kapcsolatos kérdésekre.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
A kiállításnak a Szent István Egyetem Budai Campusa és annak kertje adott otthont.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Nem lehet megunni a rózsaszín árnyalatú virágokat.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Különösen népszerűek idén a spárgavirágúak rendjébe tartozó kosborfélék vagy orchideafélék.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Örülhet akinek kertje vagy erkélye van!
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Jöjjön még egy kis rózsaszín!
Fotó:
Szécsi István / Dívány
25000 faj sorolható az orchideák népes családjába.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Ez volt az egyik kedvencem az idei vásáron.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
A randi-és temetőbejárós virágok sem hiányoztak a felhozatalból.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Narancs és citromfát is lehetett vásárolni.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
6500 forintnál kezdődött a citromfa ára.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Ilyen képeslapra illő virágokban lehetett gyönyörködni az Arborétumban.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Megfizethető és népszerű volt a kaktusz.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Húsevő növényekből is volt bőven.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
A kaktuszfélék (Cactaceae) családja mintegy 2000 fajt foglal magába.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Fajai Amerika trópusi, szubtrópusi sivatagos vagy száraz hegyvidéki területeiről származnak.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
A kaktuszok ősei állítólag lombleveles, tövises cserjék voltak. Erre a valószínűsíthető ősi alapra a Peireskia nemzetség pozsgás levelű, tövises cserjéi hasonlítanak a leginkább. Ezek magháza ma is felső állású, virágjaik pedig szabad szirmúak, mint amilyenek az ősi fajoké lehetett.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Az Amerikában járt első utazók nem sokat foglalkoztak a kaktuszfélékkel; a történelem előtti idők növényóriásainak maradványának tekintették őket, holott az indiánok már legalább 9000 éve eszik például a fügekaktuszok termését.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
A szerzetesek eltanulták a bennszülöttektől, hogyan tehetik fogyaszthatóvá a kaktuszfügét, a XVI. század végén már európai kolostorkertekben is termesztették; a gyümölcs levét festésre is használták.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Egyes feltételezések szerint a kaktuszok ősei lombleveles, tövises cserjék voltak.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Növényismereti sétán is részt vehetett, aki akart.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Volt Odukukucskáló túra és kőmosás is.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Rózsaszínből sosem elég.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Mi mással búcsúznánk, mint cseresznyefavirágzással.
Fotó:
Szécsi István / Dívány
Viszlát!
Fotó:
Szécsi István / Dívány