Az "Első Óbudai" épülete elsőre inkább tekintélyt parancsoló, mint barátságos.
Fotó:
Ruzsovics Dorina
De a látszat csal. Az épület kifejezetten hangulatos, még akkor is, amikor éppen nem gyerekzsivaj tölti be.
Fotó:
Ruzsovics Dorina
A legkisebbek pedig külön épületszárnyban szokják meg az iskolás létet.
Fotó:
Ruzsovics Dorina
A mai gyerekek sem jobbak vagy rosszabbak, mint a tegnapiak, mondja Márk.
Fotó:
Ruzsovics Dorina
Elsős, majd másodikos osztállyal hatalmas kihívás volt az online oktatás, hiszen az alapokat kellett nehezített körülmények közt lerakni.
Fotó:
Ruzsovics Dorina
Egy elsős még igenis kisgyerek.
Fotó:
Ruzsovics Dorina
Muszáj közelíteni az álláspontokat.
Fotó:
Ruzsovics Dorina
Normális esetben gyerekzsivajtól hangos az iskola, Márk nagyon várta, hogy újra élményekkel teljenek meg az iskola falai.
Fotó:
Ruzsovics Dorina
Az iskola akkor az igazi, ha gyerekek töltik meg.
Fotó:
Ruzsovics Dorina
Meg kell ragadni a gyerekek figyelmét, és ez a régi módszerekkel nem mindig megy.
Fotó:
Ruzsovics Dorina
Ilyen az iskola gyerekek nélkül.
Fotó:
Ruzsovics Dorina
És ilyen, amikor élet van benne. Márk minden negyedikes osztályával végigcsinál egy két hónapos EU-projektet, aminek a központjában egy-egy európai ország áll. „Az adott ország zenéit hallgatjuk, megnézzük a táncaikat, mai popzenét is beleértve. Ételeket kóstolunk, a gyerekek ajándéktárgyakat, személyes élményeket hoznak az adott országhoz, prezentációkat és plakátokat gyártunk az ország hírességeiről. A legtöbb országnak belekóstolunk a népmeséibe vagy ismert meseíróinak műveibe. Érintjük a képzőművészetet is, hiszen pl. Franciaországnál Mona Lisa-variációkat készítünk...”
Fotó:
Ruzsovics Dorina
Az egyik évben Málta volt terítéken.
Fotó:
Ruzsovics Dorina
Folyamatosan menni kell előre.
Fotó:
Ruzsovics Dorina
Reméljük, ősszel vissza lehet térni az iskolapadba.
Fotó:
Ruzsovics Dorina