Az Irisz-köd nem tartozik a könnyen megfigyelhető égi objektumok közé. Szépsége igazából fotografikusan élvezhető, vizuálisan csupán a legfényesebb részeit pillanthatjuk meg. A porködök részleteinek megmutatásához sok-sok órányi fényt kell a kamerával összegyűjteni
A Hattyú csillagkép látványos objektumainak egyike a Sarló-köd, amelynek formáját a benne található nagy tömegű csillag hozta létre. A burokszerűen elhelyezkedő gázokat a csillag hatalmas energiakibocsátása készteti fénylésre
Az M33-as katalógusszámú galaxist Triangulum galaxisnak is nevezik. Az Androméda és a Tejút galaxisok után a harmadik legnagyobb tagja a Lokális Csoportnak, így közvetlen égi szomszédunk
Az Orion csillagkép egyik leglátványosabb része látható a képen, amelynek jobb oldalán a Lófej-köd könnyen azonosítható. A Hubble űrtávcső egyik képe tette közismertté, kedvelt asztrofotós célpont. A bal oldalon a Láng-köd is jól látható
Az M51 katalógusjelű objektum, az Örvény galaxis érdekes formájú spirálgalaxis, amelyet a vele éppen összeolvadó kisebb galaxis gravitációs hatása okoz. A galaxis a Vadászebek csillagképben található nem messze a Göncölszekér rúdjától. A távolsága kb. 25 millió fényév
A jobb oldali galaxiscsoport a Szarvas nyelve, a bal oldali a Stephan-kvintett. A legnagyobb galaxis a képen az NGC 7331 katalógusjelet viseli, érdekessége, hogy nagyon hasonlít a mi galaxisunkra, a Tejútra – 50 millió fényévre van tőlünk. A kép bal oldalán látszólag összetartoznak a galaxisok, de a kékesfehér jóval közelebb van hozzánk, mint a társai – előbbi 233 millió, a többi 300-350 millió fényévre
A Plejádok nyílt halmaz az őszi és téli égbolt akár szabad szemmel is észlelhető látványossága. Hazánkban sokan csak kicsi Göncölszekérnek nevezik, mert a fényesebb csillagjai hasonló alakzatba rendeződnek, mint a jóval nagyobb csillagkép. Nálunk Fiastyúk néven ismert, de Hét Nővérként is hallhattunk róla. A görögök Pleiades, a japánok Subaru, az őslakos ausztrálok és a maorik pedig Matariki néven ismerik
A Rozetta-köd sokak számára lehet ismerős a Delta című tudományos műsor főcíméből, amely még fekete-fehér volt. Fényessége, izgalmas szerkezetű porfelhői és színei miatt kedvelt asztrofotóscélpont